Az influenzavírus és egy baktérium okozhat azonnali halálesetet
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Ahogy arról korábban beszámoltunk, otthonában előzmények nélkül, egy széken ülve halt meg a tizenhárom éves N. Péter Nagykanizsán.
A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya az Indexet arról tájékoztatta, hogy a hirtelen bekövetkezett halálesetre tekintettel hatósági boncolást rendeltek el az okok tisztázása érdekében. A vizsgálat során fejlődési rendellenességet, alkohol-, vagy kábítószer-fogyasztásra utaló elváltozásokat nem találtak. "Az elsődleges szakértői vélemény alapján heveny lefolyású, vírusos vagy bakteriális fertőzés támadta meg a fiú szívét és tüdejét, melynek klinikai előzménye nem volt. Pontos diagnózist a szövettani- és egyéb kiegészítő vizsgálatok adnak majd" – fogalmaz közleményük.
Influenzajárvány idején előfordul
Egy szakértőt is megkérdeztünk, hogy milyen bakteriális vagy vírusos fertőzés állhat egy ilyen hirtelen haláleset hátterében. Dr. Berencsi György virológus, az ANTSZ szaktanácsadója az Indexnek elmondta, nem ismeri közvetlenül a nagykanizsai esetet, ugyanakkor ismer olyan váratlan haláleseteket, amelyeknél gyilkos kórokozók álltak a háttérben. Influenzajárványok ideje alatt ritkán, de szoktak előfordulni hasonló, előzmények nélküli halálozások.
"Ezeknél az eseteknél utólag bebizonyosodott, hogy az influenza mellett két baktérium valamelyike szerepelt a beteg testében. Vagy a Chlamydia pneumoniae vagy a Mycoplasma pneumoniae nevűek, amelyek cseppfertőzéssel terjednek, és a szív ereit fertőzik meg. Budapesten kétévente egy ilyen esetet regisztrálunk, ezeknél a beteg lázas lesz, tehát van előjel. Aztán váratlan halált okoznak a szív izmait, idegrendszerét megtámadó úgynevezett enterovírusok is, amelyek tízévente járványt is okoznak Magyarországon. Ilyenkor ha erős a vírustörzs megbetegítő képessége, száz ember közül egynél alakul ki a betegség, ha gyenge, akkor ezer közül csak egynél" – magyarázta Berencsi.
"Van úgy, hogy semmilyen előjele sincs a halálesetnek, mert a vírus csupán azt a pár idegsejtet támadja meg, ami a szívműködést tartja fenn. Ennek nagyon ritka az előfordulása, negyven éve dolgozom, és legfeljebb tíz ilyen esetet láttam" – fogalmazott.
A magyarországi influenzajárvány az Országos Epidemológiai Központ szerint hivatalosan február huszadikán ért véget.