Géza
1 °C
16 °C

Anyagtudományi kutatásokkal ismerkedhettek középiskolások

2010.06.25. 16:24
A csontképződést segítő anyagokkal és bioérzékelőkkel, napelem-technológiával és nanoszerkezetekkel, félvezetőkkel és optikai kísérletekkel foglalkoztak az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) nyári táborának résztvevői, akik pénteken adtak számot kutatásaikról.

Az intézet az idén harmadik alkalommal szervezett nyári tábort a természettudományok iránt érdeklődő másod-harmadéves középiskolásoknak. Idén 64 pályázó közül 22 diákot választottak ki.

A középiskolásokat, akik az intézetben folyó kutatásokba kapcsolódhattak be, az MTA MFA PhD-hallgatói tanították meg a kísérleteknél használatos eszközök kezelésére, majd öt napot dolgoztak velük valamely konkrétan megfogalmazott ötleten, illetve segítettek nekik a pénteki záró konferenciára készülő összefoglaló kiselőadás összeállításában.

"Nagyon érdeklődőek, ügyesen bánnak a laboratóriumi eszközökkel. Az utánpótlással tehát nincs baj, csak az utánpótlás nevelésével akadnak gondok, látszanak bizonyos képzési hiányosságok" – hangsúlyozta Bársony István akadémikus, az MTA MFA igazgatója.

Ismertetése szerint a középiskolások igen korszerű, a tudományos kutatások élvonalába tartozó témákkal foglalkozhattak, így biokompatibilis anyagokkal: az intézet tojáshéjból állít elő csontképződést segítő anyagokat, amelyek beépülnek az élő szervezetbe. Bekapcsolódhattak a diákok a mikroérzékelőkkel kapcsolatos kutatásokba. Az intézet az agyi elektródáktól az autógumiba építhető erőmérő szenzorig sokféle érzékelőkkel foglalkozik: az utóbbiak szolgáltatják az információt az irányítás számítógépes megtervezéséhez, illetve a fedélzeti számítógép számára a vezetésbiztonság növelésének érdekében.

Foglalkozhattak a diákok optikai rácsokkal is. "Ezekre a rácsokra optikai érzékelőket ültetve nagyon szelektív módon tudunk egyes kémiai anyagokat, akár biomolekulákat észlelni, méghozzá igen kis koncentrációban. Elvileg akár egyetlen molekula érzékelésére is van lehetőség" – magyarázta Bársony István.

A középiskolások ugyancsak bekapcsolódhattak a félvezető-technológiákkal kapcsolatos kutatásokba. "A félvezető-technológia különleges gyártási feltételeket igényel: tiszta térben, nagyon tiszta rendszerekkel, rendkívül drága berendezéseken folyik a precíziós megmunkálás. Ide is beengedtük a diákokat, tehát tulajdonképpen mindenhez hozzáfértek, ami nálunk fellelhető. É miközben egy-egy részfeladaton dolgoztak, mindegyikük teljes összképet kapott arról, hogy mivel foglalkozik az intézet. Ez a lényeg, mert fogalmuk sincs arról, hogy amit az iskolában száraz tananyagként kell elsajátítaniuk, az hogyan kapcsolódik a való élethez. Ám ha látják, hogy a fizika valamilyen hasznos tárgy, eszköz előállítására szolgál, akkor egészen másképp viszonyulnak majd a fizikához, kémiához és biológiához" – összegezte Bársony István akadémikus.