Nem működik? Akkor reklámozhatod!

Minek van egyáltalán gyógyszerreklám? – vetődik fel a kérdés óhatatlanul, és teljesen jogosan, első reakcióként a gyógyszerek reklámjainak szabályozása kapcsán. Elvégre gyógyszert azért fogyasztunk, mert valami bajunk van, és ezt szeretnénk megszüntetni. Azt pedig könnyű belátni, hogy laikusként célszerűbb ilyen esetekben a reklámok helyett az orvosokra bízni a választást. Ebből kiindulva a a világ legtöbb országában a vényre kapható gyógyszereket egyáltalán nem lehet reklámozni, és ahol igen, ott is erősen lobbiznak az orvosok azért, hogy ne lehessen.

Magyarországon szintén tilos az ilyen gyógyszerek hirdetése, a tb által támogatott összes szerrel együtt. A vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozását is szigorú szabályokkal bástyázták körül. A gond az, hogy ami papíron nem számít gyógyszernek, nem bizonyított a hatásossága, nem kell kismillió ellenőrzésen átesnie, de az emberek mégis gyógyszerként fogyasztják – na, arra ezek a szabályok pont nem vonatkoznak. Vagyis

És hogy még rosszabb legyen: az igazán súlyos népbetegségnek számító területeken, mint a diabétesz, az onkológia összes területe és részben a szív- és érrendszeri betegségek, gyakorlatilag minden valódi gyógyszer reklámozása tilos. Ami önmagában nagyon helyes, de mégiscsak azt eredményezi, hogy a betegek bizalmáért folytatott reklámozási versenyben kizárólag az igazolt gyógyhatással nem rendelkező szerek vannak a pályán.

Homeopátiás kiskapu a tilalomfák között

A gyógyszerek, étrend-kiegészítők és úgy általában az egészséggel kapcsolatos termékek hirdetéseinek egészen meglepő szabályai is vannak – mármint azért meglepőek, mert egyszerű média- és reklámfogyasztóként úgy tűnik, mintha ezeket lépten-nyomon megszegné boldog-boldogtalan a hirdetésekben.

• Tilos például gyógyszert hirdetni híres emberrel vagy orvossal.
• Tilos étrend-kiegészítőnek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, de még olyasmi sem engedélyezett mint pl. „erősíti a szervezet természetes védekezőképességét”, vagy „hozzájárul az egészséges emésztéshez”.
• Egészen részletesen meg van határozva, hogy milyen hatóanyaghoz kapcsolódóan milyen egészségügyi hatást szabad állítani (itt a gigantikus EU-s lista ezekről, ha érdekel valakit részletesen).
• Nem lehet olyat sugallni, hogy egy szer biztos gyógyulást ígér, vagy nincs mellékhatása.

Van viszont egy olyan szabály, amit mindenki evidensnek gondol, de a valóságban mégsem annyira az – nevezetesen, hogy egy (gyógyszer)reklámnak alapvetően illene igazat mondania. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy az MTA, illetve az európai tudományos akadémiák közös szervezete, az EASAC is kiállt amellett, hogy a homeopátia nem működik, az alkalmazása akár veszélyes is lehet. Na de akkor hogy lehet egyáltalán homeopátiás szereket reklámozni? A trükk az, hogy a törvény csak élelmiszereknél és étrend-kiegészítőknél írja elő, hogy

az egészségre vonatkozó állításokat általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokra kell alapozni, és azokkal kell alátámasztani.

Gyógyszerek reklámjánál viszont a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) állásfoglalása szerint

nem az állítás valóságtartalma bír elsődleges jelentőséggel, hanem az, hogy egy vállalkozás az engedélyezett alkalmazási előírás alapján mutatja-e be a készítményét. Ennek megfelelően a GVH számára irreleváns az engedélyezett alkalmazási előíráson túlterjeszkedő állítás igazolására tett kísérlet.

Vagyis ha valamit egyszer kineveztek gyógyszernek, csak arra kell ügyelni a hirdetésénél, hogy ne mondjon a reklám mást, mint a szer használati útmutatója. A homeopátia esetében az, hogy a tudomány szerint hatástalan, nem számít, mert a 2005-ös gyógyszertörvény a vény nélkül kapható gyógyszer kategóriába sorolta a homeopátiás szereket.

Az online mocsár

Az online hirdetéseknél, ahogy az lenni szokott, egy kicsit kaotikusabb a helyzet. A két legnagyobb globális hirdetési felület gazdája mondjuk pont szabályoz, sőt, a Google kimondottan szigorú, még a hazai törvényeknél is szűkebbre szabja a lehetőségeket: magyar nyelven nem lehet se vénykötelest, se vény nélkülit hirdetni. „A Google irányelvei arra irányulnak, hogy a felhasználók, a hirdetők és a kiadók biztonságban maradjanak a reklám ökoszisztémán belül, ami egyes esetekben tilthatja bizonyos termékek reklámozását, amik ugyan a törvény szerint reklámozhatók, ám úgy véljük, hogy károsak lehetnek a felhasználók számára vagy hirdetési szempontból nem megfelelőek” – indokolta kérdésünkre a cég a szigorú szabályokat.

A homeopátia viszont, úgy tűnik, itt is átsétál a rendszer kiskapuján. A legismertebb homeopátiás szer, az influenza ellen ajánlott kacsamájkivonat Oscillococcinum nevét a keresőbe beütve rögtön kiugrik ez a hirdetés:

(Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de gyönyörű sztori, hogy az Oscillococcinum azért van kacsamájból, mert 1925-ben egy francia orvos, bizonyos Joseph Roy felfedezett egy baktériumot, amit Oscillococcusnak nevezett el, és úgy gondolta, ez volt felelős az 1917-es nagy spanyolnáthajárványért, és mellékesen még egy tucatnyi betegségért. Később kacsák májában is kimutatta a jelenlétét, és onnan kivonva próbált gyógyszert készíteni belőle (egyébként sikertelenül). Még később kiderült, hogy Roy tévedett, a baktériuma nem létezik, a spanyolnáthát pedig a H1N1 influenzavírus okozta. A homeopátiának viszont akkor már mindegy volt, és azóta is mindegy.)

A Facebooknál még egy fokkal kuszább a helyzet. Ott tilos a vényköteles gyógyszerek reklámozása, a többinek meg mindenféle vicces korlátozásoknak kell megfelelni vizuális téren. Például nem szabad előtte-utána képeket mutatni, vagy valakinek a kidolgozott hasizmait közeliben megjeleníteni anélkül, hogy az egész emberalak látszana. Egyébként szabad a vásár, tavaly például kisebb felhördülés volt abból, amikor a Bayer egy szklerózis multiplex elleni szert kezdett hirdetni a Facebookon, és komolyabb botrány abból, amikor Kim Kardashian egy terhes nőknek szánt, reggeli rosszullét elleni szert hirdetett szponzorált Instagram-posztban (ezt aztán törölték, mert nem volt ott a kötelező szöveg a mellékhatásokról).

Végül elérünk az igazi online mocsárig, az automatikus hirdetéskiszolgáló rendszereken terített, jellemzően kamuhírekben, gyűlöletpropagandában, áltudományokban utazó oldalakon megjelenő reklámokig. A jelenségről itt írtunk bővebben. Akkor három népszerű magyar kamuhíroldal vezető cikkeiben összesen 55 hirdetést számoltunk meg, abból 54 volt már egy kattintás után nyilvánvaló átverés. Ezeknek nagyjából a fele egészségüggyel kapcsolatos termék, amiknek már a témájuk miatt fenn kellett volna akadniuk valamiféle szűrőn, nem csak azért, mert egyébként át is verik a vásárlókat.

A hatóság minden egyes panaszbejelentést megvizsgál, ugyanakkor a vizsgálat eredményes kimenetele kétséges, mivel ezek a külföldön bejegyzett cégek gyakran beazonosíthatatlanok, mire a hatóság a nyomukra bukkanna megszüntetik a honlapot és eltűnnek

– írta kérdésünkre annak idején a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. (Már amikor még létezett, mert amióta megszűnt, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vette át a feladatait, nem nagyon válaszolnak a megkereséseinkre.) Az érinthetetlenség érvényes a hirdetőkre, a reklámok megjelentetőire és a kettőt összekötő hirdetéskiszolgálóra is. A dolgot leginkább a hirdetési felületeknél lehetne megfogni, hiszen azokat elvileg sajtótermékként az NMHH-nál regisztrálni kellene. Csak hát ez nem történik meg, és egyetlen hatóság sem tesz semmit az ügyben, rejtélyes okoknál fogva.

Sakk-matt

Összességében megint csak ott vagyunk, mint az étrend-kiegészítők esetében. A szabályozás elméletben úgy-ahogy működik, és vannak ugyan kiskapuk rajta, de valamennyire azért megvédi a fogyasztót. Csak a gyakorlatban a hatóságok nem tudják betartatni. És amikor igen, akkor is elég felemásan.

A GVH például elég keményen oda-odacsap, legutóbb például 105 millió forintra büntette a köhögés elleni ACC gyártóját, mert az a reklámjában azt állította, hogy a szer gyorsan hat, de a valóságban csak gyorsan szívódik fel, de nem hat gyorsan. Tegyük emellé a hírhedt Istenek Eledele parlagfűtablettát, ahol a Nébih csupán pár százezres bírságot helyezett kilátásba, pedig ott nem arról van szó, hogy gyorsan vagy lassan hat-e a szer, hanem hogy egyáltalán nem hat, engedély nélkül terjesztik, és veszélyes is lehet. Sőt, már maga a létezése törvényt sért, hiszen a parlagfüvet az allergiások védelme érdekében Magyarországon jogszabályi kötelessége irtani minden földtulajdonosnak és földhasználónak.

Aminek hatása van, annak mellékhatása is van, a hatás nélküli (pl. betegséget megelőző, gyógyító hatása nincs, ilyenek az élelmiszer és az étrend-kiegészítő) termékek szabályozása ezért szabadabb

– vázolta fel kérdésünkre az ilyen reklámok szabályozásának logikáját az Önszabályozó Reklám Testület.

Ami papíron jól hangzik, de a gyakorlatban az lett belőle, hogy míg a valóban hatásos szerek hirdetéseit korlátozzák, a kamucsodaszerek számára szabad a pálya.

(Borítókép: BSIP/UIG / Getty Images)