A koronavírus a gyerekeket sem kíméli
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A világjárvány kezdetén, vagyis durván egy éve azt gondoltuk, hogy a Covid–19 nem különösebben érinti súlyosan a gyerekeket, legtöbbjük akár tünetmentes is maradhat. Talán pont emiatt a vakcinafejlesztések egészen a közelmúltig figyelmen kívül hagyták a gyermekkorúakat.
A Covid–19 és a gyerekek kapcsolata azonban megváltozott. Olyannyira, hogy a BNO, vagyis a Betegségek Nemzetközi Osztályozása vagy angol nevén ICD tavaly októberben új kódot vezetett be elsősorban erre, M35.81 néven.
Mit takar ez pontosan?
A történet tavaly áprilisig nyúl vissza. Ekkor az Egyesült Királyságban figyeltek fel rá először, hogy hirtelen megnőtt egy korábban is ismert gyerekgyógyászati kórképhez, a súlyos szisztémás gyulladással járó Kawasaki-betegséghez hasonló, de azzal nem teljesen megegyező tünetekkel jelentkező, korábban teljesen egészséges gyermekek száma. Ezek a gyerekek valamennyien vagy a megjelenéskor, vagy korábban SARS-CoV-2-pozitívak voltak, vagy a környezetükben volt ismert ilyen beteg, akivel kapcsolatban álltak. A gyermekeknél hosszan tartó lázat, vérnyomásesést vagy akár a vérkeringés összeomlását és több szervet, illetve szervrendszert (szívet és vérkeringést, gyomor-bél rendszert, vesét, vérképző szerveket, bőrt, illetve idegrendszert) érintő tüneteket, illetve a laborvizsgálatok során emelkedett általános gyulladásos markereket észleltek. Érdekes módon a felnőttekre a Covid–19 során jellemző légzőszervi tünetek nem jelentkeztek minden esetben.
Nemzetközi példák
Ezt követően tavaly májusban New Yorkban hasonló esetek tömegére figyeltek fel az ottani Egészségügyi Szolgálat munkatársai, főleg 2–15 éves gyermekek körében, akik emiatt kórházi kezelésre, sőt, sok esetben intenzív osztályon történő ellátásra szorultak.
Ezután Olaszországból is hasonló esetek tömeges előfordulását jelentették, aminek összefoglalóját az általános orvostudomány egyik legmagasabban rangsorolt és legelismertebb szakmai kiadványa, a Lancet közölte. De Németországnak is vannak tapasztalatai már ez ügyben, február vége óta erősen növekedik a fertőzésgyakoriság az 5–15 éves korosztályban és az 5 éven aluliak körében is.
Azóta a kórkép külön nevet kapott, és MIS-C (Multisystem Inflammatory Syndrome in Children associated with COVID–19) néven jegyezzük, immáron gyakorlatilag saját BNO-kóddal. A kórképpel kapcsolatban időközben több módszertani levél és szakmai útmutató is született, melynek alapján az USA közegészségtani és járványtani hatósága, a CDC is állást foglalt.
Fontos kiemelni, hogy a kórkép a koronavírussal történt kezdeti fertőzés után akár négy héttel is kialakulhat. A gyerekek nagy részénél nem légzőszervi tünetek, hanem inkább keringési, gyomor- és bélrendszeri, illetve idegrendszeri panaszok fordultak főleg elő.
A kezdeti felismerés óta sajnos több száz halálos lefolyású eset ismert az Egyesült Államokon belül, és a hazai orvoskollégák tapasztalatai is óvatosságra intenek.
A hazai helyzet
Magyarországon is változik a vélekedés a Covid és a gyerekek relációjában. Beszédes tény, hogy létezik már Covid-ambulancia. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika hosszú távú Covid-ambulanciáján azokat a gyermekeket várják, akiknél koronavírus-fertőzésük után 6-8 héttel vagy akár később is az életminőségüket jelentősen rontó, makacs tünetek maradtak fenn. Mindeközben lapunkhoz a Heim Pál Gyermekkorház pacientúrájából is aggasztó hírek érkeznek, miszerint egyre több a lélegeztetőgépen lévő gyerek.
Ezt a tényt a Blikknek Szabó László professzor, az intézmény osztályvezető főorvosa is elismerte. Nem cáfolta, hogy vannak intenzív osztályt megjárt kis betegek, sőt csecsemőkorúak is. Különböző intézményekben dolgozó gyermekorvosok is egyöntetűen állítják lapunknak, hogy az egy évvel ezelőtti statisztikahalmazt a brit mutáns teljes egészében átírja.
Ami biztosra vehető, az az, hogy ha van a családban covidos beteg, abban az esetben a gyerek is szinte biztosan elkapja. Míg korábban az volt a tapasztalat, hogy a gyerekeknél, ha át is estek a betegségen, az alaptünetek nem mindig jelentkeztek, a szülők inkább 3-4 hét múlva hozták szervi gyulladással járó szövődményekkel őket, addig most már a legkisebbek is direkt covidos tünetekkel érkeznek a kórházba.
Mindez azért lesz probléma hamarosan, mert a felnőtt Covid-terheltség hatalmas, ha erre rárakódik a gyerekek tömeges megbetegedése, az még jobban megviseli az egészségügyet. Informátoraink a szövődményekről a kicsik esetében még nem tudtak nyilatkozni, egyikőjük azt mondja: „az akut Covidot csak most tanuljuk, de a szívizmot érintő betegségek és a tüdőhegesedés, ahogy a felnőttek esetében, itt is reális veszély.”
Volt a gyermeke covidos? Megosztaná a saját történetét a témában? Írja meg nekünk az indexugyelet@index.inda.hu címre.
(Borítókép: Orvos egy kolozsvári kórház gyermekrészlegén 2020. november 18-án. Fotó: Andreea Campeanu / Getty Images Hungary)