Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Hidegben sem muszáj megbetegedni

2017.01.30. 09:34
Az influenzajárvány és a hideg kéz a kézben járnak, de néhány alapvető óvintézkedéssel minimálisra csökkenthető a megbetegedés kockázata.

Svéd és skót kutatók több mint húszezer beteg gégészeti leleteit és a helyi időjárást vizsgálva megállapították, hogy a légúti megbetegedések akkor szaporodnak el a leginkább, amikor beköszönt az év legszárazabb napja, fagypont alatti hőmérséklettel. A tél ekkor kapcsol sebességbe, és megkezdődik az influenzajárvány szezonja.

De miért betegszünk meg nagyobb eséllyel a hideg téli hónapokban?

A vírusok, amik az influenzát is okozzák, a levegő nedvességtartalmának pici cseppjeiben utaznak. A terjedésüknek a száraz, hideg idő kedvez, mivel ilyenkor a részecskékről elpárolog a fölösleges nedvesség, és elég könnyűek lesznek ahhoz, hogy a levegőben maradjanak. Így bárki belélegezheti és továbbadhatja őket.

De a hideg nem az egyetlen ok. Ilyenkor a nyálkahártya is sokkal aktívabban működik: csorogni kezd a szemünkből a könny, az orrunkból a takony. Ideális feltételek a vírusok terjesztéséhez.

Az okok néhány pontban összefoglalhatók.

Hidegben könnyebb megfázni.

Tényleg – most akkor a megfázást a hideg okozza, vagy vírusfertőzés?

Mind a kettő. A megfázás okozta tünetegyüttest a rhinovírus váltja ki, amit hideg időben könnyebben elkaphatunk – de nem maga a hideg okozza a betegséget. Az orvostudomány már évtizedek óta tudja, hogy hidegben a rhinovírus is könnyebben terjed, csak nem értették az okát.

A Yale Egyetem kutatása erre is fényt derített. Ellen Foxman és munkatársai azt vizsgálták, hogy a hidegben az immunrendszer működése gyengül le, vagy a vírusok működtek aktívabban a levegőben. A tanulmányban az úgynevezett veleszületett immunrendszer működését tanulmányozták, ami minden sejtben jelen van; arra voltak kíváncsiak, hogy az immunrendszer hogy működik más-más hőmérsékleten a rhinovírus jelenlétében.

Catching a cold from Ellen Foxman on Vimeo.

A laborkísérletekben egerek légúti sejtjeit vizsgálva megállapították, hogy hidegben az immunrendszer kevesebbet termelt az interferon nevű fehérjetípusból, így a rhinovírus könnyebben elszaporodhatott a szervezetben.

A meleg ezzel szemben megerősíti a veleszületett immunrendszert, ezzel is gátolva a vírusok szaporodását. Ilyenkor aktívabbak azok a folyamatok a szervezetben, amik blokkolják a virális terjedést, illetve működésbe lép egy enzim, ami csökkenti a vírus aktivitását.

Sokat vagyunk egy légtérben másokkal, akik ránk lehelik a betegséget.

A hideg, téli levegő többnyire száraz, és az alacsony páratartalom elősegíti a vírusok terjedését a levegőben. Kilégzéskor mikroszkopikus méretű cseppeket lehelünk ki; ezek vírusokat tartalmazhatnak, különösen járvány idején. A cseppecskék száraz időben elpárolognak, de a vírus megmarad a levegőben, és bárki belélegezheti.

A Virginia Tech kutatása kimutatta, hogy a kollégisták gyakrabban betegszenek meg a rosszul szellőző, alacsony páratartalmú hálótermekben; ennek a fent részletezett mechanizmus az oka. És ugyanez a hatás érvényesül az irodákban, munkahelyeken is.

A használati tárgyakról összeszedjük a kórokozókat.

A belső terekben sokkal több van belőlük. Imádják az ajtókilincseket, a mosogatókat, a csaptelepeket, a billentyűzeteket, a telefonokat, a villanykapcsolókat és mindent, amit mi, a családtagjaink, a barátaink, a munkatársaink és a gyerekeink összefogdosnak.

A bostoni gyerekkórház professzora, Donald Goldmann 16 egészséges önkéntest kért fel, hogy csókolózzanak másfél percig náthás, rhinovírussal fertőzött partnerükkel. A kísérleti alanyok közül csupán egy lett beteg. Ezzel szemben egy fertőzött kávéscsésze használata után a tesztalanyok fele megfertőződött. A mindennapos használati tárgyakon át csak úgy tapadnak ránk a kórokozók.

Hidegben jobban terjed az influenzavírus.

A Nemzeti Egészségügyi Intézet felmérése kimutatta, hogy hidegben a vírus külső bevonata keményebbé, ellenállóbbá válik. A strapabíróbb vírusok viszont nagyobb eséllyel okoznak influenzát.

Kevés a fény, kevés a vitamin.

A téli fényhiány miatt a szervezetben kevesebb D vitamin termelődik, mint nyáron. A D vitamin az immunrendszer működését is szabályozza, de ha a szervezet nem jut elég vitaminhoz, a legyengült immunrendszer nem tudja felvenni a harcot a kórokozókkal.

Túl száraz a levegő.

Az alacsony páratartalom nemcsak a vírusok terjedését segíti elő, de a nyálkahártyánknak sem tesz jót. A télen túlfűtött szobák száraz levegőjében kiszárad az orr és a felső légutak nyálkahártyája, így a vírusok és baktériumok ideális szaporodóhelyévé válnak.

Kihűl a lábunk.

A Cardiff Egyetem tanulmányában egy kutatócsoport kilencven diákot vizsgált; arra kérték őket, hogy tegyék 20 percre hideg vízbe a lábukat. Megfigyelték, hogy ezután a diákok jóval nagyobb eséllyel kapták el a náthát, mint azok, akiknek száraz maradt a lábuk. A kutatók feltételezik, hogy a víz okozta lehűlés miatt az orrban összehúzódtak az erek, és ez csökkentette az immunválaszt. Teendő: vegyünk vastag zoknit, lehetőleg éjszakára is.

Megszokható a hideg?

Sokan azt állítják, hogy a hideghez való hozzászoktatás is megerősítheti az immunrendszert. Ezzel érvelnek a sarkkutatók, és azok, akik télen is szandált hordanak Budapesten.

A sarkköröket megjárt szakértők többnyire azt mondják, hogy a hidegtűrés szempontjából nagyon fontos a szubjektív hőérzet. Szerintük az, hogy ki milyen hideget tart elviselhetőnek, sokkal inkább attól függ, hogy az illető mennyire érzi hidegnek az adott hőmérsékletet.

Az alapvető fiziológiai különbségek nem is annyira fontosak, mint az, hogy ki mennyire tűri jól a szélsőségeket. Kellő akaraterővel és megfelelő akklimatizációval még a nagy hidegekhez is hozzá lehet szokni – könnyebben mint más élettani változásokhoz.

Azt viszont még a sarkkutatók is elismerik, hogy sok múlik a testfelépítésen. A magas, karcsú emberek jóval több hőt adnak le, mint akik alacsonyak és tömzsi testalkatúak. Szintén sokat számít az életkor: az idős emberek gyorsabban kihűlnek.

Az sem mindegy, hogy mit eszünk. A szervezetünk nagy hidegben folyamatosan égeti a kalóriát, így ösztönözve arra, hogy további táplálékot szerezzünk. Ha télen szeretnénk fogyókúrázni, viszonylag hatékonyan megtehetjük; elég vékonyan felöltözni, és a szervezet minden fölösleges kalóriát el fog égetni, hogy elkerülje a halálra fagyást. Erőtartalékok nélkül viszont a betegségek is könnyebben legyűrhetnek minket, szóval ezzel csak óvatosan.

Jogos önvédelem

Szerencsére néhány alapvető óvintézkedéssel elkerülhetjük, hogy belecsússzunk a megfázásba vagy az influenzába:

  • Ne piszkáljuk az arcunkat. A Clinical Infectious Diseases 2012-es tanulmánya megállapította, hogy az emberek átlagosan 3,6 szor érintik meg az arcukat minden órában. És ez baj. Minden egyes érintéssel sokszorosára nő a megfázás kockázata. Egy japán kutatás szerint azok a dolgozók, akik gyakran dörzsölték meg az orrukat vagy a szemüket, 41 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak el valamilyen felső légúti betegséget.
  • Mossunk kezet. Szappannal, alaposan, naponta többször – így előzhetjük meg a leghatékonyabban a kórokozók terjedését.
  • Aludjunk többet. Az alvásról szerencsére még senki sem állapította meg, hogy káros, de nagyon jól tud esni. Viszont azt is kimutatták, hogy akik kevesebb mint hat órát alszanak éjjelente, négyszer nagyobb eséllyel betegszenek meg hideg időben. Ennek az lehet az oka, hogy az alváshiány visszafogja a T és B immunsejtek termelődését, ami a megfázás elleni védekezés szempontjából kritikus.
  • Sportoljunk. Akik hetente ötször rendszeres testedzést végeznek, 46 százalékkal kisebb eséllyel betegszenek meg, mint akik csak egy napot vagy egyet sem töltenek sportolással. Napi 30-60 perc testmozgás már óriási segítség lehet. Ha mozgunk, a vérnyomásunk és a testhőmérsékletünk megnő, az izmaink megfeszülnek; ez arra készteti a szervezetet, hogy beindítsa a betegségek megküzdő sejtek termelődését a limfoid szövetekben. Mivel ezek a sejtek a szervezet minden részébe eljutnak, hatékonyan vehetik fel a harcot a légúti betegségekkel és más kórokozókkal szemben. 
  • Sapka, sál, kesztyű. A sapka a fej kihűlése ellen jó, az arcunk elé tekert sál melegen tartja az orrunkat  az immunrendszerünk hálás lesz érte , a kesztyűvel meg nem gyűjtjük össze mások szanaszét hagyott kórokozóit.