Forradalom jön a rákgyógyászatban

Kellemetlen ajánlattal keresett meg az egyik biztosító: most még jutányos áron köthetek náluk rákbiztosítást. Mintha azt közölték volna, hogy a következő harminc évben úgyis daganat nő bennem, érdemes már most gyűjteni a kezelésre. Vagy a koporsóra. Alacsony a havidíj, de a szolgáltatásból hiányzik egy lényeges ösztönző, a gyógyítás ígérete.

Kódolt rákvadászat

Közös érdek, hogy a rákot időben kimutassák, pontos legyen a diagnózis, és személyre szabott a kezelés. A beteg egyértelműen jól jár, a biztosító pedig hatékonyan költheti el a műtétre szánt pénzt, és talán rövidebb ideig kell jövedelempótló támogatást nyújtania. Ehhez (is) jól jön majd az az új diagnosztikai eljárás, amelyet az amerikai Johns Hopkins egyetem kutatócsoportja dolgozott ki.

Victor Velculescu módszere a rák génjeinek a változása alapján mutatja ki a tumorok jelenlétét. Most még igen költséges az eljárás, betegenként majdnem egymillió forintba kerül a DNS elemzése. Az ár azonban jelentősen csökkenhet, mert népszerű téma a DNS-kutatás, és egy 10 millió dolláros verseny is motiválja az elemzési módszerek fejlesztőit. Az összeget az kapja, aki 10 nap alatt 100 teljes emberi DNS-t dekódol, génenként legfeljebb 10 ezer dollárból.

Az orvosok a személyre szabott analízist négy daganatos páciensen tesztelték. Elsősorban azt akarták ellenőrizni, hogy a műtét után is megtalálhatók-e a beteg szervezetében a rákra utaló nyomok, és a fő daganat eltávolítása után ki tudták mutatni egy májban lévő kisebb áttételt. A módszer azért forradalmi, mert a jövőben nemcsak a meglévő daganatok változását lehet majd így nyomon követni, hanem a CT és röntgen képernyőjén még láthatatlan, épp csak fejlődésnek indult rákos elváltozásokat is.

A rák DNS-én alapuló pontos diagnózis nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyógykezeléseket teljesen személyre szabják. Van ugyanis olyan rák, amely nem kezelhető sugárterápiával, míg más ráktípusok ellenállnak bizonyos gyógyszereknek. Az is fontos, hogy gének alapján meg tudják különböztetni az agresszív és a kevésbé agresszív ráksejteket, hogy ennek megfelelő intenzitású legyen a kezelés.

Keverik a betűlevest

Sajnos hiába van jó diagnosztikai eszközünk, ha a rákokat nem ismerjük eléggé. Ezen a területen is történtek jelentős előrelépések, tavaly decemberben számoltunk be arról, hogy a Sanger Intézet rákgenetikai projektjében a melanomás és a tüdőrákos sejtek összes genetikai mutációját leírták. A melanoma, azaz a bőrrák esetében 33 ezer genetikai módosulást, a tüdőráknál 23 ezret találtak.

A Nemzetközi Rákgenom Konzorcium (ICGC) 2008 óta dolgozik az első 50 ráktípus DNS-ének a leírásán, és a program célja az összes, több mint százféle ráktípus génjeinek a feltérképezése. A német kutatók a gyerekkori agytumor feltérképezésébe vágtak bele, az ausztrálok a petefészekrákot és hasnyálmirigyrákot vizsgálják, a franciák az alkohollal összefüggésbe hozható májrákot, kínai tudósok pedig a gyomorrákot kutatják. Az amerikai St. Jude kórház a gyerekkori ráktípusokat vizsgálja, ehhez 10-15 éve gyűjtik a tumormintákat, és a hároméves projektre 65 millió dollárt szánnak.

Rák, elkerülheted

Mihez kezdünk, ha gyanús DNS-t találnak bennünk az orvosok? Nagy Britanniában már az utódok kiválasztásakor is felhasználják ezt a tudást. 2009-ben egy kislány DNS-ét úgy választották ki, hogy véletlenül se legyen benne jelen a mellrákot okozó BRCA1 nevű gén. Ez ugyanis az anyuka családjában három generációban okozott rákot, és nem kívántak hasonló sorsot a születendő gyermeküknek.

Egy hasonló gén, a szintén mellrákot okozó BRCA2 gén mentett meg egy nőt a szükségtelen beavatkozástól. Gail Waters már csak néhány hétre volt attól, hogy eltávolítsák mindkét mellét, mert két nővére is mellrákban halt meg. Szerencséjére éppen akkor fejtették meg a BRCA2 génjeit, és kiderült, hogy ő nem hordozza a halálos genetikai kódot. Így ugyanakkora esélye volt a mellrákra, mint bárki másnak, ezért lefújták a műtétet.

Teri Smieja esete éppen ellentétes, neki a BRCA1 mutáció hordozójaként 87 százalék esélye volt arra, hogy 70 éves korára rák fejlődik ki benne. A fiatal nő úgy döntött, hogy méhét és petefészkét is eltávolíttatja, ezzel ugyanis nemcsak a méh- és petefészekrák kialakulásának esélyét csökkentette 0 százalékra, hanem a mellrák kockázatát is 50 százalékra redukálta.

Biztosított jövő

Úgy képzelem a biztosító 2020-as ajánlatát, hogy szerződéskötés előtt befizetnek egy gyors vértesztre, hogy ellenőrizzék, mekkora kockázatot jelentünk. Az egészségügyi adatok kezelése kényes ügy, de ezzel életbe vágó adatokat tudhatunk meg. És már elkezdhetjük gyógyítani magunkat, jóval azelőtt, hogy rosszul éreznénk magunkat.