Ideggázzal támad a gyilkos laskagomba

A természet tele van horrortörténetekkel, az egyik ezek közül a gombákhoz kapcsolódik. A laskagomba például ideggázzal bénítja meg áldozatát, a fonálférget, hogy aztán jól belakmározzon belőle.

Szeretjük a laskagombás csemegéket, a laskát Sztroganov módra, a laskagombás pörköltöt vagy a laskagombából készült levest? A vegánokhoz hasonlóan mi is máshogy fogunk a tányérunkra nézni, ha tudjuk, hogy egy egykori ragadozó gőzölög előttünk.

A tudósok már a nyolcvanas években felfedezték, hogy a laskagomba fonálférgeket zsákmányol táplálékul, de azt eddig nem tudták, hogy hogyan történik a vadászat. A Pleurotus ostreatus vagy késői laskagomba általában elhalt vagy haldokló fákon nő, de a fa olyan kevés fehérjét tartalmaz, hogy a gombának muszáj valami ütős táplálékkiegészítő után néznie, ez lett a fonálféreg. 

Gombás akciófilm

Egy közelmúltban végzett tanulmány kimutatta, hogy a gomba úgy öli meg áldozatait, hogy egy 3-oktanon nevű halálos idegmérget bocsát ki, ez felőrli áldozatának, a fonálféregnek az idegeit és izmait, ami azonnali bénuláshoz és halálhoz vezet. Ha lassított természetfilmen néznénk a laskagombák életét, azt látnánk, egy

A lövésekkel pillanatok alatt megbénítja és megöli az apró férget a 3-oktanon nevű bénító ideggázzal. A gombaszál ezután behatol a féreg testébe, feloldja szöveteit, és kiszívja belőle a tápanyagokat.

De hogy jöttek rá a módszerére? Yen-Ping Hsueh, a tajvani kutatóintézet, az Academia Sinica munkatársa kollégáival fedezte fel, hogy mi a laskagomba „gyilkolási stratégiája”. Csápjai akkor lépnek működésbe, amikor a fonálférgek megközelítik őket. Ezek a csápok szabadítják fel a mérges gázokat, amik kikészítik a fonálférgek nem túl bonyolult idegrendszerét. A kutatók több ezer véletlenszerű genetikai mutációt hajtottak végre a gombában, és azt tapasztalták, a csáp nélküli mutánsok nem mérgezőek a fonálféregre. Majd elemezték a csápok összetételét a nem mutáns gombákban, és rájöttek, hogy nagy arányban tartalmaznak a 3-oktanon nevű anyagból. Amikor négy különböző fonálféregfajt tettek ki ennek a vegyi anyagnak, a kalciumionok elárasztották az ideg- és izomsejteket az egész testükben, ami gyors bénuláshoz és halálhoz vezetett.

Belenő, és kiszívja

Hsueh hangsúlyozza, hogy maga a laskagomba nem mérgező. A toxikus anyagok a hifákon, a hosszú, elágazó gombafonalakon találhatók, amik rothadó fák belsejében nőnek, és a gomba nagy részét alkotják. Miután a gomba megöli zsákmányát, a hifái benőnek a fonálférgek testébe, hogy kiszívják a tápanyagokat.

Főleg nitrogénre van szükségük, mert a gomba környezetében, a korhadó fákon ebből hiány van

– mondja Hsueh.

A fonálférgek a talajban a leggyakrabban előforduló élő szervezetek, így természetes táplálékként szolgálnak a gombák számára. Más gombák egyéb gyilkos technikákkal kapják el a fonálférgeket, ilyen módszer lehet a ragacsos csapda és a „nyak köré” feszülő hurok.

Miután kiderült, hogy a laskagomba fonálférgekkel táplálkozik, a vegán közösségek nagy bajba kerültek, azóta is azon tanakodnak, ezek után megehetik-e a gombát. A laskagombákat egyébként a konyhán kívül is hasznosíthatnánk, a kutatók azt vizsgálják, halálos mérgük képes volna-e akár a kultúrnövényeket támadó fonálférgekkel is végezni. 

(Borítókép: Laskagomba. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)