A kvantumpöttyök felfedezői kapták a kémiai Nobel-díjat

A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2023-ban Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapta a kémiai Nobel-díjat a nanotechnológia kutatásáért és kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításának kidolgozásáért.

A kvantumpöttyök pár száz vagy pár ezer atomból álló anyagok, amik méretüktől függően változtatják a színüket – előnyük, hogy kvantummechanikai hatások következtében ugyanannak az anyagnak a felhasználásával tudnak velük különböző színű festékeket előállítani. Az orosz fizikus Jekimov optikai kutatásokat végezve színes üvegek vizsgálata közben fedezte fel, hogy a színek az üveg színét adó molekulák méretétől függtek. A Columbia Egyetem professzora Louis Brus ugyanezt a hatást ismerte fel a Bell Laboratóriumban félvezetők kutatása közben.

A molekulák méretének uralása azonban az első felfedezéseket követő évtizedben meghaladta a technikai lehetőségeket, végül a Massachusettsi Műszaki Egyetem munkatársa, Moungi Bawendi dolgozta ki a technikát, amivel kontrollálhatóvá vált a létrejövő kristályok mérete az oldószerek hőmérsékletének szabályozásával.

A fejlesztés gyakorlati alkalmazásával mindennap találkozhatunk kijelzőkben, televíziókban, LED-fényforrásokban, orvosi képalkotó berendezésekben, rugalmas elektronikában, napelemekben és a jövőben természetesen fontos szerepük lesz a kvantumszámítógépekben.

Magyar sikerek

2023-ban eddig két magyar érintettségű díj is született: mint ismert, hétfőn az mRNS-technológia kidolgozásáért Drew Weissmannal együtt elnyerte az orvosi Nobelt Karikó Katalin, kedden pedig az attoszekundumos fényimpulzusok terén elért eredményeiért kapott fizikai Nobelt Krausz Ferenc Pierre Agostinivel és Anne L’Huillier-vel együtt.

A 2022-es kémiai Nobelt Carolyn Bertozzinak, Morten Meldalnak és Barry Sharplessnek ítélte a Svéd Királyi Akadémia a bioortogonális kémia megalapításáért és a klikk-kémia kidolgozásáért.