Évszázadokig rejtély volt, most kiderült, miben halt meg Beethoven

Mindenki ismeri a nevét és a műveit a világon, mégis mindeddig komoly rejtélyt jelentett és temérdek kérdést vetett fel a német zeneszerző, Ludwig van Beethoven halála. 

Az 1770-ben, Bonnban született, majd 56 évesen, Bécsben 1827-ben elhunyt Beethovent a bécsi klasszika harmadik nagy alakjának tartják, Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart mellett, így az sem meglepő, hogy a klasszikus zene későbbi alakjait nagyrészt az ő munkássága ihlette meg, és motiválta. 

Ammenyire zenei tehetsége és nagysága megkérdőjelezhetetlen, halálának okára az azóta eltelt közel 200 évben sem sikerült pontos választ adni. Egészen mostanáig, ugyanis tudósok úgy vélik, megoldották a hosszú ideje húzódó rejtélyt. 

DNS-vizsgálat zárta le a rejtélyt

A német zeneszerző öt hajszálát felhasználva ugyanis DNS-elemzést végeztek a német tudósok, akik ennek köszönhetően meg tudták állapítani, hogy

Ezenkívül további olyan tényezőket is találtak, amelyek hozzájárultak a zenész halálához, így a dokumentum többek között beszámol a májbetegségre való genetikai hajlamról, és arról is, hogy a zeneszerző hepatitis B-ben szenvedett.

Különösen Beethoven esetében volt érdekes az a helyzet, hogy a betegségek néha nagyban korlátozták kreatív munkáját. Az orvosok számára azonban mindig is az volt az igazi rejtély, hogy valójában mi áll a halálának hátterében. Most erre megtalálhattuk a választ

– mondta Axel Schmidt, a tanulmány egyik szerzője és a németországi Bonni Egyetemi Kórház genetikusa az Associated Pressnek.  

A Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az 56 éves korában, 1827-ben bekövetkezett halála előtt maga Beethoven kérte még 1802-ben, hogy leírják és nyilvánosságra hozzák a betegségét, amely következtében többek között hallása addig károsodott, mígnem 44 éves korára teljesen megsüketült.

A most publikált tanulmányt 2015-ben kezdték készíteni, így nyolcévnyi munka után jutottak eredményre a kutatók. 

A legtöbb ember, aki szórakozásból végez genetikai tesztet, azt fogja tapasztalni, hogy az eredményekkel nincs semmi baj, hiszen rokonságban állnak mindenkivel, akivel addig is gondolták, a legtöbb eredmény nem meglepő. Ebben a tanulmányban viszont lenyűgöző eredményeket értünk el minden vizsgált ágban, a betegségek kialakulásának kockázatától egészen a családfáig. Nyolcévnyi kutatómunka után ez nagyon izgalmas volt

– ecsetelte Tristan Begg, a kutatás vezetője a The New York Post-nak. 

A tanulmányból kiderült, hogy Beethoven süketsége nem genetikai eredetű volt, a kutatók pedig azt is megállapították, hogy a zeneszerző 20-as éveiben elhúzódó hasi fájdalmainak szintén nincs genetikai vonatkozása. 

A vizsgálatot végző szakemberek szerint emellett szintén Beethoven májbetegségekre való hajlamát bizonyítja, hogy 1821 nyarán sárgaságban szenvedett, amely tovább rontotta egészségi állapotát. 

Beethovennek genetikai hajlama volt a májbetegségekre. A metagenomikai elemzések azt is feltárták, hogy Beethovennek a halála előtti hónapokban biztosan hepatitis B fertőzése volt

– áll a tanulmányban, amely szerint ezek és az alkoholfogyasztás miatt kialakult májzsugorodása vezettek végül a művész halálához. 

Ugyan az egészségéhez nem köthető, de érdekesség, hogy a kutatás arra is kitér, hogy Beethoven családfáján belül egy gyermek biztosan egy házasságon kívüli kapcsolatból született, azaz a családban valaki biztosan félrelépett. 

Mozart halála sem tisztázott

Ahogyan Beethoven halálának oka is csak közel 200 év után oldódott meg, Wolfgang Amadeus Mozart halála körül is rengeteg a kérdőjel a mai napig. 

Mozart már hetek óra ágyban feküdt betegen, amikor 1791. december 4-én állapota súlyosan megromlott. Sokszorosára dagadt végtagjai görcsökbe rándultak, belázasodott és elveszítette az eszméletét, majd a feljegyzések szerint december 5-én 12 óra 55 perckor meghalt felesége, Constanze és húga, Sophie jelenlétében– írja a History of Yesterday. Mozart mindössze 35 éves volt. 

Mozart halála hosszú időn át és még a mai napig is sok kérdést vet fel, a halál közvetlen oka, ahogyan abban a korban sok más emberé, nem ismert.

Ráadásul, mivel nincs egyértelmű bizonyíték a halálának okára, számos feltételezés a mérgezést sem zárja ki.

Az elmélet, miszerint zeneszerző kollégája, Antonio Salieri megmérgezte, úgy tűnt, valós lehet, ugyanis Salieri 1823-as öngyilkossági kísérlete után beismerte, hogy ő mérgezte meg korábban Mozartot. Többek között az „Amadeus” című film is az események ezen változatán alapult, de sok kétség maradt ezzel az elmélettel kapcsolatban is. 

Egy olyan feltételezés is létezik, miszerint Amadeus Mozartot szabadkőművesek gyilkolták meg. Ez az elmélet 1861-ben született, amikor Georg Friedrich Daumer, egy megtért katolikus azt állította, hogy Mozartot szabadkőművesek ölték meg, akik meg akarták akadályozni a „La Grotta” nevű páholy létrehozására irányuló terveit.

Emellett felmerült a higanymérgezés elmélete is. Ugyanis, bár Mozart tartott attól, hogy elkap egy szexuális úton terjedő betegséget, nőfaló életmódját tekintve pedig nehéz is lett volna mindezt elkerülnie. A feljegyzések szerint szifiliszes lett, amely betegséget egy higanyalapú készítménnyel kezdtek kezelni – így a halál okaként a nemi betegséget és a higanymérgezést is többen validnak tartják.

Dr. Thomas Franz Closet, aki utolsó pillanataiban Mozart mellett volt, nem hagyott maga után sem Mozart tüneteiről feljegyzést, sem pedig halotti anyakönyvi kivonatot, így a pontos betegség sem állapítható meg.

Ezzel kapcsolatban furcsaság, hogy a Mozart halálának okáról szóló első feljegyzést – az úgynevezett Guldener-jelentést – 1824-ben, 34 évvel halála után állította fel dr. Eduard Guldener von Lobes, a Bécsi Egyetem munkatársa, aki a dr. Clossettől hallott történetek hallatán a halál okát „gyulladásos reumás lázként” jegyezte fel – ám annak kiváltó oka továbbra is rejtély.

(Borítókép: Ludwig van Beethoven szobra Berlinben. Fotó: Shutterstock)