Hisztériát váltottak ki a fekete konyhai eszközök, rákveszélyt kiáltottak

2024 októberében aggasztó beszámoló jelent meg a környezetkémiai tudományos szaklap, a Chemosphere hasábjain, amely a műanyagokhoz adott különböző lágyító, UV-álló és más adalékok közül az úgynevezett BFR-eket, vagyis brómozott égésgátló anyagokat, és az OFR-eket, vagyis organofoszfát égésgátlókat vizsgálta. Ezek a vegyszerek a többi adalékhoz hasonlóan egy sor nyomasztó egészségügyi problémához köthetőek, az idegrendszert mérgező, a hormonháztartást felborító hatásuk van, és természetesen rákkeltőek. 

A Toxis-Free Future nevű érdekvédelmi szervezet munkatársai által végzett kutatás arra volt kíváncsi, hogy az elektronikai hulladék újrahasznosítása nyomán az említett anyagokból mennyi kerül háztartási használati tárgyakba, különösen konyhai eszközökbe.

A kutatók arra gyanakodtak, hogy fekete tárgyakban, például fésűkben, játékautókban, fekete spatulákban, lapátokban, kanalakban és más konyhai eszközökben különösen sok égésgátló adalék marad. Utóbbi azért volt különösen aggasztó, mert a méregből különösen sok juthat a szervezetbe, ha szennyezett eszközökkel kavargatjuk az ételünket. 

Nem teljesen váratlan módon, az elemzés eredményei igazolták az előfeltételezést. A hír futótűzként kezdett terjedni, novemberre átvette az Atlantic, a CNN és a The New York Times is. Az emberek megrettentek és tömegesen dobálták el a fekete konyhai eszközöket. 

Utóbb azonban kiderült, hogy lényegében feleslegesen, a szerzők ugyanis egy egyszerű számolási hibát vétettek. Az eset rámutatott a tudományos hírközlés sérülékenységére: egyrészt komoly hírértékkel bír bármi, ami veszélyes. Másrészt a tudományos megállapítások reprodukciója vagy ellenőrzése sokszor túlmutat a közlő lehetőségein, képességein, és a közeli jövőben nem is várható ebben jelentős változás.

Spatulaspekuláció

A vizsgált eszközök kétharmadánál előfordult mindkét fajta égésgátló, tízből egynél különösen magas volt a brómozott adalék mennyisége. Megállapították meg, hogy a szennyezett eszközökből a BDE-209 nevű égésgátló anyagból napi 34 500 nanogramm kerülhet a szervezetbe.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala, az EPA által meghatározott értékek szerint a felső biztonságos határ, ha ebből az anyagból napi 7000 nanogramm jut a szervezetbe, testtömegkilogrammonként. Ha az átlagos felnőttet 60 kilósnak feltételezzük, a napi biztonságos bevitel 420 000 nanogramm alatti. A kutatók azonban valahol elhagytak egy nullát és a határértéket 42 000 nanogrammnak vették – a gonosz spatulák értékei így nagyon közel estek ehhez.

A tévedés miatt tehát eltúlozták a veszély mértékét, és a fekete eszközök csak tizenkétszer annyi szennyezéssel közelítették volna meg a hatályos egészségügyi határértéket.

A később mellékelt javításban a szerzők elnézést kértek a hibáért. A Toxic-Free Future képviselője, Megan Liu a malőrre reagálva azt mondta, hogy a számok változtak ugyan, de a végkövetkeztetések nem: a fekete eszközökben esetenként tényleg magasabb az égésgátlók mennyisége és nem ajánlják a használatukat.

Megan Liu közölte továbbá, hogy a tanulmány megjelenése előtt ő is birtokolt fekete plasztik háztartási eszközöket, de ezeket azon nyomban fa és rozsdamentes acéleszközökre cserélte. A műanyagokból szivárgó vegyületek egészségügyi hatásainak pontos meghatározása ingoványos terület, így a határértékek meghatározása sem végletekig egzakt tudomány. Akit tehát az nyugtat meg, most már nem kell úgy éreznie, hogy csőbe húzták, amikor lecseréli fekete műanyag konyhai eszközeit.

(Fast Company, Futurism, Live Science)