További Tudomány cikkek
- Menórával díszített római kori lámpát találtak Jeruzsálem mellett
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
Vannak, akik megvetik a nyaralást és csak egy „sznob klisének” tartják, mások pénzkidobásnak gondolják, de a legtöbben egész évben azt várják, hogy kikapcsolódhassanak és új kalandok felé vegyék az irányt. Hogy kinek van igaza? A pszichológusok szerint az utóbbiaknak, mert a nyaralás gyógyír testnek és léleknek. Egy amerikai tanulmányból még az is kiderült, hogy akik évente legalább egy hétre kikapcsolódnak, 30 százalékkal csökkentik a szívroham kockázatát. De a nyaralás alatt megtapasztalható, a szeretteinkkel töltött idő csökkenti a depresszió kockázatát és hozzájárul az élet meghosszabbításához is. Ráadásul a munkában is hatékonyabbak vagyunk az indulás előtt (erősebb a motivációnk a nyaralást megelőzően) és utána (pihent az agyunk, energikusabbak vagyunk).
Boldogság a készülődés
A kutatások szerint a nyaralás előnyei már az utazás megkezdése előtt érezhetőek, mert a jövőbeli jutalom ígérete, a rá való várakozás még jobb, mint maga az ajándék. Ez rokonítható Buddha híres mondásával is, miszerint az út a fontos és nem a cél.
Egy 2016-os holland tanulmányban a pihenés hatásait vizsgálták. Egy cég dolgozóit tesztelték úgy, hogy különböző tárgyakat (például kalapácsot) kaptak, és a lehető legrövidebb időn belül a lehető legtöbb felhasználási módot kellett hozzájuk társítani. A kutatók megfigyelték, hogy a két-három hetes szabadságról visszatérő dolgozók kognitív rugalmassága sokkal nagyobb volt, vagyis több lehetőség jutott eszükbe a konkrét tárgyakkal kapcsolatban, mint azoknak, akik nem pihentették agyukat.
A legtöbb tanulmány konklúziója, hogy a nyaralással járó stressz-szint csökkenése okozza a rugalmasabb és kreatívabb gondolkozást. Bármilyen jó ugyanis a munkánk, stresszt okoz, de fontos megjegyezni, hogy a stressz magában nem rossz, sőt, ha nem állandó, csak néha jelentkezik, még jót is tesz. Olyan mechanizmusokat aktivál, amik segíthetnek a napi tevékenységek elvégzésében, például a határidő betartásában.
De a krónikus stressz, ami a permanens nyomás és a kezelhetetlen helyzetek miatt elhúzódik, fáradtságot, komoly szorongást, ingerlékenységet és haragot generál. Ezen segíthet egy jó nyaralás, mert azzal, hogy nincs állandó feladatunk, tétlenkedhetünk, csökken a krónikus stressz-szint. De ez csak akkor működik, ha tényleg meg tudunk szabadulni a mindennapi stressztől, vagyis nem szabad dolgozni a szabadság alatt, nem válaszolhatunk meg munkával kapcsolatos e-maileket, nem vehetjük fel a telefont a kollégáknak. Ki kell kapcsol(ód)ni!
Cápa-stressz
És persze ideális az is, ha a nyaralás nem hoz be újabb, másféle stresszt – például ne rettegjünk attól, hogy majd cápa harap a fenekünkbe, ránk támadnak, kirabolnak a nyaralás alatt vagy elkapjuk az egzotikus betegségeket.
Az is jó, ha tudatosan élvezzük a várakozást, amiben a dopamin boldogsághormon segíthet minket. Ez két agyi régió neuronjaiban termelődik, a feketeállományban (sötét színe melanint tartalmazó dopaminerg idegsejtjei miatt van), aminek fontos szerepe van a jutalom, függőség, és a mozgás szabályozásában; és a ventrális tegmentális területen, az agy közepén, a fül mögött. Mindkét régióban 400 000-600 000 neuron található, a dopamin felszabadulása révén kulcsszerepet játszanak az új élmények és jutalmak által keltett kellemes érzésekben.
Ahogy közeledik a nyaralás ideje, emelkedik a dopaminszint és nő az öröm is. A legjobb nyaralások azok, amelyek során új élményekben van részünk (idegen helyek felfedezése) és jutalomban részesülünk (például megehetjük az egész évben várt igazi nápolyi pizzát). Persze, az egyénenként változik, hogy kinek mi a legnagyobb gyönyörűség a nyaralásban.
Az örömért felelős agyterület azonban a stresszben is szerepet játszik, a krónikus, mindennapi stressz képes csökkenteni a felszabaduló dopamin mennyiségét és/vagy megváltoztatni annak metabolizmusát. Azt találták, hogy a krónikus stressz még a dopaminreceptorok számát is képes megváltoztatni azokon a területeken, amelyek megkapják ezeket az előrejelzéseket. Amikor ez megtörténik, gyakran depresszív viselkedés alakul ki,
De a stresszből kikapcsoló nyaralás segít helyreállítani a dopaminrendszert.
Az viszont még mindig vita tárgya, hogy a hosszú távú nyaralás jobb hatású-e, vagy a rövidebb. De bárhogy is legyen, a nyaralás mindenkinek jót tesz. Vegyük a nyakunkba a világot, és töltődjünk fel új energiákkal, élményekkel, hogy frissítsük a dopaminrendszerünket.
(Borítókép: Jason Alden / Bloomberg / Getty Images)