Nézze meg saját szemével, mennyire pusztító egy atomfegyver!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Nem kizárt, hogy szükség esetén akár atomfegyvert is bevet Oroszország, mondta Vlagyimir Putyin szóvivője a CNN-nek adott interjújában, és szakértők sem zárják ki teljesen, hogy az orosz elnök megszegi a 77 éves tabut, miszerint Hirosima és Nagaszaki után soha többet nem használnak nukleáris fegyvert éles helyzetben.
Ha mégis megtörténne, annak messzemenő következményei lennének. Még akkor is, ha elemzők szerint valószínűleg nem nagy erejű (stratégiai) atomtöltetet vetnének be, hanem kisebb rombolóerejű taktikai nukleáris bombát.
Már a hidegháború idején kifejlesztett mind a két szemben álló fél (az USA és a Szovjetunió) korlátozott felhasználásra szánt, kicsi (akár hátizsákban is hordozható) atomfegyvereket. Ezek rombolóereje 0,3 kilotonnától pár száz kilotonnáig terjed (ekkora súlyú TNT rombolásának megfelelő pusztító erő, azaz 300 tonna TNT-nél kezdődik a paletta, plusz radioaktív sugárzás).
Csak összehasonlításul: Hirosimára 15, Nagaszakira 20 kilotonnás atombombát dobott az Egyesült Államok 1945-ben, több százezer ember életét kioltva. És legalább ennyien szenvedtek a radioaktív sugárzás hatásaitól az elkövetkező évtizedekben. Kísérleti robbantásokon kívül (eddig több mint kétezer alkalommal teszteltek az atomhatalmak) azóta sem használtak élesben nukleáris töltetet.
Nem a méret a lényeg
Amíg egy nagy erejű stratégiai atomtöltet egész városokat képes megsemmisíteni, addig a taktikai nukleáris fegyvereket harctéri bevetésre szánják. Ezek ereje még ekkora méretben is félelmetes.
Erről mi magunk is meggyőződhetünk a Nukemap nevű interaktív térképen, amelyet Alex Wellerstein, a Stevens Institute of Technology tudománytörténésze készített annak demonstrálására, hogy mekkora rombolást képesek okozni az atomfegyverek. Ezek hatásadatait, a Google Mapset és a városok lakosainak számát felhasználva modellezi a következményeket, mint például az áldozatok és a sérültek becsült számát, a sugárdózis mértékét és a keletkező radioaktív eső hatókörét, terjedését. De a kráter és a gombafelhő méreteit is megbecsüli. Félelmetes és döbbenetes adatokat kapunk még a kisebb nukleáris bombák esetén is.
A nemzetközi vöröskereszt videóján pedig megtudhatjuk, mire lehetne számítani, ha atombomba-találat érne egy várost.
Amennyiben bármilyen atomfegyvert bevet Oroszország, alighanem történelmi fordulóponthoz érkezik az emberiség. A következmények pedig komorak lesznek és beláthatatlanok.
(Borítókép: Gombafelhő egy francia atombomba robbanása után. Fotó: Galerie Bilderwelt/Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
