Az egész őstörténetet átírhatja egy régészeti lelet
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Egy régészcsoport a kenyai Turkana-tónál végzett feltárás során kiásta minden idők legöregebb kőszerszámát. A vizsgálatok alapján a kődarab, amit a régészek üllőnek gondolnak, legalább 3,3 millió éves, vagyis 700 000 évvel korábban készült, mint az eddig legöregebbnek hitt kőszerszám.
A felfedezésről részletes tanulmány jelent meg a Nature-ben. Eszerint a korábban élt emberfajok, mint az Australopithecus afarensis vagy a Kenyanthropus platyops jóval fejlettebbek lehettek, mint ahogy eddig gondolták.
A felfedezés jelentőségét a kutatók sem becsülik alá. Dr. Nick Taylor, a francia CNRS munkatársa szerint a most talált kőszerszám sokkal régebbi a korábban találtaknál, azt pedig egyenesen elképesztőnek tartja, hogy az új lelet tanúsága szerint az ember az eddig véltnél 700 000 évvel korábban válhatott eszközhasználóvá.
A Lomekwi 3 nevű feltárási területet a régészek véletlenül fedezték fel Kenyában, amikor egy rossz kanyar után eltévedtek, és eljutottak arra a helyre, ahol megtalálták az első ősi kőszerszámokat. Ez 2011-ben történt; egy évvel később már 149 kőszerszámot találtak, és a 2014-es feltárások közben további eszközök is előkerültek.
Az ásatások többnyire pattintott és csiszolt kőszerszámokat hoztak a felszínre. A most talált kőtömböt valószínűleg üllőként használták. A körülötte talált vulkáni hamu és az ásványi anyagok elemzése kimutatta, hogy a szerszám 3,3 millió éves lehet. Az eddig legöregebbnek hitt szerszámot a tanzániai Olduvai-szurdokban fedezték fel; ezek 2,6 millió évesek voltak.
Paradigmaváltás az őstörténetben
A felfedezés átírhatja az eszközhasználó ember történetét. A tudomány eddig úgy vélte, a Homo habilis, az úgynevezett ügyes ember lehetett az első élőlény, aki szerszámokat használt, de ők 2,4-2,3 millió éve éltek a Földön, így valószínűtlen, hogy ők lettek volna az első szerszámkészítők. Ezt támasztják alá azok az Etiópiában felfedezett, 3,3 millió éves csontmaradványok is, amiken a régészek vágásnyomokat találtak.
Dr. Ignacio de la Torre, a University College London munkatársa szerint az új felfedezés mindent megváltoztat; a kutató az elmúlt 50 év legfontosabb felfedezésének nevezte a leletet. A felfedezés ugyanis arra utal, hogy már az Australopithecus is elég intelligens lehetett ahhoz, hogy kőeszközöket használjon, ehhez viszont olyan kognitív készségek és kézügyesség kell, amit eddig nem feltételeztek volna róluk.