![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta, ráadásul az Egyesült Királyságban évek óta csökken az alvással töltött órák száma. A BBC ezért hét önkéntes részvételével kísérletet szervezett a University of Surrey-n, ahol arra keresték a választ, hogy mi történne, ha naponta egy órával aludnának többet az emberek.
A jelentkezőket véletlenszerűen két csoportra osztották, és az egyik csoport hat és fél órát, míg a másik egy órával többet aludt egy héten keresztül. Ezt követően vérmintát vettek tőlük, majd akik addig kevesebbet aludtak, most egy hétig egy órával többet aludhattak, cserélve a másik csoporttal.
A kéthetes kísérlet számítógépes elemzése azt mutatta meg, hogy akik kevesebbet aludtak, rosszabban teljesítették a kreativitást, szervezőkészséget és önkontrollt igénylő feladatoknál. A legérdekesebb eredmények ugyanakkor a vérvizsgálatból derültek ki: a kutatás vezetője, Dr. Simon Archer szerint legalább 500 gént érintett az alvással töltött órák számának változása.
Leginkább azokat a génjeiket érintette a kevesebb alvás, amelyek az immunrendszerünk működésekor vagy a stresszre adott reakciónk során fontosak, de a cukorbetegség és a rák kialakulásában szerepet játszó géneket szintén befolyásolta az alvás csökkenése. A tanulság így az volt, hogy még egy óra extra alvástól is sokat javulhat az egészségünk.
A BBC cikkéből ezen kívül még számos bámulatos információ derül ki az ember alvás közbeni működéséről, például hogy