Leonardo da Vinci több évszázados titkára derült fény

Leonardo da Vincit minden idők legműveltebb emberének tartják, aki főleg a festményeinek (például Az utolsó vacsora, Mona Lisa) köszönhetően vált világszerte ismertté, azonban más területeken is jeleskedett. Egyes művei máig sok kérdést vetnek fel, ahogy a származása is nagy vitákat gerjeszt a tudósok között.

Édesapjával, Piero da Vincivel kapcsolatban sosem voltak kétségek, biztosan lehetett tudni, hogy egy toszkán jegyző volt, azonban az édesanyja, Caterina di Meo Lippi szülőhelyéről már vitatottabb információk állnak rendelkezésre. Az eddig is egyértelműnek tűnt, hogy parasztlány lehetett, viszont arról kevesebb adatunk van, hogyan kötött ki Toscanában.

A Nápolyi Egyetem professzora, Carlo Vecce nemrég könyvet adott kiThe Smile of Caterina, the Mother of Leonardo címmel, amelyben igyekszik befoltozni a festő édesanyjának múltjában fellelhető lyukakat. Vecce álláspontja szerint Leonardo da Vinci csak félig volt olasz: édesanyja rabszolga volt, akit a Kaukázusból hurcoltak el.

Leonardo anyja cserkesz rabszolga volt, elvitték a Kaukázus-hegységben lévő otthonából, többször eladták Konstantinápolyban, majd Velencében, mielőtt Firenzébe érkezett volna

– mondta a professzor.

Vecce megállapításai a Firenze városi archívumban talált iratokon alapulnak, amelyekből kiderült többek között az is, hogy Da Vinci szülei Firenzében ismerték meg egymást. Egyes szakértők ugyan hevesen bírálják a felfedezéseit, Vecce ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyítékokkal tudja alátámasztani felvetéseit. Rátalált például egy 1452. évi keltezésű feljegyzésre, amelyet a festő édesapja írt alá, és törvényes dokumentumként szolgált az akkor még rabszolga Caterina felszabadítására. Érdekesség, hogy Leonardo da Vinci születési éve is 1452.

Túl szép, hogy igaz legyen?

A felfedezés azért ekkora horderejű, mivel korábban úgy vélték, az édesanyja toszkán parasztasszony volt, nem pedig rabszolga. Vecce szerint Caterina di Meo Lippi sorsa nagy hatással lehetett a festő későbbi munkásságára is, amelyet a szabad szellemiség jellemzett. Bár egyesek úgy vélik, túl szép, hogy igaz legyen, hogy Leonardo da Vinci egy jegyző és egy rabszolga gyermeke, dr. Matthew Landrus tudós szerint Vecce megállapítása nagyon is érdekfeszítő, mivel egy lépéssel közelebb kerülhettek ezáltal Caterina történetének megismeréséhez. 

Ahogy Paolo Galluzzi történész kifejtette, ez a kutatási eredmény messze a legmeggyőzőbb, de egy minimális kétséget azért kell fűzni hozzá, mivel nem végezhetnek DNS-tesztet a teljes igazság felgöngyölítéséhez. 

Az ördög átka volt?

Leonardo da Vinci törvénytelen, házasságon kívül született gyermek volt, így családnevet sem kapott. A nevében a Da Vinci azt jelenti, hogy „Vinciből való”. Teljes neve,  a Leonardo di ser Piero da Vinci pedig annyit takar: Leonardo, Piero Vinci jegyző fia. A festő balkezes volt, amit akkoriban az ördög átkának neveztek. Sőt, úgy tartják, hogy homoszexuális lehetett, ami abban az időben súlyos következményekkel járt: Firenzében élve temették el őket. A polihisztort 24 éves korában állítólag három barátjával együtt homoszexuális tevékenységgel vádolták meg, de végül ejtették a vádakat – és milyen jól tették.

Da Vincinek nem volt része megfelelő oktatásban. Helyette Verrocchio firenzei festő tanítványának szegődött, és igen tehetségesnek bizonyult. A legtöbben Az utolsó vacsora és a Mona Lisa festményeiről ismerhetjük őt, de híres a Vitruvius-tanulmányról is. Utóbbi egy vázlat, amellyel az emberi test méretarányait szerette volna felmérni és elemezni. Mindemellett készített szobrokat, illetve harckocsit és repülőszerkezetet is tervezett. A repülőgépekkel és helikopterekkel már évszázadokkal azelőtt foglalkozott, hogy az égbe emelkedett volna az első efféle jármű. Sőt, tett anatómiai felfedezéseket is, többek között a látóideggel kapcsolatban, amelyről ma már tudjuk, hogy közvetlen összeköttetésben áll az aggyal.

Feljegyzései sajnos csak kétszáz évvel a halála után kerültek napvilágra, mivel a tanítványa hagyta egy szekrényben porosodni őket.

(Borítókép: Leonardo da Vinci. Fotó: D. Dagli Orti / Dea / Getty Images)