Reflektorfény nélkül is ragyognak az X generációsok, míg gyermekeik küzdenek a túlélésért

Az X generációhoz azok tartoznak, akik 1965–80 között születtek. Ebből következik, hogy az ő gyermekkorukból még teljes egészében hiányzott a digitalizáció bármilyen formája, még a televízió adta szórakozási lehetőségek sem voltak teljesen kiaknázhatóak. Többek között ezzel is magyarázható, hogy jelen állás szerint ők a legboldogabb generáció, azonban nem csak ennek köszönhető általános elégedettségük.

Az X generáció jelenleg a negyvenes, ötvenes éveiben jár, így már rendelkeznek stabil egzisztenciával, munkahelyük, saját házuk és jó esetben elegendő félretett pénzük is van. Legtöbbjüknek már gyermekeik is felnőttek, így velük sem kell többé bajlódniuk, szabadidejükben azt tehetik, amihez csak kedvük van. Tekintve, hogy fiatalkorukban nekik még rengeteg erőfeszítést kellett tenniük azért, hogy egyről a kettőre jussanak, egyaránt tudják értékelni a munka és a pihenés lehetőségét. Az, hogy a kilencvenes években rendkívül meghatározó kulturális változások mentek végbe, szinte kizárólag az X generáció tagjainak köszönhető, és tekintve, hogy ezek hatása a mai napig kitart, azt sem túlzás kijelenteni, hogy talán ez a nemzedék a legmenőbb is mind közül.

Nem vágyják a reflektorfényt

Igazi jó szülők módjára az X generációsok jobban szeretnek a háttérben maradni, csendben tenni a dolgukat, és még azon sem akadnak fenn, ha más aratja le helyettük a babérokat. Sokkal gyakrabban hallunk a Z, Y vagy akár a boomer korosztály jelentőségéről, esetleg problémáiról, viszont a mai kulturális, gazdasági és politikai helyzetet főként az X generációsok formálták és tették ilyenné.

Nehezen tudnánk például elképzelni, milyen is lenne ma Hollywood látképe Leonardo DiCaprio vagy Brad Pitt nélkül. Hasonlóképpen a zenészvilágban Madonna, Celine Dion, Prince vagy Michael Jackson öröksége igazán hiányossá tenné a palettát. Az X generáció laza életszemlélete és önazonos stílusa alapozta meg a mai kreatív mozgalmakat, sok divatirányzat és művészeti kifejezésmód gyökerei az X generáció által teremtett kultúrában keresendők.

Ők megtanulták szüleiktől, a boomerektől, mit jelent felelősségteljes felnőttnek lenni, hiszen szüleik élete kizárólag erről szólt. Nem engedhettek ki egy pillanatra sem, az élet erre tanította meg őket, tekintve, hogy végigéltek egy világháborút, majd egy kemény válságidőszakot is. Az X generáció éppen ezért rideg, kemény szabályok között nevelkedett, így aztán nem is volt meglepő, hogy csatlakoztak a hippimozgalomhoz, illetve stílusukban, zenei ízlésükben próbáltak minél provokatívabbak, szélsőségesebbek lenni, hogy a lehető legteljesebb módon különbözzenek szüleiktől. Lázadásuk után, mikor már saját gyermekeik lettek, előjött mindaz, amit a boomerektől láttak. Szüleik mintái nevelési módszereikben erőteljesen megmutatkoznak, viszont szigorúságuk ötvöződik azzal a szabad életszemlélettel, amit fiatalkorukban kialakítottak.

Zárkózott, csendes, de dolgos emberek alkotják az X generációt, az Independent remek példát hoz arra, miként lehet ábrázolni egy tipikus GenX nőt vagy férfit: egy anyuka éppen táncol éjszaka egy klubban, amikor gyermeke felhívja, hogy megbeszéljenek egy komoly pénzügyi problémát, amin az elsőtől az utolsó pontig végigvezeti. Látszólag tehát tökéletesen egyensúlyoznak fiatalos lelkületük és felelősségteljes felnőttségük között.

Boldogabbak, mert idősebbek?

A boldogság egészen szubjektív fogalom, a legtöbben nem ugyanúgy értelmezzük, mivel mindannyiunknak mást jelent boldognak lenni. Egy tanulmány viszont sziklaszilárdan kijelenti, ez a szubjektív boldogságszint az X generáció esetében a legmagasabb, míg a Z generációnál a legalacsonyabb. Közel négyszáz válaszadóval töltettek ki egy kérdőívet, amely az úgynevezett standardizált boldogságskálát vette alapult. Az X,Y és a Z generáció tagjai is részt vettek a vizsgálatban, végeredményben az X került ki győztesként, míg a fiatalabbak eredményei körülbelül azonosak voltak.

Mindezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az idősebbek több élettapasztalattal rendelkeznek, így kevesebb csalódás éri őket, ami jót tesz a pszichéjüknek. Emellett nagyobb gazdasági stabilitásuk van, illetve a közösségi média kisebb mértékben befolyásolja őket mindennapjaikban. Hangsúlyozták, az X generációsok már jelentős karrierbeli és családi mérföldköveket teljesítettek, ami növeli a szubjektív jóllétüket, míg a fiatalabbaknak nincsenek ilyen stabil munkaerőpiaci és gazdasági kilátásaik, így aztán magánéletükben sem tudnak úgy haladni, ahogyan szeretnének. Mindehhez hozzátesz a krónikus online jelenlét, ami csak növeli az általános stressz-szintjüket, és az állandó FOMO-érzés elbizonytalanítja őket, ami csökkenti szubjektív boldogságukat.

Összességében tehát a legidősebbek bizonyultak a legboldogabbnak, miközben az Y és Z generáció boldogságszintje statisztikailag azonos, de alacsonyabb szüleikénél, ami a rájuk nehezedő digitális és gazdasági stressz radikális növekedésével hozható összefüggésbe. Ahhoz, hogy legalább annyira elégedettek legyenek, mint az X generációsok, többet kell foglalkozniuk a work-life balance szabályozásával, illetve mentális egészségüket sem szabad elhanyagolniuk, amelynek az egyik legfontosabb lépése az online jelenlét tudatosabbá tétele.

(Borítókép: Leondardo DiCaprio és Brad Pitt 2019.május 21-én. Fotó: Eamonn M. McCormack/ Getty Images) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!