Újraindítják az LHC-t
A világ eddigi legkomplexebb tudományos berendezése a Large Hadron Collider (LHC), amely a 13,7 milliárd évvel ezelőtti állapotokat próbálja újraalkotni. A berendezés segítségével fénysebesség közelére felgyorsított protonnyalábokat ütköztetnek egymással. Így új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.
A kutatók az univerzum 96 százalékát kitöltő sötét anyag és sötét energia természetét szeretnék megismerni, ám a legfőbb céljuk megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, az isteni részecskét. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg a létét egy olyan részecskének, amely képes tömeget adni más részecskéknek, és feltételezése szerint végső soron lehetővé tette az univerzum létrejöttét.
Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe, de kilenc nappal később egy rövidzárlat miatt a hűtőrendszerből elszivárgott 1 tonna hélium, amely az LHC működéséhez szükséges 1,9 kelvines (mínusz 271 Celsius fokos) hőmérsékletet biztosította. A nagy hadronütköztetőt le kellett állítani.
Tizennégy hónapos szünet után tavaly november 20-án újraindították a berendezést, és négy hét alatt egymilliónál több ütköztetést végeztek el. A protonnyalábokat rekordnak számító, 2,36 tetraelektrovoltos (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) energiaszinten ütköztették; ez lehetővé tette a kutatóknak az adatgyűjtést, majd a berendezést tervszerű karbantartásra állították le. A rekordról először magyar kutatók írhattak.
"A hét első felében lesznek az első protonbelövések. A magas energiájú ütköztetéseket, vagyis a kutatóprogram tényleges újraindítása két, esetleg négy hét múlva tervezzük" - nyilatkozta James Gillies, a CERN szóvivője, hozzátéve, hogy minden a decemberben meghatározott ütemterv szerint halad.
A leállást arra használták fel, hogy felkészítsék a nagy hadronütköztetőt a magasabb energiaszinten való működésre. Az eljövendő hónapokban 7 TeV energiával tervezik ütköztetni a protonnyalábokat, hogy az ősrobbanás utáni állapothoz közeli feltételeket hozzanak részre: az LHC másfél-két éven át működik ezen az energiaszinten.
Az eredetileg tervezett 14 TeV energiaszint eléréséhez egy újabb hosszabb technikai leállás lesz szükséges valamikor a jövő év második felében.