1993-ban példátlan gyilkosság sokkolta Angliát. Két tízéves fiú elcsalta édesanyjától a kétéves James Bulgert a Liverpoolhoz közeli Bootle bevásárlóközpontjában, és több száz méterre sétáltak vele a vasúti sínek mentén, hogy egy régi vasútállomásnál különösen kegyetlen módon megkínozzák a kisgyereket. A fiú már azelőtt belehalt a bántalmazásba, mielőtt a sínekre fektették volna, hogy azt a látszatot keltsék, a vonat végzett vele.

A kiskorú tetteseket gyorsan elkapták, letartóztatták, és mivel előre kitervelték a gyilkosságot, a felnőttekhez hasonló eljárásban el is ítélték őket. Életfogytiglanit kaptak, de 8 év után feltételesen szabadlábra helyezhetők voltak. Új személyazonossággal kiengedték őket, mivel a törvényhozás félt, hogy a brit közvéleményt mélységesen felkavaró gyilkosság, és az enyhe ítélet bosszút von maga után. Az esetet azóta több színdarabban, dokumentum- és rövidfilmben feldolgozták, de utoljára 2019-ben okozott felháborodást egy Oscar-díjra jelölt rövidfilm, ami a két fiúval készített rendőrségi interjúk és adatok alapján készült. 90 ezren írták alá a petíciót, amelyben arra kérték az amerikai filmakadémiát, hogy zárják ki az alkotást a versenyből.

A 30 éve történt borzalom idén újra bekerült a hírekbe, de most a TikTok jóvoltából. Az applikáció több sokkoló videójában a meggyilkolt James Burden avatárja „beszél”, és elmondja, mi történt vele. A fiú édesanyja, Denise Fergus azonban mélységesen felháborodott a hatásvadász videókon, és felszólította a kínai céget, hogy távolítsa el a mesterséges intelligencia kreálmányait.

Ahogy megírtuk, az MI képes képekből videókat készíteni, vagy beszélő portrékat létrehozni, amikor egy képből alkot élethű avatart. Több mint 100 James Burden-témájú klip jelent meg a platformon, és még mindig van olyan, ami a szabályok ellenére átcsúszik.

Internetbiztonság

A TikTok szóvivői úgy nyilatkoztak, abszolút ellenzik a hasonló tartalmakat és eltávolítják őket, a brit kormány viszont most erős lökést kapott, hogy megalkossa az internetbiztonsági törvényt, ami jogilag felelőssé tenné a közösségimédia-platformokat szolgáltatási feltételeik betartásáért.

Az online biztonságról szóló brit törvényjavaslat néhány hónapon belül jogerőre emelkedik, és biztosítja, hogy a legnagyobb közösségi médiaplatformok betartsák a szabályokat, amiket a felhasználókkal együtt hoztak. Ha ezeket megszegik, a törvényjavaslat felhatalmazást ad a médiaszabályozó hatóságnak, az Ofcomnak, hogy határozott lépéseket tegyen, ez lehet nagy összegű egyszeri pénzbüntetés, vagy akár az éves bevétel 10 százalékának bírságként való kiszabása.

Itthon az Európai Unió Digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya van érvényben, amit alig egy éve fogadtak el, ez garantálja a felhasználók online térben való védelmére vonatkozó szabályokat, és védi a digitális teret a jogellenes tartalmaktól.

Mesterséges előnyök és hátrányok

Nem James Bulger az első, aki áldozatául esik a visszaéléseknek, mivel a mesterséges intelligencia már generált videókat eltűnt és meggyilkolt személyekről, például Madeleine McCannről vagy a 2007-ben 11 évesen lelőtt liverpooli fiúról, Rhys Jonesról.

Ne felejtsük el azonban, hogy az MI az online térben (is) rengeteg előnnyel jár, éppen ennek köszönhetik például az izomsorvadásos betegek, hogy jelen lehetnek az interneten. Köztük Csorba Dávid, aki hiába ágyhoz kötött és kommunikálni is csak nehezen tud, az MI segítségével posztol betegségéről és bármiről, ami érdekli, már több ezer követőt szerzett magának a TikTokon.