Árpád
-2 °C
4 °C

Magyar kutató fejti meg a kétnyelvűség titkát

2009.07.22. 16:05 Módosítva: 2009-07-22 16:06:08
A Science című neves tudományos lap közölte egy fiatal magyar tudós, dr. Kovács Ágnes Melinda kutatását. Kovács tanulmánya igazolja azt, hogy a nyelvek megkülönböztetése és a több nyelv egyidejű tanulása már azelőtt megkezdődik, hogy a gyerek egyáltalán beszélni tudna.

A kutatónő felfedezését az egész világ megismerhette, mert miután a napokban a Science közölte a tanulmányt, az Associated Press is írt a kutatásról. A hírügynökségi anyag pedig megjárta a mainstream sajtót, többek között a Yahoo News legolvasottabb hírei közé került.

Kovács Ágnes Melinda, aki az MTA Pszichológiai Kutatóintézete és a CEU Kognitív Fejlődési Központ munkatársa, Olaszországban, egy trieszti kutatóintézetben végezte a kutatást az intézetvezető, Jacques Mehler segítségével. Kovácsék 44 olyan, egyéves kisgyereket vontak be nyelvfejlődési kísérletükbe, akik még nem tudtak beszélni.

A vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, milyen mechanizmusok segítik azt, hogy a két anyanyelvű gyerekek ugyanannyi idő alatt két nyelvet tanulnak meg, mint az egy anyanyelvűek, illetve hogy ez a folyamat mikor kezdődik. A tudósok a gyerekek szemmozgását követték egy erre a célra fejlesztett készülékkel, amely 20 milliszekundumonként regisztrálta, merre néz a babák szeme.

Nem létező szavakkal

„Egy kétnyelvű helyzetet szimuláltunk a még nem beszédképes gyerekeknek: nem létező, három szótagú szavakat játszottunk le nekik, amelyekben felfedezhető volt két egyszerű szabályszerűség. A szavaknak vagy az első kettő, vagy az első és az utolsó szótagjuk azonos volt, például: lo-mo-lo, illetve lo-lo-mo” – magyarázza Kovács.

Kovacs Mehler3

A két szabálynak megfelelően a szavak elhangzásakor egy képernyő jobb, illetve bal oldalán villantottak fel érdekes képeket a babáknak, majd újabb hasonló szavakat játszottak le nekik, de ezúttal képek nélkül. A gyerekek szeme ekkor a szótagokban rejlő szabályoktól függően mozdult el abba az irányba, ahol a képnek érkeznie kellett volna.

Nem szavak, szabályok

Vagyis a babák nem a szavakkal, hanem a szabályokkal társították a képeket, felismerték a rendszert a szótagokban. Viszont, míg a kétnyelvű babáknak sikerült mindkét szabályt egyszerre megtanulniuk, az egynyelvűek csak az egyiket sajátították el.

A felfedezés bizonyíték arra, hogy a nyelvtanulási mechanizmus már a beszéd megjelenése előtt különválik az egy- és két anyanyelvűeknél. A vizsgálat kontrollcsoportjával végzett kísérlet megerősítette azt a tényt, hogy a két anyanyelvű gyerekek ugyanannyi idő alatt tanulnak meg két nyelvet, mint az egy anyanyelvűek egyet.

A kutatás következő lépése a biológiai háttér vizsgálata. Kovácsék megismétlik a kísérletet úgy, hogy ezúttal nem a szemmozgást követik, hanem az agytevékenységet figyelik EEG-vel és infravörös spektroszkópiával (NIRS). A kísérletet egyébként dr. Patricia Kuhl, a washingtoni egyetem kutatója kommentálta az AP-nek, és elismerően nyilatkozott a tanulmányról. Kuhl szerint a kutatás tudományosan is alátámasztja, amit sok szülő tapasztalatból tud: a gyerek kisgyermekkorban – még hétéves kora előtt – tanul meg legkönnyebben új nyelveket.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?