Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Lenyűgöző fotókat készített a Nagyon Nagy Távcső

000 17Q9EL
2018.07.23. 12:11

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Tácsöve (ESO VLT) elkészítette az első felvételeit az adaptív optika új, lézertomográfiai üzemmódjával. A tesztfelvételeken a Neptunusz bolygó, csillaghalmazok és egyéb égitestek láthatók.

A MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) műszer kis látómezejű üzemmódját a GALACSI adaptív optikai modul támogatta. Az új technikával a légkör különböző magasságaiban kialakuló turbulenciák hatása jobban kiküszöbölhető. Ennek köszönhetően

a látható fény tartományában ma már a földfelszínről élesebb felvételek készíthetők, mint az űrből a NASA és az Európai Űrügynökség Hubble-űrtávcsövével.

A légköri turbulencia - ami miatt a csillagokat szabad szemmel pislákolni látjuk - elmossa, homályosabbá teszi a csillagászati távcsövek felvételeit. A csillagok és galaxisok fénye a légkörünk védőburkán áthaladva torzul, a csillagászok azonban leleményes módszerekkel küzdenek ez ellen, mesterségesen javítva a felvételek élességét.

A MUSE és a GALACSI együtt kiküszöbölhetik a távcső fölötti egy kilométeres légréteg turbulenciáinak hatásait. Ugyanakkor az új, kis látómezejű lézertomográfiás üzemmód a távcső fölötti teljes légkörben fellépő turbulenciák hatását korrigálni tudja, ami ugyan kisebb égterületen, de sokkal élesebb képalkotást tesz lehetővé.

A 8 méter átmérőjű UT4 távcső képes elérni az optika elméleti felbontását, a légkör zavaró hatásának korlátozása nélkül. Ez bonyolult feladat a látható fény hullámhossz-tartományában, de így a  Hubble-höz hasonló képélesség érhető el. A csillagászok sosem látott részletességgel vizsgálhatnak olyan égitesteket, mint a távoli galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak, fiatal csillagok anyagkilövellései, gömbhalmazok, szupernóvák, vagy a Naprendszer bolygói és holdjai.

A bal oldali felvételt az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (VLT) működő MUSE műszerrel készítették a Neptunusz bolygóról a GALACSI adaptív optikai rendszer tesztelése gyanánt. A jobb oldalon pedig összehasonlítás gyanánt a NASA/ESA Hubble-űrtávcsövének hasonló felvétele látható. Megjegyezzük, hogy mivel a két felvétel nem egy időben készült, a rajtuk megfigyelhető felszíni alakzatok eltérőek.
A bal oldali felvételt az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (VLT) működő MUSE műszerrel készítették a Neptunusz bolygóról a GALACSI adaptív optikai rendszer tesztelése gyanánt. A jobb oldalon pedig összehasonlítás gyanánt a NASA/ESA Hubble-űrtávcsövének hasonló felvétele látható. Megjegyezzük, hogy mivel a két felvétel nem egy időben készült, a rajtuk megfigyelhető felszíni alakzatok eltérőek.
Fotó: ESO/P. Weilbacher (AIP)/NASA, ESA / M.H. Wong and J. Tollefson (UC Berkeley

Az UT4 négy narancsszínű lézernyalábbal világít meg négy, 30 centiméter átmérőjű légoszlopot. A felső légkör nátriumatomjait gerjesztve ez mesterséges lézeres vezetőcsillagokat hoz létre a látómezőben. Az adaptív optika a mesterséges csillagok fényéből állapítja meg a pillanatnyi légköri turbulenciát, amit másodpercenként több ezerszer mintavételezve folyamatosan korrigál. A fénykorrekcióhoz egy számítógépes vezérlésű, vékony, deformálható segédtükröt torzítanak.

Az új adaptív optika előnyeit nem csak a MUSE műszer élvezi: egy másik adaptív optikai rendszer, a GRAAL már szintén használja az infravörös HAWK-I kamerát. Ezeket néhány éven belül követheti egy új nagy teljesítményű műszer, az ERIS. A mostani adaptív optikai fejlesztések tovább erősítik az ESO távcsőparkját, még élesebb képet alkotva a világegyetemről.

(Csillagászat.hu)

(Borítókép: A Neptunusz bolygóról az ESO VLT távcsövének MUSE műszerével, a GALACSI adaptív optikai rendszer tesztüzeme során készített felvétel. Forrás: ESO/P. Weilbacher / AIP)