Egy egész generáció vesztét okozhatja az aszpartám

Az elmúlt évtizedekben szinte nem telt el úgy nap, hogy ne jelent volna meg a különböző mesterséges édesítőszerek kapcsán olyan hír, amely azok egészségkárosító hatását pedzegette volna, mégis továbbra is rendkívül népszerűek a szintén kártékonynak tartott cukor alternatívájaként gyártott édesítők. 

Az ezekre bizonyítékot kereső – és a legtöbb esetben találó – kutatások ehhez mérten nemhogy abba maradtak volna, de egyre többen igyekeznek feltérképezni az édesítőszerek különböző hatásait, így az sem különösebben meglepő, hogy ismét találtak is valamit, amit a hátrányok feliratú fejléccel ellátott listára írhatunk. 

A Florida Állami Egyetem (FSU) Orvostudományi karának új tanulmánya szerint ugyanis a cukormentes, alacsony kalóriatartalmú édesítőszert,

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány ezt a megállapítást arra alapozza, hogy a kísérletük során az aszpartámot fogyasztó hím egereknek – még az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által biztonságosnak ítélt mennyiségben is – olyan utódai születtek, amelyek térbeli tanulási nehézségekkel küzdöttek, és memóriahiányban szenvedtek. 

Aszpartámmal nehéz a kiút a labirintusból

A 16 hetes kutatási időszak alatt a kutatók három csoportra osztották szét az egereket. Az első kontrollcsoport állatai az FDA által ajánlott napi maximum-aszpartámbevitel 15 százalékát, azaz négy, nyolcunciás (2,3 deciliteres) üdítőitalnak megfelelő édesítőszer-mennyiséget, míg a második csoport a napi limit 7 százalékát kapta meg. A harmadik csoport egerei sima csapvizet fogyasztottak csak. 

Az egereket ezt követően a negyedik, nyolcadik és tizenkettedik héten egy kis labirintusba helyezték, mivel arra voltak kíváncsiak, hogy az édesítőszert fogyasztó egereknek gyengébb tanulási készségei vannak-e, mint a vizet fogyasztó társakénak. 

A kísérletek befejezését követően a kutatók megállapították, hogy

A kutatás kiemeli, hogy ugyan az utóbbiak is végül sikeresen megtalálták a kiutat, az sokkal több időbe telt nekik, mint a vízivó társaknak. 

Ráadásul a kutatók azt is megállapították, hogy ezen készségek és képességek nem a megszokott módon öröklődhetnek, azaz az aszpartámot fogyasztó hím egerek unokái nem, azonban azok gyerekei örökölték az édesítőszer fogyasztásának betudható hátrányokat. 

Az ilyen típusú átvitel a spermiumok epigenetikai változásai miatt következik be

– áll a publikációban, amely kapcsán érdemes leszögezni, hogy korántsem biztos, hogy az eredmények az emberek esetében is ezek lennének. 

Lehetséges rákkeltő

Ahogyan azt korábban mi is megírtuk, a szóban forgó édesítőszer az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) kapcsolódó csoport listáján a lehetséges rákkeltő anyagok besorolásába került, miután szakértői bizottságuk állásfoglalása szerint

A bizottságok egyike azzal foglalkozott, van-e bizonyíték az aszpartám potenciális egészségügyi kockázatára, a másik pedig azt értékelte, hogy a mesterséges édesítőszer ténylegesen mekkora veszélyt jelent.

A WHO alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) júliusban sorolta a lehetséges rákkeltő anyagok közé az aszpartámot.

Ez a besorolás azt jelenti, hogy

A kockázatot jelentő fogyasztási mennyiségét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) közös szakértői bizottsága (JECFA) vizsgálta. A bizottság idén július elején közölte, hogy nem áll rendelkezésére meggyőző bizonyíték az aszpartám egészségkárosító hatásáról, és azt javasolta, hogy az emberek tartsák a fogyasztást a biztonságosként meghatározott napi érték (40 milligramm/testtömegkilogramm) alatt.

Az aszpartám egy mesterséges (kémiai) édesítőszer, amelyet az 1980-as évek óta széles körben használnak különböző élelmiszerekben és italokban, többek között diétás termékekben, így például a népszerű kólaízűekben is.