Ősszel erőre kaphat a vírus

A korábban sertésinfluenzaként ismert A/H1N1 egyre több országban megjelenik, vasárnap délután már nagyjából 800 megerősített fertőzést és több ezer gyanús esetet jelentettek. Úgy tűnik, hogy a járvány megállíthatatlan, brit tudósok szerint azonban a kórokozó most még alig tudja fenntartani magát.

Nicholas Grassly, az Imperial College London kutatóorvosa és az Edinburgh-i Egyetemen dolgozó Andrew Rambaut a vírus genetikai jellemzői és az eddigi esetek száma alapján kiszámolták, hogy a kórokozó milyen ütemben reprodukálja magát – írja a New Scientist.

Grassly és Rambaut a GISAID nevű szakportálon közölt adatokból dolgoztak – a portált 2006-ban hozták létre, miután több tudós is tiltakozott, hogy az akkori pánikot okozó H5N1 madárinfluenza génszekvenciáira vonatkozó adatok nem szabadon elérhetőek. A GISAID-on most megtalálhatók az A/H1N1 vírus DNS-szekvenciái, a két kutató ezeken figyelte meg a víruson belüli apró mutációkat. Ez alapján következtettek arra, hogy a vírus valószínűleg januárban alakult ki, de 2008 szeptemberénél nem korábban (a minta, amiből a tudósok dolgoztak, kicsinek számít, ez okozza a pontatlanságot). Ebből kiindulva, figyelembe véve a H1N1 vírustörzsre jellemző mutációs rátát és az eddigi esetek számát, a két tudós kiszámolta az A/H1N1 reprodukciós számát.

Még alig tud terjedni

Az elemi reprodukciós szám, az R0 a matematikai járványtan legfontosabb jelzőszáma. Azt mutatja, hogy egy fertőző egyed várhatóan hány másodlagos fertőzést okoz egy védettséggel nem rendelkező populációban. Ha például R0 értéke 5, akkor az első fertőzött öt további egyedet fertőz meg, és minél nagyobb a reprodukciós szám, annál jobban terjed a vírus. Ha azonban R0 értéke 1 alatt van (vagyis egy fertőzött átlagosan kevesebb mint egy további fertőzést generál), a vírus hamarosan kihal. A reprodukciós számot legjobban úgy lehet csökkenteni, ha a populáció jelentős része védőoltást kap.

Grassly és Rambaut arra jutottak, hogy az A/H1N1 reprodukciós száma jelenleg 1,16 körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a kórokozó éppen hogy képes terjedni, de azért képes rá. Ez jó hír, mert minél alacsonyabb egy vírus reprodukciós száma, annál könnyebb megakadályozni a továbbterjedését. De a kutatók szerint még nem lehetünk nyugodtak. A spanyolnáthaként ismert 1918-as H1N1 vírus, ami több tízmillió áldozatot szedett (bár ehhez nyilván az első világháború utáni egészségügyi állapotok is hozzájárultak), szintén gyengén kezdett. Az amerikai Los Alamos National Laboratory becslése szerint a kórokozó reprodukciós száma tavasszal csak 1,45 volt, de amikor ősszel megindult a vírus halálos második hulláma, R0 értéke a 3,75-öt is elérte. Könnyen elképzelhető, hogy az A típusú H1N1 vírussal is ez fog történni.

Szezonvégi erőgyűjtés

Örülhetünk annak, hogy az A/H1N1 vírus ilyen gyengén terjed, de a reprodukciós szám nőhet, ahogy a vírus egyre jobban adaptálódik az emberi szervezethez – mondta az Indexnek a kutatást kommentálva dr. Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ virológusa. „Ez a vírus egy érdekes mutáció, amely tartalmaz humán-, sertés- és madárinfluenza-szekvenciákat, viszont emberi influenzaként kell kezelnünk. A humán átadás most még alacsony szintű, de ahogy a vírus alkalmazkodik az emberhez, a későbbiekben könnyebben fertőzhet” – fogalmazott a szakember.

Az A/H1N1 az influenzaszezon végére alakult ki, de ez szinte természetes, a spanyolnáthát és a korábbi világjárványokat okozó többi vírus is a szezon végére fejlődött ki. „A szezon alatt van ideje kísérletezni a vírusnak, így tavaszra előáll egy virulens változat. Aztán jön a meleg idő, ami megakadályozza a terjedését, de a következő ősszel már ez a virulens vírus kezdheti a szezont” – magyarázta Jankovics, miért kaphat erőre ősszel az A/H1N1.

Sok nem hivatalos fertőzött lehet

A reprodukciós szám azonban nem mutat meg mindent, a vírus terjedéséhez egyéb tényezők is hozzájárulhatnak. Például az, hogy sok ember nem megy el orvoshoz enyhe tünetekkel. A bejelentett megbetegedések mellett lehetnek olyan fertőzöttek is, akik otthon kúrálják magukat. (Az influenzavírus egyébként szinte mindig produkál tüneteket, de erős immunrendszerrel megáldott emberekben enyhébbeket.)

További problémát okoz, hogy a vírus Mexikóból indult ki, ahol a járványfigyelő rendszer nem tartozik az ország erősségei közé. Úgy tűnhet, hogy a mexikóiakat könnyebben megfertőzi a kór, mint a többi ország lakóit, de ennek hátterében inkább az áll, hogy Mexikó az epicentrum. „A térségben már 2005 óta problémát okozott a sertésállomány influenzás megbetegedése. A vírusnak tehát bőven volt ideje mutálódni, kísérletezni. Hogy pontosan mikor fertőzött meg a vírus embereket, mikor jelentek meg az első, nem súlyos tünetekkel járó esetek, csak komoly utólagos felderítéssel lehetséges kideríteni. De valószínűleg korábban kezdődött ez, mint azt először gondoltuk” – mondta Jankovics.

Ebből és a mexikói figyelőszolgálat hiányosságaiból arra lehet következtetni, hogy a Mexikóban az igazolt fertőzések számának többszöröse a valódi fertőzöttek száma. Ezt jelzi az is, hogy a Mexikón kívüli országokból származó, körülbelül 300 fertőzött szinte mind Mexikóból tért haza, ahol eddig csak mintegy 500 fertőzést igazoltak – valószínűtlen, hogy az előbbi 300 ember mindegyike kapcsolatba került az 500 helyi fertőzött valamelyikével, sokkal inkább elképzelhető, hogy az 500 fertőzött mellett még több ezer vírushordozó van az országban.

„Nem tudjuk igazából, mi most a járványügyi szituáció Mexikóban” – fogalmaz Jankovics. „A WHO éppen ezért küldött oda egy hete egy szakértői csapatot, ők próbálják felderíteni az eseteket.” A WHO kommandójának első és legfontosabb dolga az volt, hogy kivizsgálja, igaz-e a magas halálozási arány (mint kiderült, az első rémisztő adatok nem a valóságot mutatták, vasárnap délig húszan haltak meg a kórban). A csapat következő feladata a kontaktszemélyek és az esetleges további fertőzöttek felkutatása. Ez várhatóan a következő napokban befejeződik, és reálisabb képet kaphatunk az A/H1N1 terjedéséről.