A DARPA az amerikai védelmi minisztérium megbízásából elkezdte megtervezni az agy fekete dobozát. Ez egy olyan implantátum lenne, amit a katonák agyába építenének be, és rögzítenék a memóriájuk tartalmát. Ha a katona ezután agysérülést szenvedne, az implantátumból visszaállíthatnák az emlékeit.
A csipnek lenne egy másik funkciója is. A kiképzés során vagy szolgálatteljesítés közben a megfelelő agyi régiók stimulációjával felgyorsítható lenne a katonák tanulási folyamata, így hamarabb tanulnának új képességeket, és javulna a reakcióidejük is.
A DARPA egyelőre olyan cégek ajánlataira vár, akiknek már van tapasztalata agyba ültethető implantátumokkal. Nem tudni, hogy a RAM (Restoring Active Memory) néven futó projektre jelentkezett-e már valaki, mindenesetre több ilyen cég is lehet. A Medtronic már készített olyan, mély agyi stimulációra használható csipet, amivel a Parkinson-kóros betegeknél is javulást értek el. A Brown Egyetemen olyan agy-számítógép interfészt építettek, ami agyba ültetve irányít egy számítógépet. A kutatás-fejlesztésre sokat költő tech cégeket szintén érdekelheti a lehetőség.
A projektnek két feltételt mindenképpen teljesítenie kell.
- Az emberi idegrendszer jeleit fel kell dolgozni, majd dekódolni. Erre több módszer is kínálkozik; az egyiknél például hatalmas teljesítményű számítógépekkel lehetne dekódolni a látóideg jeleit. Viszont még mindig nem érhető el egy csomó idegcsoport, így nem tudhatjuk, hogy egy adott személy mire gondol vagy mit érez. Kérdés, hogy ezt a problémát sikerül-e áthidalni.
- A fekete dobozban tárolt információt később fel is kell dolgozni, majd az így kapott információval újra kell programozni a sérült agyat. Ilyet viszont még soha senki nem csinált – érthető, hiszen az agy elektromos impulzusait sem sikerült még dekódolni.
Egy ilyen implantátumra valószínűleg még éveket kell várni. Bár a mély agyi stimulációra és a transzkraniális egyenáramú agystimulációra alkalmas implantátumok terén több részsikert értek el, az idegstimulációnak rengeteg ismeretlen területe van.