Harmincezer évvel öregebbek lettünk

A legkorábbi ismert Homo sapiens-csontváz a Délnyugat-Etiópiában a hatvanas évek végén talált Omo I. A Cambridge Egyetem vezette nemzetközi csapat első meghatározása során kétszázezer évnél fiatalabbnak tekintették a csontokat, a Nature-ben megjelent új tanulmány azonban pontosította a kormeghatározást, és több tízezer évvel korábbra sorolta az első ismert ember korát.

Omo I. csontjait a Rift-völgy Omo Kimbish nevű területén találták, ami egy vulkanikusan aktív, emberi maradványokban és kőeszközökben gazdag terület. A leletek alatt és felett is többrétegnyi vulkáni hamu található, ezek összetételét használták fel a kormeghatározás során.

Ezek alapján általánosan elfogadott volt, hogy a fosszília kora kétszázezer évnél fiatalabb, de nagyon sok a bizonytalanság ekörül. A fosszíliákat egymás után találták meg egy vastag vulkáni hamuréteg alatt, aminek a korát senki sem tudta meghatározni, mert a hamu túl finom szemű a radiometrikus technikához

– magyarázta dr. Céline Vidal, a Cambridge földrajztanszékének munkatársa.

Clive Oppenheimer professzor Vidallal és kollégáival négyéves program keretében igyekezett meghatározni az etiópiai terület vulkánkitöréseinek korát. Különböző tajtékkőmintákat őröltek finom porrá, és összehasonlították őket.

Minden kitörésnek saját ujjlenyomata van, saját evolúciós története, amit az az út határoz meg, amit a magma megtesz, amíg a felszínre ér. Ha felaprítod a követ, felszabadítod a benne elzárt ásványokat, és azonosíthatod azokat a jellemzőket, amelyeket a vulkáni üveg magába zár

– mutatott rá Vidal.

A kutatók az új technikával beazonosították, hogy az emberőst borító hamu a négyszáz kilométerre található Shala-vulkánból származik, a kitörés pedig 230 ezer évvel ezelőtt történhetett – ennek következtében Omo I csontjai több mint 230 ezer éve nyugodtak ott, ahol végül megtalálták őket.

Valószínűleg nem véletlen, hogy legkorábbi őseink egy földrajzilag ennyire aktív területen éltek. A hasadékvölgyben összegyűlt az esővíz, ami ide vonzotta az állatokat, és természetes vándorlási folyosót jelentett több ezer kilométeren át. A vulkánok fantasztikus anyagokat nyújtottak a kőeszközök készítéséhez, és a gondolkodás fejlődéséhez is hozzájárult, hogy a vulkánkitörések időről időre átrajzolták a tájat

– vélekedett Oppenheimer professzor.

Bár a kutatók szerint az új eredmény az ember megjelenésének legkorábbi dátumának minimumát jelenti, újabb felfedezések a dátumot még ennél is korábbi időkre tolhatják. A kitörések és a hamurétegek azonosítása biztosan segíteni fog a területen feltárt többi fosszília korának pontosabb meghatározásában.

(SciTechDaily)