GMO-élelmiszerek mellett érvelt, kirúgták
Eltanácsolták a vidékfejlesztési tárca Agrárgazdasági Kutató Intézetéből (AKI) Popp József főigazgató-helyettest – értesült a Figyelő. Popp József a BBC Science Focus januári számában megjelent interjúban beszélt arról, hogy a génmódosított növények hasznosak a világélelmezés és Magyarország szempontjából is. A lap szerint sok szakember úgy tudja, ezzel a véleményével sokakat magára haragított a Vidékfejlesztési Minisztériumban az uniós berkekben elismert szaktekintély; mondandóját úgy értlemezték, hogy az alaptörvénnyel ellentétes tevékenységet végzett. Ennek némileg ellentmond, hogy a kérdéses interjút Popp decemberben adta, amikor az új alkotmány még nem is lépett életbe.
A vidékfejlesztési tárca megerősítette a Figyelő értesüléseit. A főigazgató-helyettes menesztését azzal magyarázták, hogy az illető a GMO (Genetically Modified Organisms – genetikailag módosított élőlények) mellett lobbizott, amit hangoztatott is, ez pedig összeegyeztethetetlen a köztisztviselői státuszával. Az alkotmányban ráadásul deklarálták az ország GM-mentességét, vagyis tilos a genetikailag módosított élelmiszerek termesztése. Ahogy az alaptörvényben szerepel, „mindenkinek joga van a testi és a lelki egészséghez, e jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával [...] segíti elő”. Az alkotmány azonban nem zárja ki a GM-termékek magyarországi importját.
Popp József felmentése megdöbbentette a szakmát, főleg a géntechnológiával foglalkozó kutatókat, ugyanakkor új lendületet adott a génmódosított termékek ellenzőinek. Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a génmódosított magyar szárazságtűrő búza előállításán dolgozó, szintén nemzetközi hírű professzor tevékenységét még nem érte ugyan hivatalos bírálat – holott a kutatásai sértik az alaptörvényt –, de a Figyelő értesülése szerint egyes fórumokon már az ő tevékenységét is kritizálták.
A Critical Biomass blog kommentárjában liszenkóizmusnak nevezte, ami Poppal történt, utalva a Sztálin-érában elfogadott, központilag irányított tudományos gyakorlatra, amelynek része volt, hogy a Liszenkóval szemben ellenvéleményt képviselők súlyos megtorlásra számíthattak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
