István, Vajk
19 °C
33 °C

Lenyűgöző fotókat készített a Nagyon Nagy Távcső

000 17Q9EL
2018.07.23. 12:11

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Tácsöve (ESO VLT) elkészítette az első felvételeit az adaptív optika új, lézertomográfiai üzemmódjával. A tesztfelvételeken a Neptunusz bolygó, csillaghalmazok és egyéb égitestek láthatók.

A MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) műszer kis látómezejű üzemmódját a GALACSI adaptív optikai modul támogatta. Az új technikával a légkör különböző magasságaiban kialakuló turbulenciák hatása jobban kiküszöbölhető. Ennek köszönhetően

a látható fény tartományában ma már a földfelszínről élesebb felvételek készíthetők, mint az űrből a NASA és az Európai Űrügynökség Hubble-űrtávcsövével.

A légköri turbulencia - ami miatt a csillagokat szabad szemmel pislákolni látjuk - elmossa, homályosabbá teszi a csillagászati távcsövek felvételeit. A csillagok és galaxisok fénye a légkörünk védőburkán áthaladva torzul, a csillagászok azonban leleményes módszerekkel küzdenek ez ellen, mesterségesen javítva a felvételek élességét.

A MUSE és a GALACSI együtt kiküszöbölhetik a távcső fölötti egy kilométeres légréteg turbulenciáinak hatásait. Ugyanakkor az új, kis látómezejű lézertomográfiás üzemmód a távcső fölötti teljes légkörben fellépő turbulenciák hatását korrigálni tudja, ami ugyan kisebb égterületen, de sokkal élesebb képalkotást tesz lehetővé.

A 8 méter átmérőjű UT4 távcső képes elérni az optika elméleti felbontását, a légkör zavaró hatásának korlátozása nélkül. Ez bonyolult feladat a látható fény hullámhossz-tartományában, de így a  Hubble-höz hasonló képélesség érhető el. A csillagászok sosem látott részletességgel vizsgálhatnak olyan égitesteket, mint a távoli galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak, fiatal csillagok anyagkilövellései, gömbhalmazok, szupernóvák, vagy a Naprendszer bolygói és holdjai.

A bal oldali felvételt az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (VLT) működő MUSE műszerrel készítették a Neptunusz bolygóról a GALACSI adaptív optikai rendszer tesztelése gyanánt. A jobb oldalon pedig összehasonlítás gyanánt a NASA/ESA Hubble-űrtávcsövének hasonló felvétele látható. Megjegyezzük, hogy mivel a két felvétel nem egy időben készült, a rajtuk megfigyelhető felszíni alakzatok eltérőek.
A bal oldali felvételt az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (VLT) működő MUSE műszerrel készítették a Neptunusz bolygóról a GALACSI adaptív optikai rendszer tesztelése gyanánt. A jobb oldalon pedig összehasonlítás gyanánt a NASA/ESA Hubble-űrtávcsövének hasonló felvétele látható. Megjegyezzük, hogy mivel a két felvétel nem egy időben készült, a rajtuk megfigyelhető felszíni alakzatok eltérőek.
Fotó: ESO/P. Weilbacher (AIP)/NASA, ESA / M.H. Wong and J. Tollefson (UC Berkeley

Az UT4 négy narancsszínű lézernyalábbal világít meg négy, 30 centiméter átmérőjű légoszlopot. A felső légkör nátriumatomjait gerjesztve ez mesterséges lézeres vezetőcsillagokat hoz létre a látómezőben. Az adaptív optika a mesterséges csillagok fényéből állapítja meg a pillanatnyi légköri turbulenciát, amit másodpercenként több ezerszer mintavételezve folyamatosan korrigál. A fénykorrekcióhoz egy számítógépes vezérlésű, vékony, deformálható segédtükröt torzítanak.

Az új adaptív optika előnyeit nem csak a MUSE műszer élvezi: egy másik adaptív optikai rendszer, a GRAAL már szintén használja az infravörös HAWK-I kamerát. Ezeket néhány éven belül követheti egy új nagy teljesítményű műszer, az ERIS. A mostani adaptív optikai fejlesztések tovább erősítik az ESO távcsőparkját, még élesebb képet alkotva a világegyetemről.

(Csillagászat.hu)

(Borítókép: A Neptunusz bolygóról az ESO VLT távcsövének MUSE műszerével, a GALACSI adaptív optikai rendszer tesztüzeme során készített felvétel. Forrás: ESO/P. Weilbacher / AIP)