Kizökkent a világ, Budapest sokáig eső nélkül maradhat

Szélsőségesebb lett a nyári csapadék eloszlása Budapesten, valószínűsíthetően a klímaváltozás hatására: az utóbbi 30 évben egyaránt nőtt a rendkívül csapadékos napok száma és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza.

Kis Anna meteorológus kutatása szerint az elmúlt évtizedek adatai és az azokból kiszámítható trendek alapján nem elképzelhetetlenek az olyan nyarak a fővárosban, hogy akár fél hónapig egyáltalán nem esik eső, ugyanakkor egy nyáron több, 40 mm-t is meghaladó extrém csapadékos nap is lehet.

Országos átlagban maradt a változékonyság, bár a rekord csapadékos és száraz nyarak jellemzően az utóbbi évekből kerültek ki, miközben mind a szárazság, mind az extrém csapadék sok gondot okoz a közlekedésben, a mezőgazdasági termelésben, a természetes és az épített környezetben.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének tudományos munkatársa az elmúlt 120 év adatainak vizsgálata alapján megállapította, hogy az utóbbi 30 évben Budapesten nőtt az extrém csapadékos napok száma a nyári hónapokban. Jelentős csapadékmennyiségnek az számít, ha az egy nap alatt lehullott összeg meghaladja a 20, 30 vagy 40 millimétert. 

A 30 milliméternél több csapadékot produkáló napok száma jellemzően 20 körül mozgott a teljes vizsgált időszakban, ám az elmúlt 3 évtizedben már elérte a 27-et. Ha a 40 millimétert meghaladó csapadékadatokat nézzük, a növekedés még szignifikánsabb:

• 1901–1930 és 1961–1990 közötti nyarakon összesen 6,
• 1931–1960 között 8 ilyen nap volt,
• 1991–2020 viszont már 12 ilyen napot rögzítettek.

A potenciális károkozás szempontjából az is lényeges lehet, hogy adott 24 órán belül hogyan oszlik el az eső. A maximális órás csapadékösszegek idősorát az Országos Meteorológiai Szolgálat vizsgálta meg Budapest belterületére 1998–2017 között. Az elemzés szerint a legmagasabb értékek az utolsó (2013–2017 közötti) évekből kerültek ki: 2015-ben például meghaladta a 80 millimétert az egy óra alatt lehullott eső. A fővárosban különösen problémás a nagy csapadékú napok számának gyakoribbá válása, illetve az intenzitás növekedése. A rengeteg betonfelület ugyanis vízzáróként viselkedik, így akadályozza a víz talajba szivárgását. Sok esetben ellehetetleníti a közlekedést, a csatornahálózat nem képes elvezetni a vizet,

A Másfélfok cikke szerint ezért is fontos, hogy a kék- és zöldinfrastruktúra kerüljön előtérbe a városok tervezése során, ami mérsékelheti a károkat. Gondolhatunk itt a zöldtetőkre, a vízáteresztő burkolatok használatára, mesterséges mélyedések, tavak, esőkertek létesítésére.

De nemcsak az extrém esőzés, hanem a csapadék hiánya is komoly gondokat okozhat. Az egymást követő száraz napok maximális száma (amikor megszakítás nélkül nem hullik eső) kismértékű növekedést mutat a nyári hónapokban. Az 1901–1930, 1931–1960, 1961–1990 közötti időszakokban átlagosan 13 napig tartottak a leghosszabb egybefüggő száraz periódusok nyáron. 1991–2020-ra ez a szám 15 napra nőtt, azaz átlagosan fél hónap is eltelhet 0,1 millimétert meghaladó csapadékhullás nélkül. Összességében tehát a nyári csapadék eloszlása a szélsőségek felé tolódott Budapesten: az extrém nagy esőzések és az egybefüggő száraz időszakok maximális hossza egyaránt növekedést mutat.

Érdemes kiemelni, hogy a legszárazabb és a legcsapadékosabb nyarak jellemzően az utóbbi években fordultak elő. Míg az utóbbi fél évszázad átlaga 200 milliméter,

• 2000-ben és 2003-ban 120 milliméter alatt maradt az évszakos csapadékösszeg,
• míg 2005-ben és 1999-ben meghaladta a 320 millimétert.

Az egyes nyári hónapok csapadékösszegeit tekintve is látszik, hogy a szélsőségesebb mennyiségek jellemzően 1990 után fordultak elő. Nedvességet tekintve a legkiemelkedőbb 2005 augusztusa volt, a szárazságot illetően pedig 2000 júniusa szerezte meg az első helyezést.

A meleggel kapcsolatos éghajlati indexek értékei egyértelműen emelkedtek. Egy-egy nyár ugyanis nemcsak akkor tekinthető szélsőségesnek, ha rekordértékekkel jár, hanem akkor is, ha különböző meteorológiai paraméterek átlagostól eltérő viszonyai egyszerre jelentkeznek. Például az átlagosnál melegebb és csapadékosabb idő a komfortérzetünkre lehet kedvezőtlen hatással, a meleg és szárazság párosa pedig elsősorban a mezőgazdasági tevékenység szempontjából lehet kritikus. Ilyen volt 2003 júniusa, ami az elmúlt 50 évben egyszerre volt a második legszárazabb és a második legmelegebb hónap.

Az éghajlati modellszimulációk szerint a jövőben még szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás Magyarországon. Várhatóan hosszabb egybefüggő száraz időszakokra számíthatunk, és valószínűsíthetően növekedni fog az egy nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség is. Ez összefüggésben áll a hőmérséklet-emelkedéssel, hiszen a melegebb légkör több nedvességet képes magában tartani. Mindez azt jelenti, hogy a csapadék nagymértékű változékonysága mellett az emberi tevékenységből eredő közvetett hatások is szerepet játszanak a tendenciákban.