Karikó Katalin Nobel-díjas

A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték az élettani és orvosi Nobel-díjat az mRNS-technológia kifejlesztéséért.

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a sajtó kérdésére elmondta, hogy a bejelentés előtt mindkét díjazottal személyesen beszélt telefonon, akik nagyon örültek, és kitért rá, hogy Karikó Katalin felidézte neki pályájának azt a nehéz szakaszát, amikor pozíciójának megszűnése miatt Németországban kellett folytatnia a kutatómunkát, de az mRNS-terület kutatását ekkor sem adta fel.

A döntőbizottság tagja, Olle Kämpe ugyancsak a sajtó kérdésére elmondta, hogy nem várják, hogy az oltáselleneseket meggyőzi a díj, de kifejezte reményét, hogy a tétovázók félelmeit eloszlatja, hogy több milliárd oltás bizonyítja az oltások biztonságosságát.

Az orvosi Nobel-díjat 1901 óta 114 tudósnak ítélték oda. Karikó Katalin tizenharmadik díjazottként a területen a nők alulreprezentált táborát erősíti.

A modern kor legnagyobb egészségügyi fenyegetésének elhárításában segítettek

Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa. Drew Weissmannal együtt dolgozták ki és szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását.

Drew Weissman amerikai orvos-kutató, biokémikus. A Brandeis Egyetemen végzett, később Anthony Fauci vezetése alatt az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Intézetében dolgozott. 1997-től a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának az RNS és immunrendszer biológiáját kutató laboratóriumának vezetője.

A koronavírus 2019. decemberi felfedezését követően hónapok alatt világméretű járvány alakult ki. A betegség súlyos következményeit megelőző oltóanyag előállításán gőzerővel dolgozó gyógyszergyárak közül a Pfizer–BioNTechnek készített elsőként engedélyezett vakcinát. Ennek kifejlesztése, tesztelése és a gyártás elindítása mindössze egy évbe telt. Ez a tempó korábban elképzelhetetlen volt, Karikó és Weissman munkássága tehát civilizációs jelentőségű ugrást tett lehetővé az oltóanyagok fejlesztésének technológiájában, amivel 

Emiatt lényegében nem az volt a kérdés, hogy megkapják-e a Nobelt, hanem az, hogy mikor. A svéd akadémia jelölőbizottsága általában mindenképpen figyelembe vesz mindenkit, aki legalább kettőt elnyer a legnevesebb tudományos díjak közül. Karikónak és Weissmannak a legnevesebbek közül öt díjat ítéltek oda: a Horwitz-, Wolf-, Albany-, Breakthrough-, Lasker- és Gairdner-díjakat.

A sejt laborjának kulcsai

Az mRNS – vagy hírvivő RNS – a DNS-ben leírt információkat továbbító anyag, amely a fehérjék előállítását irányítja a sejtekben. Ennek a mechanizmusnak a kijátszásával a sejtek bármilyen fehérje előállítására rávehetők, legyen az enzim vagy antitest. A módszer így nem csupán a koronavírus ellen és nemcsak oltóanyagként használható, hanem különböző genetikai betegségek és a rák kezelésében is potenciális eszköz lehet.

Az mRNS-technológia évtizedekig tudományos állóvíz volt, nagyon kevés érdeklődővel és még kevesebb támogatással. A helyzet annyira rossz volt, hogy 1995-re Karikó a terület elhagyásán gondolkodott. Az élő szervezet ráadásul támadásnak vette az idegen mRNS-t, ezt a problémát végül Weissman segítségével sikerült megoldani, és 2005-ben publikált közleményük jelentette az első lépést a BioNTech megalapításához és a vakcinához vezető úton.

Eddig tíz olyan tudós és alkotó volt, akik Magyarországról indulva szerezték meg a legismertebb kitüntetést, a Nobel-díjat. Nyolcan közülük hazájukat elhagyva érték el eredményeiket, Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre itthon nyerte el a kitüntetést. Karikó Katalin a tizenegyedik – és egyben az első magyar Nobel-díjas nő.

(Borítókép: Karikó Katalin. Fotó: Németh Kata / Index)