Megrázó meglepetéseket hozhat a karácsony
További Tudomány cikkek
A csillagászokat máig foglalkoztatja, mi lehetett ez a bibliai különös égi objektum: egy nóva vagy szupernóva látványos csillagrobbanása, vagy egy égbolton ritkán feltűnő üstökös? Ma leginkább úgy gondolják, hogy a Szaturnusz és a Jupiter ritka (és fényes) együttállása tűnt fel az égen akkor, a Halak csillagképben, méghozzá Krisztus előtt 7-ben.
Meg szokott szólalni a Föld is ünnepekkor, például tavaly december 25-én Nagykanizsán, amikor az ötven kilométernyire fekvő szlovéniai Zasavci környékét rázta meg a Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés. Megmozdultak a karácsonyfák, inogtak a díszgömbök, összekoccantak a polcokon a poharak, és csak hozzáállás kérdése volt Nagykanizsán, hogy
isteni jelre, egy átlagosnál mozgalmasabb természetfölötti fényünnepre vagy szokatlanul intenzív kamionforgalomra gyanakszik az ünneplő család.
Két éve a 6,4-es magnitúdójú, Zágrábtól 40-50 kilométerre délkeletről eredő földrengést még Budapesten is érezni lehetett 2020. december 28-án és másnap 2 óra 20 perc körül.
Budán megmozdultak a csillárok. Angyalföldön és Zuglóban (és Pécsen is) lengedeztek a karácsonyfák, „szépen mozogtak” az asztalok és a virágos vázák Óbudán, de más kerületekben is remegtek az ágyak, ugráltak a székek, mozgott a tévé, a kutya pedig „totál zakkant volt”. Balatonmáriafürdőn „a kerti tó tükre úgy gyűrűzött, mint a Jurassic Parkban, amikor közeledik a T. Rex”.
Rémisztő élmény egy földrengés, magam is átéltem (ugyan nem karácsonykor) 2014. január 19-én 2 óra 34 perckor egy Nógrádban kipattanó 4,4-es erejűt, majd egy azt követő újabb, 3,4-es rengést a Városligetnél. Az ösztönök makulátlanul működtek: először páni félelem töltött el, és menekülő üzemmódba kapcsoltam, aztán hirtelen lenyugodtam, mivel hamar elmúlt, az egész és csak a fal repedt meg egy kicsit.
Nálunk csak egy gyaloggalopp történt
Ennél sokkal megrázóbb élményekben lehetett részük az ünneplő embereknek a világ egyik földrengéscentrumában, Chilében, ahol 2016. december 25-én 7,7-es erősségű földmozgást élt át a déli partvidéken, Puerto Montt 170 ezres városában áhítatban ünneplő lakosság. Azonnal cunamiriadót rendeltek el ezer kilométernyi partszakaszon, de szerencsére nem arrafelé tornyosultak a sok tízméteres hullámok.
Emberemlékezet óta a legmegrázóbb karácsonyi csapás azonban 2004-ben történt. December 26-án az indonéziai Szumátra nyugati partjától mintegy 160 kilométerre (ahol az Indiai-kőzetlemez a Szunda-lemez alá bukik), minden idők harmadik legnagyobb ismert földrengése pattant ki, és az azt követő leghatalmasabb megfigyelt tengerárban legalább 235 ezren vesztették életüket, és tizennégy ország partvidékén okozott leírhatatlan pusztítást.
Az emberiség által átélt és dokumentált legerősebb földrengés a chilei Valdivia városát rázta meg 1960. május 22-én (1700-an meghaltak, háromezren megsérültek), a felfoghatatlan, 9,5-ös erősségű földmozgásban. A szumátrai „csak” 9,2-es erősségű volt a Richter-skála szerint (hogy elképzelhessük a mértéket: az értékek exponenciálisan növekedést mutatnak, egy 4-es erősségű nem kétszer durvább egy 2-esnél, hanem százszor).
Emlékezetes karácsonyi ajándék
India keleti partjai szenvedték el az egyik legnagyobb megrázkódtatást, és ugyan arrafelé nem az első keresztény vértanú, Szent István napját ünneplik december 25-én (ezt a Jézus születésnapját követő napot neki, és nem „pihenőnapnak” szánta a keresztény egyház), hanem éppen Gítá-jáyanti ünnepét ülték, amikor Krisna elmondta a hindu Bibliát, a Bhagavad-gítát Ardzsunának a kuruksetrai csatamezőn. De ha nem lettek volna felfokozott hangulatban, akkor is olyan felfoghatatlan erők szabadultak rájuk, amelyeket még a hétköznapokban is nehéz értelmezni.
A partokat elérő 30 méter magas cunami legalább kettő, de egyes helyeken több hullámban hatolt be a szárazföldre, szó szerint mindent letarolva. A csapda az volt, hogy a cunami előtt rendszerint visszahúzódik a tenger, és
érdeklődő karácsonyozó európai turisták sétáltak le a partra,
hogy szemügyre vegyék a különös jelenséget. A meghitt kíváncsiságnak több száz svéd és német turista esett áldozatául, a tengerár ugyanis félelmetes sebességgel, pillanatok alatt lecsapott, és az áhítatban révedező pároknak esélyük sem lehetett a menekülésre.
(Borítókép: Ivan Romano / Getty Images)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.