A közösségi média születése óta eltelt 20 évben a gyermekek szexuális kizsákmányolása a technológiai vállalatok egyik legnagyobb kihívása lett. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) szerint az internetet az emberkereskedők „digitális vadászmezőként” használják, amely hozzáférést biztosít számukra mind a vevőkhöz, mind a potenciális áldozatokhoz, és az emberkereskedők a gyermekeket a közösségi médiaplatformokon veszik célba. Ezek közül a legnagyobb, a Facebook a Meta technológiai óriás tulajdonában van, amelynek platformjait − amelyek közé az Instagram is tartozik − világszerte több mint 3 milliárd ember használja − írja kétéves nyomozómunka után készült cikkében a The Guardian.

Az emberkereskedelemmel foglalkozó amerikai székhelyű nonprofit intézet (Human Trafficking Institute) jelentése szerint 2020-ban a Facebook volt az a platform, amelyet a szexkereskedők leginkább (65 százalékban) használtak a gyermekek felkutatására és toborzására, az abban az évben történt 105 szövetségi szintű, gyermekkereskedelemmel kapcsolatos ügy elemzése alapján. Az HTI elemzése szerint az Instagram a második legelterjedtebb felület ebből a szempontból, a Snapchat pedig a harmadik helyen állt.

Luke Goldworm, a Massachusetts állambeli Boston volt helyettes államügyésze, aki évek óta nyomoz emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben, és emel vádat ellenük, azt mondja, hogy számos ilyen tranzakcióval találkozott már. Elmondása szerint 2019-től 2022 októberében történt távozásáig az osztályán a közösségi médiaplatformokon elkövetett, gyermekkereskedelemmel kapcsolatos ügyek száma évente körülbelül 30 százalékkal nőtt. „Egyre több komoly priusszal rendelkező embert látunk ezen a területen. Ez egy hihetetlenül jövedelmező dolog” − mondta. Egy emberkereskedő akár 1000 dollárt (340 ezer forintot) is kereshet egy éjszaka. Sok áldozat, akit látott, mindössze 11 vagy 12 éves volt. A legtöbbjük fekete, latin-amerikai volt, vagy az LMBTQI+-közösségből került ki.

Goldworm szerint, bár vizsgálatai minden közösségi médiaplatformot érintettek, munkája közben a Meta platformjaival találkozott a leggyakrabban. Hat másik ügyész több különböző államban elmondta, hogy tapasztalataik szerint a Facebookot és az Instagramot széles körben használják a gyermekek felkutatására és a gyermekkereskedelemre. Az ügyészek közül öten arról beszéltek, hogy dühösek voltak amiatt, mert a Meta szerintük szükségtelenül késlekedik a bíró által aláírt végzések és idézések teljesítésével.

A Facebook nagyobb arányban utasít vissza végzéseket, mint bármely más elektronikus szolgáltató. Ami számomra frusztráló, az az, hogy ez akár egy hónappal is késleltetheti az áldozat megmentését

− állította Gary Ernsdorff, a Washington állambeli King megye vezető helyettes ügyésze.

Ezer sebből vérzik a moderáció

A szoftverek mellett a Meta moderátorokból álló csapatokat is alkalmaz a gyermekkereskedelem és a szexuális célú emberkereskedelem eseteinek azonosítására. Anna Walker (akinek nevét a lap megváltoztatta, hogy megőrizhesse anonimitását) egészen a közelmúltig éjszakai műszakban dolgozott a Meta egyik alvállalkozójának irodájában. Minden műszakot rettegéssel telve kezdett.

Walker feladata az volt, hogy átnézze a felnőttek és gyerekek közötti interakciókat a Facebook Messengeren és az Instagramon, amelyeket a Meta mesterséges intelligenciája gyanúsnak jelölt meg. Walker azt állítja, hogy ő és csapata nehezen tudott lépést tartani a halmozódó ügyekkel. Elmondása szerint számos olyan esetet látott, amikor felnőttek gyerekeket csábítottak el, majd beszéltek meg velük találkozót szex céljából. Emellett olyan beszélgetésekkel is találkozott, amelyekben a szexért cserébe fizetségről volt szó.

Walker főnökei továbbították az ilyen eseteket a Metának, hogy az döntsön arról, kell-e lépéseket tenni a felhasználóval szemben. Állítása szerint egyes esetekben „Hónapok teltek el, majd az automata bot küldött nekem egy e-mailt, hogy lezárta az ügyet, mert senki nem tett lépéseket benne”. Hozzátette: „Sírva beszéltem a menedzseremnek a gyerekekről, és arról, hogy segíteni szeretnék. De úgy éreztem, hogy senki sem figyel oda ezekre a szörnyű dolgokra.”

A The Guardian hat másik moderátorral beszélt, akik 2016 és 2022 között olyan cégeknél dolgoztak, amelyek a Meta alvállalkozójaként működtek. Mindannyian hasonlóan beszéltek, mint Walker. Elmondásuk szerint erőfeszítéseik, hogy jelezzék és eszkalálják az esetleges gyermekkereskedelmet a Meta platformjain, gyakran nem vezettek sehová. „Az egyik poszton, amit átnéztem, volt egy kép egy 12 év körüli lányról, aki a legapróbb fehérneműben volt, amit csak el lehet képzelni” − mondta az egyik volt moderátor. „Direktben különböző dolgok árait sorolta fel. Például, hogy egy szopás mennyibe kerül. Nyilvánvaló volt, hogy emberkereskedelemről van szó” − mesélte. Azt állítja, hogy a felettese később azt mondta neki, hogy nem tettek további lépéseket az esetben.

Amikor ezekkel az állításokkal a lap szembesítette a Metát, szóvivőjük azt mondta, hogy a Walkerhez hasonló moderátorok általában nem kapnak visszajelzést arról, hogy a megjelölt tartalmak ügyében eljártak-e. Hangsúlyozták, hogy ha egy moderátor nem kap visszajelzést egy megjelölt esetről, az nem jelenti azt, hogy nem történt intézkedés.

A moderátorok közül öten azt állították, hogy nehezebb elérni, hogy az ügyekkel foglalkozzanak vagy a tartalmat eltávolítsák, ha az zárt Facebook-csoportokban vagy a Messengeren jelent meg. A Meta „kevésbé szigorú, ha valami zárt ajtók mögött történik” − állította az egyik csoportvezető.

A Messengerrel nem igazán tudtunk mit csinálni, hacsak a nyelvezet és a tartalom nem volt teljesen nyilvánvaló

− mondta.

A Meta szerint ezek az állítások „félrevezetőek és pontatlanok”, és azt mondta, hogy külön technológiát használ a gyermekekkel való visszaélések ellen a Facebook privát csoportjaiban és a Messengeren.

2021-ben a Facebook egykori alkalmazottja, Frances Haugen olyan belső dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyek alátámasztani látszanak a moderátorok állításait. Ezek a több ezer oldalas iratok azt részletezték, hogyan kezelte a vállalat a káros tartalmakat. A Haugen által kiszivárogtatott egyik feljegyzésben a vállalat azt állítja, hogy „a 32 főnél kevesebb embert magukban foglaló Messenger-csoportokban teljes mértékben a magánélethez való jognak kell érvényesülnie”.

Matias Cruz (a lap az ő nevét is megváltoztatta), aki 2018 és 2020 között dolgozott tartalommoderátorként, és spanyol nyelvű bejegyzéseket vizsgált a Facebookon, úgy véli, hogy a Meta által az emberkereskedelem felismerésére használt kritériumok túl szűkek voltak ahhoz, hogy lépést tartsanak a bűnözőkkel, akik folyamatosan váltogatták a kódszavakat, hogy elkerüljék a lebukást. Cruz szerint nyilvánvaló volt, hogy miről van szó, de „a menedzserek azt állították, hogy túl homályos, így végül csak fent hagyták”.

Ebben a cikkben szexuális visszaélés bűncselekmény a téma. Kérjük, olvassa el erről szóló írásunkat is!

„Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20-as számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található: http://vansegitseg.im.gov.hu

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon.”

(Borítókép:  Matt Cardy / Getty Images)