Tudjuk, hogy káros az egész napos ülés, mégis rettegünk felállni

A legtöbbször a nyolc óránál tovább tartó, sokszor egy helyen, komolyabb mozgás beiktatása nélküli, munkahelyünkön való ücsörgés rendkívül káros hatással lehet az egészségünkre, azonban a legtöbben mégsem tehetjük meg azt, hogy a teendők és az előírt munkamenet mellett el tudjunk szakadni az ülőalkalmatosságoktól. Bár amiatt, hogy a mosdóba vagy a konyhába kimenjen, mindenki feláll egy-két perc erejéig, amikor éppen a teendői megengedik, a testünknek ennél azért többre van szüksége ahhoz, hogy a hosszú éveken át történő egy helyben ücsörgést átvészelje. 

Egy friss kutatás szerint ugyan erre már létezik egy egészen egyszerű megoldás (nem, nem kell egyből felmondani), az American College of Sports Medicine folyóiratában publikált eredmények és ajánlások nem mindenki számára jelenthetnek megoldást. A tanulmány szerint félóránként öt perc könnyű séta segíthet csökkenteni a hosszú munkanapok folyamatos ülésével járó megnövekedett egészségi kockázatot.

Annak ellenére, hogy sok munkahelyen ez a sűrű, rövid munkamegszakítás is nehezen megoldható, érdemes mindent megtenni azért, hogy ezt be tudjuk iktatni a napjainkba. 

Körülbelül egy évtizede köztudott már, hogy az ülés növelheti az olyan krónikus betegségek kialakulásának és az azok romlásának kockázatát, mint a cukorbetegség, a szívbetegségek és bizonyos ráktípusok

– mondta Keith Diaz, a tanulmány vezető szerzője és a Columbia University Medical Center viselkedésgyógyászati professzora. A szakemberek szerint emiatt – ahogyan a legtöbb táplálkozással kapcsolatos iránymutatás esetében – az ülőmunkát érintő mozgás beiktatására is pontos előírásokat és irányvonalakat kell meghatározni. 

Egy lassú séta is megoldást jelentene

Hiába kínál egy igazán egyszerűnek tűnő, korántsem megerőltető megoldást az egészségi problémák megelőzésére a tanulmány, kevés munkahelyen képzelhető el az, hogy minden alkalmazott félóránként öt percre elszakadjon a számítógéptől vagy egyéb munkaeszközétől, és nekiálljon bolyongani az irodában vagy azon kívül. Pedig nem kell egy igazán lendületes testmozgásra gondolni, a séta tempója ugyanis elég, ha az átlagosnál lassabb, 2,5 kilométer per órás sebességű. 

A kutatók még nem tudják pontosan, miért olyan rossz az ülés, de a működési elmélet szerint az izmok fontosak az olyan dolgok szabályozásában, mint a vércukorszint és a koleszterinszint. Ha túl sokáig ülünk, az izmoknak nincs lehetőségük összehúzódni és optimálisan működni, így a szervezetünk sem fog megfelelően működni. 

A tanulmány vezetője, Keith Diaz szerint annak ellenére, hogy öt perc lenne az optimális mozgás félóránként, már egypercnyi könnyű sétával is nagyban tehetünk az egészségünkért, a kutatás során ugyanis már ennyi mozgás is csökkentette a résztvevők vérnyomását – ez pedig a krónikus betegségekben szenvedők esetében akár életmentő is lehet. 

Azt hiszik, nem dolgozunk? 

A meghatározott irányelvek ellenére az igencsak kevés munkamegszakítással járó sétát a legtöbb alkalmazott egyszerűen nem meri megtenni, mert tartanak attól, hogy a munkatársaik és a feletteseik bírálják a munkamoráljukat. Ez a stressz azonban elkerülhető lehet. 

Rendkívül nagy számban folytatnak az emberek inaktív, ülő életmódot vagy ülőmunkát, mégsem merünk egy minimális mozgást sem beiktatni munka közben. Ez abból eredhet, hogy tartunk attól, ha felkelünk az asztalunktól, akkor a kollégák és a főnökeink azt hiszik, nem dolgozunk

– vélekedett Diaz. A szakember szerint nem a munkavállalókat kell elsősorban arra ösztönözni, hogy iktassák be a mindennapjaikba az apró munkamegszakítással járó sétákat, hanem a vezetőket, hogy utasítsák és biztassák erre a beosztottjaikat. Ez még az előnyükre is válhatna, a kutatócsoport megállapítása szerint ugyanis a tévhittel ellentétben nemhogy a munka kárára menne a sétálgatás, hanem pont hogy sokkal jobb munkamoráljuk és teljesítményük lenne az alkalmazottaknak. 

Az ülőmunka bizonyítottan veszélyt jelent az egészségre, az egészséges alkalmazott pedig sokkal termékenyebb munkavállaló. Ha valaki csak a termékenységre gondol a munkában, abban nem ezek a pár perces megszakítások fognak gátat szabni, ugyanis a megszabott munkaidőnél jóval kevesebbet tölt az ember a munkával akkor is, ha végig a számítógépe vagy a munkaeszköze előtt ül

– tette hozzá a tanulmány készítője, kiemelve: bár az álló íróasztalok egyre több helyen népszerűek, ezekkel nem lehet elérni a kellő hatást. 

Egy nyújtózás is hasznos lehet 

Valljuk be, a legtöbb munkahelyen valóban elképzelhetetlen, hogy minden egyes félórában képesek legyünk úgy megszakítani a munkánkat, hogy az ötperces séták beleférjenek, azonban a tanulmányt készítő kutatók mindenkit arra biztatnak, hogy amikor csak tehetik, mozduljanak meg, akár csak egy nyújtózás vagy egy pillanatra való felállás erejéig.

Bár a mostani kísérlet során csak a beiktatott séták jótékony hatásait vizsgálták, korábban megállapították azt is, hogy a székünkben való derékhajlítások és különböző törzsdöntések is megdolgoztatják a rekeszizmokat, ami amellett, hogy jótékony a vérnyomásunknak, a helyes testtartás megőrzésében is segítenek. 

Az általános üzenet az, hogy a képességeink alapján a lehető legtöbb módon mozogjunk, legyen az egy pillanatra való felállás, egy nyújtózás vagy guggolás. Sokan védekeznek azzal, hogy a munka miatt nincs idejük mozogni, azonban a mozgás mércéjének nem kell magasan lennie. A lényeg, hogy bármennyi időre tudja megszakítani az ülést bármilyen mozgási szünettel, az már igazán hasznos lehet, és hosszú távon az egészsége szempontjából is hoz némi hasznot

– emelte ki Diaz.

(Borítókép: Oli Scarff / Getty Images)