Világszerte terjed a gyermekeket fertőző hepatitisz

Már húsz országból jelentettek a gyerekeket érintő hepatitiszes megbetegedéseket az Egészségügyi Világszervezet szerint. Az először 2022 januárjában Skóciában jelentett betegség mára világszerte felbukkan. A legtöbb esetet az Egyesült Királyságból jelentették, ahol 145-en lettek betegek, ezt követte az Egyesült Államok 27, Spanyolország 13 és Izrael 12 esettel.

Május 1-jén legalább 228 esetet jelentettek húsz országból, míg további ötven esetet vizsgálnak

– nyilatkozta a Egészségügyi Világszervezet szóvivője, Tarik Jasazrevics kedden. 

Egy gyermek biztosan életét vesztette a kór miatt, de további négy halálesetnek (egy az Egyesült Államokban, három Indonéziában) is köze lehet a hepatitiszes megbetegedésekhez. Tizenhét esetben végeztek májátültetést. A súlyos betegek viszonylag egészségesek voltak, magyarul nem legyengült immunrendszerrel kapták el a fertőzést. 

A fertőzöttek egy hónapos és 16 éves közötti korúak, a kórházba kerülők átlagos életkora négy év. A skót társadalombiztosítás adatai nem mutattak feltűnő különbséget sem nemük, sem etnikumuk, sem földrajzi környezet (például a közelben található természetes víz) szerint.

A betegség nemcsak hányással és hasmenéssel jár, de felső légúti tünetek is kapcsolódhatnak hozzá, mint tüsszögés, orrfolyás és torokfájás. Fontos felismerni a májgyulladás miatt kialakuló sárgaságot, ami legkönnyebben a szem sárgás színéből ismerhető fel.

A megfoghatatlan adenovírus

Az orvosok már kizárták a hepatitis A-tól E-ig az eddig ismert kórokozókat, és továbbra is adenovírusra gyanakodnak. Több mint ötvenféle adenovírust ismerünk, amelyek jellemzően megfázásos tüneteket okoznak. 

Az Egyesült Királyságban ötvenháromból negyven esetnél kimutatták az adenovírus F41-es altípusát. Globálisan eddig 74 esetnél mutatták ki a jelenlétét. Erről az adenovírusról eddig úgy tudták, hogy enyhe vagy közepesen súlyos gasztroenteritiszt okoz, ami hasfájással, hasmenéssel, esetleg hányással jár.

Közvetlen bizonyíték egyelőre nincs az adenovírus F41 ellen, és a közvetett bizonyítékok is gyenge lábakon állnak. Dániában hat megbetegedésből egynél sem találtak adenovírust. Ennél is komolyabb probléma, hogy az adenovírusok okozta, játszótéren összeszedett enyhe megbetegedések olyan gyakoriak a gyerekeknél, hogy nagyon nehéz egyet megcsípni és visszanyomozni közülük.

Kérdésként felmerül, hogy a betegségnek lehet-e köze a koronavírus elleni vakcinákhoz. Mint ismert, az úgynevezett vektorvakcináknál módosított adenovírust alkalmaztak a tüskefehérje hordozójaként. Ilyen az AstraZeneca, a Janssen oltóanyaga és az orosz Szputnyik. A hepatitiszes esetek és a koronavírus oltások összefüggése kizárható, mivel az oltásokban található adenovírusok sem szaporodásra, sem fertőzésre nem képesek. Lényeges körülmény továbbá, hogy az érintett gyermekek egyáltalán nem voltak oltottak.

A májgyulladást mérgező anyagok is kiválthatják, a láz- és fájdalomcsillapítóként használt paracetamol túladagolásának egyik jellegzetes következménye lehet a májkárosodás – a toxikológiai elemzések ezen a téren sem találtak gyanús ismétlődéseket.

Az is elképzelhető, hogy az adenovírus hatását egy másik tényező jelenléte súlyosbítja. Ez lehet egy toxin, de lehet egy másik vírus is, mint például a koronavírus.

Autoimmun tünet

A jeruzsálemi Sár Zedek kórház gyermekbelgyógyászatának vezetője, Ejal Stejer a Wirednek elmondta, hogy öt ilyen esetük volt tavaly, a skóciai híreket látva ismerte fel, hogy ugyanarról a kórról lehet szó.

Stejer elmondta, hogy a legtöbb izraeli gyerek átesett a koronavíruson, és hogy a vizsgálataik nem mutattak ki adenovírust. A szakember szerint ez egyfajta autoimmun hepatitisz, amelyben a szervezet immunrendszere okozza a problémát a májban. Stejer elmondta, hogy szteroidos kezeléssel sikeresen csökkentették a gyulladást.

A folytatódó kutatás egyik legnagyobb akadálya, hogy a különböző országok és kontinensek más módon vizsgálják a mintákat, így az eredmények kifejezetten inkonzisztensek. Bizonyos laboratóriumokban például ki sem tudják mutatni az adenovírust.

Megtörténhet, hogy minden erőfeszítés ellenére a kórokozó megtalálása önmagában nem jelent megoldást. Adenovírus elleni vakcina egyelőre nem létezik, és kérdéses, hogy elég gyorsan elkészülhet-e. Lényegében ott vagyunk, ahol a koronavírus elején: a legfontosabb, hogy időben felismerjék a tüneteket, és a gyakori, alapos kézmosás.

(India Times, Scottish Sun, Wired)