Csapjuk be az elmét a jobb alvásért
További Tudomány cikkek
Sokan hánykolódunk az ágyban, rossz álmok, fel-felébredés, stressz és szorongás hatja át még az éjszakáinkat is – a nappalokról nem is beszélve, hiszen azok nagyon ritkán telnek harmonikusan a túlhajszoltság, az izgalmak, aggodalmak miatt. Pedig az élőlények igen nagy részének, az embernek különösen szüksége van a kiadós pihenésre, mikor agya és minden szerve pihenő üzemmódban feltöltekezik.
A nem elég hosszú vagy nem elég pihentető alvás rontja a kognitív funkciókat és a reakcióidőt. Egy új tanulmány szerint azonban ha becsapjuk agyunkat, és azt hisszük, jobban aludtunk, mint valójában, akkor jobb lesz a nappali teljesítményünk. Ez a „placeboalvás”.
Beszéljük be!
Placebohatásnak nevezzük azt, amikor fizikai vagy mentális változások következnek be, noha az ember nem kap semmilyen tényleges kezelést vagy gyógyszert, csak azt hiszi. Vagyis a kísérletet végzők becsapják a résztvevők agyát – valódi hatóanyagok helyett csak valamilyen neutrális anyagot kapnak.
A placebomatéria megváltoztathatja a szubjektív érzéseinket (fájdalom, boldogság, fáradtság), és a vérnyomást is befolyásolhatja.
A jelenség mögött az állhat, hogy az agy előre látja a tüneteket vagy változásokat. Ez az „önbeteljesítő prófécia” elmélete, vagyis az agy fel van készülve arra, hogy hatni fog a kezelés, és előidézi a hatást.
Ezen alapult az új alvásvizsgálat: egy kutatócsoport megpróbálta tesztelni, hogyan teljesítenek az emberek, ha azt mondják nekik, hogy jól vagy rosszul aludtak. A Journal of Experimental Psychologyban megjelent vizsgálat feltárta, hogy az embereknek a pihenés minőségével kapcsolatos felfogása hogyan befolyásolhatja az érzéseket és a teljesítményt.
A hipotézis az volt, hogy ha az emberek úgy tudják, jól aludtak, akkor jobban is teljesítenek a kognitív méréseken. 164 résztvevőt négy csoportra osztottak: átlag feletti jó alvók, átlag alatti rossz alvók, és volt két kontrollcsoport.
A résztvevőknek először előadást tartottak a REM-alvás pihenésminőségre gyakorolt hatásairól, és elmondták, hogy az átlagos REM-alvás a teljes pihenési idő 20-25 százalékát teszi ki. Az alvásminőséget olyan érzékelőkkel mérték, amik az életjeleket és a REM-alvás időtartamát figyelték, de persze nem igazából.
Az átlag alatti csoport 16,2 százalékos REM-időtartamot, az átlag feletti csoport 28,7 százalékos REM-időtartamot kapott (hasra ütésre), de ehhez még hamis agyhullámgrafikonokat és valótlan képeket is hozzátettek, hogy tovább erősítsék a placebohatást. Ezután a kutatók számos kognitív tesztet végeztek matematikai és verbális készségekre támaszkodó feladatokkal.
Az eredmény pedig: a rossz minőségű alvást kapók rosszabbul teljesítettek a teszteken, mint a kontroll- és a jó minőségű alvást kapó csoportok tagjai.
Az, hogy az egyének hogy érezték magukat alvás közben, a szubjektív élmény, döbbenet, de nem volt hatással a teljesítményre.
A hamisság előnyei
De a placebohatás működéséhez el kell hinni a hamis adatokat, és akkor még a saját javunkra is fordíthatjuk a dolgot. Ha megerősítjük magunkban, hogy jobban alszunk, vagy jobban fogunk aludni, akkor ez így is lesz, és kipihentebben ébredünk majd. Jobb lesz a nappali koncentrációnk, állóképességünk, energikusabbnak érezzük majd magunkat.
Ha azonban a kis hamiskodást még tovább szeretnénk támogatni, és nem csak a valótlan mondatok placebohatásával befolyásolni a testet, akkor
- kerüljük alvás előtt a stimulánsokat,
- aludjunk hűvösben és sötétben,
- együnk könnyű vacsorát,
- ne dolgozzunk az ágyban,
- ne aludjunk sokat napközben,
- ne igyunk már semmit lefekvés előtt,
- alvás előtt három órával már ne sportoljunk.
De van még teendőnk, az a legjobb, ha reggel pozitívan viszonyulunk az éjszakai alváshoz, azonban ne hazudjunk magunknak az alvás minőségéről, csak legyünk tisztában azzal, hogy hozzáállásunk befolyásolja a nappali tevékenységünket. Ha pozitív gondolatokkal ébredünk az alvást illetően, akkor magasabb lesz az energiaszintünk, produktívabbak leszünk.