Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Japán felkészülten várta a rengést

2011.03.11. 12:39
Egy 8,9-es rengés még Japánban is ritka, de az országban évtizedek óta szigorú földrengés szabványt használnak az épületek tervezésekor.

Japánban a földrengés olyan megszokott jelenség, mint nálunk a jégeső. Az ország tektonikailag aktív területen helyezkedik el, az Eurázsiai-lemez peremén, ott, ahol a lemez alá bebukik a Csendes-óceáni lemez (a geológusok szubdukciónak hívják ezt a jelenséget). Az egymáson súrlódó lemezek között nagy a feszültség, ez okozza a gyakori földrengéseket.

Az országban szinte minden évben van legalább egy Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengés, (Magyarországon a januári 4,8-as is ritkaságnak számít), de egy 8-as erősségű már világszinten sem gyakori. A mostani, 8,9-es rengéshez hasonló utoljára tavaly februárban történt Chilében (8,8), előtte viszont csak 2004-ben az Indiai-Óceánon (9,1). A Japán északkeleti partjainál (az epicentrum körülbelül a parttól 125 kilométerre volt, az óceánban) mért 8,9-es rengés olyan erős, hogy jó eséllyel benne van a modern földrengésfigyelés tíz legerősebb mért rengésében, Japánban pedig egyáltalán nem mértek még ilyen erős rengést.

„A földrengéseket nem lehet időben előrejelezni, sajnos még egy ilyen erőset sem” – mondja Süle Bálint, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Főosztályának szeizmológusa. „Japánban is rengeteg kutatás folyik a módszerek pontosítására, de időbeli előrejelzésre még nincs jó megoldás. Marad a felkészülés és a megfelelő építkezés”

Nem dőlnek, csak deformálódnak

Amikor 2009 áprilisán egy jóval kisebb, 6,3-as erősségű földrengés rázta meg az olaszországi L’Aquila térségét, több százan meghaltak és több kisváros lakhatatlanná vált. Ehhez képest a mostani földrengésben kevesebben haltak meg, pedig jóval erősebb volt – ennek oka főként az, hogy Japán felkészülten várja a földrengéseket.

„Huszonöt-harminc éve jelentősen megváltoztatták az épületek földrengésvédelmére vonatkozó szabványokat Japánban, és nagyjából ezzel egy időben Kaliforniában is” – magyarázza Kollár László Péter, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének egyetemi tanára. „Ez a szabvány pedig nagyon jól vizsgázott. Képlékeny módon méretezik az épületeket, amik nagyon nagy földrengésben általában csak nagy deformáción mennek át, de nem dőlnek össze. Az 1995-ös kobei földrengés okozta károkat elemezve az derült ki, hogy szinte minden házat, amiben súlyos kár keletkezett, a szabványváltás előtt terveztek.”

Pár perc kell neki

A cunamik előrejelzése megbízhatóbb, mint a földrengésé, ott általában az időszűke okoz gondot. A cunamijelzés már a rengések előtt megkezdődik: geológiai és történelmi adatokon alapuló modellek készülnek, amelyek különböző földrengés-forgatókönyvek hatásait modellezik. Ezeket műholdfelvételekkel és speciális, a tengerfenékhez rögzített bóják méréseivel hangolják össze. A szakemberek az együttes adatok alapján döntik el, hogy egy földrengés okozhat-e cunamit, és ha igen, kiadják a figyelmeztetést.

A riasztás azonban a legjobb esetben is eltart néhány percig, ez pedig azokban az esetekben, ahol a rengés centruma túl közel van egy parthoz, elég, hogy a cunami elérje a partot. Ez történt például 2009 októberében Szamoa térségében, ahol a parthoz közeledve egy 800 kilométer per órás sebességet is elérő szökőár percekkel a cunamit okozó rengés után partot ért, és több száz embert megölt.

A mostani rengés jelentős cunamitevékenységet okozott, és a hullámok a japán partokat hamar elérték, így ott akár több száz áldozatot is szedhetett – a cunami okozta károkról még nincs hír. Úgy tűnik, hogy a jelzőrendszerrel időben lehetett riadóztatni a többi érintett partvidéket, így a rendszer több száz életet is megmenthetett, de a szökőár okozta károkkal ezeken a partokon is kell számolni.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport