Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Stefánia
2 °C
9 °C

A CIA állítólag több tervet is kidolgozott Julian Assange kiiktatására

GettyImages-685315670
2021.09.27. 15:44

Az ausztrál Julian Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, egy felületet, amelyen anonim módon szivárogtathattak ki titkos kormányzati és egyéb dokumentumokat. 2010-ben az akkor még Bradley, azóta Chelsea Manning hétszázezer oldalnyi titkos katonai információt osztott meg az iraki és az afganisztáni háborúkról a WikiLeaks segítségével, köztük olyan felvételeket, amelyeken félresikerült, civilek és újságírók halálával végződő akciók is láthatók.

Assange Londonban élt, 2010-ben Svédország vádolta meg szexuális erőszakkal, ám ekkor feltételes szabadlábra került, majd 2012-ben újra beidézték, később pedig elfogatóparancsot adtak ki ellene. Ekkor, félve, hogy kiadják az Amerikai Egyesült Államoknak, menedékjoghoz folyamodott Ecuador londoni nagykövetségén. A svédek később ejtették az ellene felhozott vádakat, majd újra nyomozni kezdtek. Ecuador 2019 áprilisában vonta meg a férfitól a menekültstátuszt, ekkor a brit hatóságok még a nagykövetségen őrizetbevették

Assange azóta is egy angol börtönben ül.

A Yahoo News tényfeltáró riportja a 2012 és 2018 között az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által Assange elhallgattatására felvetett terveket tárja nyilvánosság elé. Állítólag 2017-ben a CIA még azon is elgondolkodott, hogy a WikiLeaks-alapítót elrabolják vagy megölik a londoni követségen. A Yahoo-nak megszólaló magas rangú kormányzati források szerint Obama elnöksége alatt is felmerült már Assange mint megoldandó probléma, ám a Trump-adminisztráció foglalkozott vele komolyabban. A WikiLeaks alapítójának kiiktatására irányuló terv ötletgazdájaként például Mike Pompeót, az USA volt külügyminiszterét nevezi meg a portál.

A riport szerint 2017 tavaszától azon év végéig foglalkozott kiemelten a CIA Assange ügyével, közel kerülve egy nemzetközi diplomáciai botrány kirobbantásához. 2017-ben, Trump megválasztását követően kezdte el kiszivárogtatni a WikiLeaks a CIA digitális kémkedési gyakorlatáról szóló dokumentumok tömegét. Az eset anyagaira Vault 7-ként hivatkoznak, ezek részletesen bemutatták, hogy a hírszerzési iroda milyen eszközöket és módszereket használ a kiberhadviselésben. Egyebek mellett lerántották a leplet arról, hogy a CIA-nek sima bejárása volt a legtöbb böngészőbe, asztali vagy mobil operációs rendszerbe, illetve szinte bármilyen IoT-eszközbe, lényegében bárki otthonába.

Mike Pompeo, akkor még nem külügyminiszterként, hanem a CIA igazgatójaként állítólag nem akarta értesíteni az újonnan megválasztott elnököt az ügyről. Később egy nyilvános beszédében Pompeo a WikiLeakset „ellenséges hírszerző szolgálatnak” titulálta, amivel lényegében szabad kezet adott a CIA-nak. Az Obama-kormány idején ugyanis a WikiLeakset sajtóorgánumként kezelte az amerikai hírszerzés, sajtóorgánumként pedig védelmet biztosított az Assange alapította portálnak az amerikai alkotmány első kiegészítése. Részben a Snowden-ügy miatt az Obama-kormány óvatosan közelítette meg a WikiLeaks ügyét – emlékeztet a Rakéta magazin. Az amerikai vezetés nem akarta azt a benyomást kelteni, hogy titkosszolgálati módszerekkel figyelnek meg vagy lehetetlenítenek el újságírókat.

Pompeo nyilatkozata azonban több volt mint retorikai fordulat abban, ahogy az amerikai kormány a Wikileakshez és Assange-hoz áll. Lényegében zöld utat adott a CIA-nek, hogy a Wikileakset és dolgozóit ellenséges kémszervezetként kezelve titkosszolgálati módszerekkel megfigyelje.

A riport szerint Assange-ról és a WikiLeaks több munkatársáról is folyamatos jelentések készültek, megfigyelték kommunikációjukat, mozgásukat, illetve fényképeket és videofelvételeket készítettek az érintettekről. Több jelentett esetről is tudni, amikor a CIA ellopott WikiLeaks-dolgozóktól eszközöket, hogy visszaszerezzék Vault 7-dokumentumokat .

Nem hivatalosan arra is készült a CIA Pompeo javaslatára, hogy Assange-ot elrabolják Londonból, majd egy harmadik országon keresztül visszaszállítsák az Egyesült Államok területére. Állítólag a brit hatóságoknál is felvetették a tervüket, ám az angolok elutasították a közreműködést. Mivel az USA nem akarta egyik legszorosabb szövetségese állampolgárát egy másik, szintén szoros szövetséges állam területéről elrabolni, az akció végül nem valósult meg.

A Yahoo News újságíróinak azonban több névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy felmerült Assange és a WikiLeaks egyéb befolyásos munkatársainak likvidálása is. Az egyik forrás szerint maga Trump vetette fel, hogy nem lehetne-e a CIA által eltüntetni Assange-ot, ám egy másik forrás állítja, az elnök csak szokásos formájában találgatott, nem gondolta komolyan a dolgot.

Pompeo és a CIA azonban tárgyalt róla, több vázlatot is készített a hírszerzés a WikiLeaks és Assange likvidálására. Arról, hogy ezek eljutottak-e a Fehér Házig, nem tudni. Állítólag Pompeo úgy fogalmazott egy megbeszélésen:

Semmi sem tiltott, ne cenzúrázzák magukat, a washingtoni ügyvédek miatt majd én aggódom.

Donald Trump a Yahoo megkeresésére cáfolta, hogy valaha szóba került volna Assange meggyilkolása, Mike Pompeo nem reagált a megkeresésre, a CIA nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

2017 végén állítólag Ecuador diplomáciai státuszt akart szerezni Assange-nak Oroszországban, vagy amennyiben ez nem sikerül, az orosz titkosszolgálat segítségével Oroszországba akarták menekíteni. A férfi ezt állítólag határozottan ellenezte. A CIA  tudott Ecuador terveiről, mivel a UC Global nevű spanyol biztonsági szolgálat, amely a londoni követség védelmét látta el, addigra közel egy éve együttműködött a CIA-val. A Yahoo-nak megszólaló egyik képviselő szerint komédia volt a helyzet, állítólag még arról is fülest kaptak, hogy Assange-ot milyen módszerrel próbálják majd meg kicsempészni az épületből. Az amerikaiak a brit, kanadai, ausztrál és új-zélandi titkosszolgálatokkal együttműködve arra készültek, bármilyen áron megállítják az Assange-ot szállító járművet, ha megpróbálja elhagyni Angliát.

A szöktetést végül nem kísérelték meg, 2019-ben megvonták Assange menekültstátuszát (és ecuadori állampolgárságát is), így a brit hatóság még a londoni követségen letartóztatta. Azóta egy belmarshi fegyházban van fogva tartva, ahol várja, kiadják-e az Egyesült Államoknak. Az USA összesen 18 pontban emelt vádat Assange ellen kémkedéssel és számítógépes rendszerek feltörésével kapcsolatban. Köztük szerepel például a hackertoborzás is, ám a legsúlyosabb vádpont az, hogy Chelsea Manning segítségével összeesküvést szőtt az állam ellen, amikor titkosított dokumentumokat szivárogtattak ki a WikiLeaks-oldalon.

Assange ügyvédje, Barry Pollack szerint az amerikai igazságügyi tárca vádjai és az Assange elleni állhatatos hajsza, illetve eljárás fenyegetést jelent az összes újságíróra, bárhol is éljenek. A brit hatóságok Assange mentális állapotának romlására hivatkozva egyelőre nem adták ki a férfit az Egyesült Államoknak.

(Borítókép: Julian Assange Londonban 2017. május 19-én. Fotó: Jack Taylor / Getty Images)