Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM- Tech-Tudomány
- közösségi média
- depresszió
- trauma
- kína
- pszichológia
- pszichiátria
- koronavírus
- vuhan
- média
Traumatizálják a járványhírek a közösségi média felhasználóit
Kínai és amerikai kutatók közös tanulmánya arról tanúskodik, hogy a közösségi média túlzott használata a világjárvány idején depressziót és másodlagos traumát okozhat. A Pennsylvania Egyetem és a kantoni Csinan Egyetem kutatói a Computers in Human Behavior című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a közép-kínai Vuhanban élő 320 ember körében végeztek felmérést arról, a járvány alatt hogyan követték az eseményeket a legnépszerűbb kínai közösségi médiának számító WeChaten.
Bu Zhong, a Pennsylvaniai Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy kutatócsoportjuk rögtön az után elkezdte vizsgálni a közösségi média használatának hatásait az emberek mentális egészségére, hogy Vuhanban kijárási tilalmat rendeltek el a koronavírus-járvány feltartóztatására.
Hatásosabbak az álhírek a közösségi médiában
A közösségi portálok nem feltétlenül hitelesek, ellentétben a megbízható hírportálokkal - derül ki egy amerikai felmérésből.
Nem számítottunk arra, hogy a járvány globálissá válik. Csak arra gondoltunk, hogy feltárhatjuk a járvány bizonyos láthatatlan ártalmait. Kínában a helyi média nem adott hírt a Covid-19-ről. Ha a helyi lapok olvasására, tévénézésre támaszkodott valaki, nem kapott információt a vírusról. Ez az embereket súlyosan stresszelte, ezért elkezdtek nagymértékben a közösségi médiára támaszkodni
– magyarázta a kutató.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy válságok idején több ember támaszkodik a közösségi médiára, hogy az egészséget érintő információt találjon és osszon meg.
Az új tanulmány készítői azt találták, hogy a résztvevők több mint fele tapasztalt valamiféle depressziót, holott a járvány előtt semmilyen trauma, depressziós rendellenesség nem lépett fel náluk. A résztvevők mintegy húsz százaléka tapasztalt mérsékelt vagy súlyos depressziót, és valamivel több mint húsz százalék mérsékelt vagy súlyos másodlagos traumát.
Másodlagos traumáról akkor beszélünk, amikor az emberek mások traumatikus tapasztalatairól hallanak.
A kutatók a stresszmodell alapján megállapították, hogy a túlzott közösségimédia-használat kapcsolatban volt a depresszió és a másodlagos trauma jóval súlyosabb szintjével.
A közösségi média növeli a depressziót
Legalábbis erre jutott az első ezt vizsgáló kísérleti kutatás, de még sok a tisztázatlan kérdés.
A stresszskálát készítő kutatók nem akarják, hogy az emberek valami rosszként könyveljék el a közösségi médiát. A szakemberek szerint mint mindenben, úgy ennek használata során is a megfelelő mértékletességre kell törekedni. Azzal ugyanis, ha valaki pár percenként ellenőrzi a híreket telefonján, még több stressznek teszi ki magát.