Mi lesz, ha végleg eltűnnek a rovarok?

A rovarok száma a világ egyes részein a felére csökkent az éghajlatváltozás és az intenzív, iparszerű mezőgazdasági termelés miatt – derült ki egy új tanulmányból.

Saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a kis állatok számának apadását, elég megnézni autónk szélvédőjét egy Budapest–Balaton-út után, jóformán le se kell törölni, nemhogy mosni – ez akár csak 10 éve sem így volt! Hol a sok összenyomott, felkenődött szegény kamikazerovar?

Eltűnésükre már 5 évvel ezelőtt felhívták a figyelmet a BBC-n. A 2017-ben több mint 60 németországi tájvédelmi területen végzett felmérés szerint a különböző rovarok száma 75 százalékkal csökkent 30 év alatt. A tudósok szerint a drámai hanyatlás az élőhelytől, a földhasználattól és az időjárástól is függetlenül következett be, így nem tudtak magyarázatot adni a jelenségre.

A felfedezés azért is nagyon aggasztó volt, mert természetvédelmi területeken történt a hanyatlás. Mi lehet akkor egy „sima” mezőn vagy egy mezőgazdaságilag művelt helyen?

Egy új, brit kutatók által készített tanulmány szerint a globális felmelegedés és a mezőgazdaság együtt okozza a rovarok számának drasztikus csökkenését szerte a világon. Dr. Charlie Outhwaite, a Londoni Egyetem kutatója szerint a rovarpopulációk elvesztése nemcsak a természeti környezetre, hanem az emberi egészségre és az élelmezésbiztonságra is káros lehet, különösen a beporzók elvesztésével. Hozzátette:

Eredményeink igazolják, hogy szükséges a természetes élőhelyeik védelme, a nagy intenzitású mezőgazdasági terjeszkedést lassítanunk kell, és az éghajlatváltozást befolyásoló kibocsátások csökkentésére kell törekednünk.

A rovarpopulációk bezuhanása, a „rovarapokalipszis” széles körű aggodalmat keltett a tudományos világban, de az adatok vegyes képet mutatnak: egyes rovarfajták drasztikus csökkenésben vannak, míg mások egyedszáma változatlan.

A legújabb tanulmányban a kutatók közel 20 000 rovarfaj – köztük méhek, hangyák, lepkék, szöcskék és szitakötők – elterjedéséről és számáról gyűjtöttek össze adatokat, mintegy 6000 különböző helyszínről. Beigazolódott, hogy azokon a területeken, ahol iparszerű mezőgazdálkodás zajlik, és erősen érezhető az éghajlatváltozás, a rovarok száma 49 százalékkal, a különböző fajok száma pedig 27 százalékkal csökkent. Ugyanezt az apadást nem lehetett kimutatni a viszonylag érintetlen és a klímaváltozás által kevésbé sújtott helyek populációinál.

A mezőgazdasági földek gondos kezelése, a növénydiverzitás fenntartása, a termőföldek közelében lévő természetes élőhelyek (sövények, erdőfoltok) megőrzése hozzájárulhat ahhoz, hogy a létfontosságú rovarok továbbra is boldogan éljenek és tevékenykedjenek.

Fel kell ismernünk, hogy a rovarok milyen fontosak a környezet egésze, valamint az emberi egészség és jólét szempontjából, és akkor kezelni is tudjuk a rájuk leselkedő fenyegetéseket, mielőtt sok faj örökre elveszne

– mondta Peter McCann, a tanulmány egyik szerzője. Kérdés, hogy a tudás mellé akarat is társul-e, mert csak a kettő kombinációja mentheti meg a rovarokat – és egész lerombolt környezetünket.

(bbc)

(Borítókép:  Méh gyűjt virágport virágzó őszi kikericsről (Colchicum autumnale) a Zala megyei Magyarszentmiklós közelében 2021. szeptember 24-én. Fotó:  Varga György)