- Tudomány
- alfred nobel
- nobel-díj
- fizika
- kémia
- közgazdaság
- irodalom
- orvostudomány
- béke
- svéd királyi tudományos akadémia
- karolinska intézet
- svéd akadémia
- storting
Jövő héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek névsorát
További Tudomány cikkek
Jövő héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek nevét. A díjakat a fizika, a kémia, a közgazdaság, az irodalom és az orvostudomány területén kiemelkedőt alkotók kapják meg, de azt is díjazzák, aki a legtöbbet tett a béke érdekében.
A Nobel-díjat a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel alapította, miután elolvasta nekrológját, és az nem szolgált örömére. Bátyja 1889-ben bekövetkezett halálakor ugyanis több lap – tévedésből – a mesés vagyonát a dinamit feltalálásával megalapozó Nobelt búcsúztatta, nem túl hízelgő szavakkal. Ő ekkor átgondolta életét, és úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.
Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt, svéd nyelvű végrendeletében így rendelkezett: „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették.”
Rendelkezése szerint a pénz egy részét azoknak ajánlotta fel, akik a fizika, a kémia, a fiziológia vagy az orvostudomány, illetve az irodalom területén kiemelkedőt alkottak, ugyanakkor egy részt annak, aki „a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése, a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében”.
Nobel ugyanakkor – a közhiedelemmel ellentétben – nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: „dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák”.
A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Karolinska Intézet, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda, mert a díj alapításakor Norvégia és Svédország uniót alkotott.
A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, hivatalos elnevezése: a Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A jelöléseknek minden évben február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A testületek azt csak ötven év múltán teszik elérhetővé, kik szerepeltek a jelöltek listáján.
A díjakat 1901 óta osztják ki – Nobel halálának évfordulóján, december 10-én. A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől, a norvég király jelenlétében veszik át az érmet és az oklevelet, melyekhez egy csekket is mellékelnek.
11 millió koronás csekk
A kézzel gyártott, mintegy 6,5 centiméter átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével, a portré a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon kicsit eltérő ábrázolással szerepel. Az érmék hátoldalán látható kép a díjat odaítélő testületek elmondása szerint változik: ide vésik fel a kitüntetettek nevét.
Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás, művészi kivitelezésük az évek előrehaladtával ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.
A teljes díjjal járó csekket az idén 11 millió (adómentes) svéd koronára, átszámítva mintegy 385 millió forintra állítják ki.
A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek lejárta után a pénz már nem, csak az érem és az oklevél vehető át. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják.
Tavaly két magyar tudóst is Nobel-díjjal ismertek el: az Egyesült Államokban élő és dolgozó Karikó Katalin biokémikus – az első magyar nő – orvosi-élettani, Krausz Ferenc Németországban élő és dolgozó fizikus pedig fizikai Nobel-díjat kapott, mindketten megosztva.
(Borítókép: Résztvevők a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)