Tudblog

Egyes antibiotikumok miatt megsüketülhetnek a koraszülött gyermekek. Bizonyos bakteriális fertőzéseket gyakran aminoglikozid antibiotikummal kezelnek, ezek károsíthatják a veseműködést és a hallást, ezért adagolásukkal mindig óvatosan kell bánni. Kiderült, hogy a gyerekek egy részénél még fontosabb az elővigyázatosság. Akik egyfajta mitokondrium mutációt örökölnek (m.1555AG), azoknál a hallás elvesztése sokkal nagyobb számban fordul elő, még akkor is, ha olyan kis mennyiségű antibiotikumot kapnak, amennyi más gyerekeknél kevésnek bizonyulna.

Az Egyesült Királyságban évente húszezer koraszülött gyereket kezelnek ilyen antibiotikummal. Ezt a gyógyszert használják a rákos gyermekek gyulladásai és a krónikus cisztás fibrózis kezelésére is. Genetikusok kilencezer gyerek DNS-mintáját elemezve felfedezték, hogy minden ötszázadik esetben jelen volt a genetikai mutáció, amely érzékennyé tesz ezekre a széles spektrumú antibiotikumokra. Maria Bitner-Glinzicz, a kutatás vezetője a New England Journal of Medicine című folyóirathoz intézett levelében leszögezte, hogy az antibiotikum valamennyi erre érzékeny gyermek esetében "állandó süketséget okoz". A mutációval rendelkező felnőtteknél is gyors és szélsőséges hatást válthat ki a szóban forgó antibiotikum. A szakértő azt javasolja, hogy az aminoglikozidokkal történő kezelés előtt mindenképpen végezzenek vérvizsgálatot. Az újszülöttrészlegekben az esetek sürgőssége miatt gondot okoz a genetikai vizsgálatok eredményére várni. Ezért az jelenthet megoldást, ha már a terhesség időszakában elvégzik ezeket a vizsgálatokat az anyáknál.

Régészek kutatják a megkereszteletlen újszülöttek jelöletlen tömegsírjait Belfastban. A katolikus egyház a keresztelést elengedhetetlen feltételnek tartja ahhoz, hogy az eltávozottak lelke bejusson a mennyországba, ezért a szertartást a születés után minél hamarabb célszerű volt megtartani. A keresztelő előtt elhunyt újszülötteket évtizedeken át jogosulatlannak tartották arra, hogy megszentelt földben nyugodjanak, ezért a kicsiket jeltelen tömegsírba temették. Az érintett családok követelésére némely belfasti katolikus pap az 1980-as években kezdett eltérni ettől a gyakorlattól.

A túlnyomórészt katolikusok lakta Nyugat-Belfastban a Milltown-temetőben azonban az évtizedekig több száz megkereszteletlen újszülöttet és csecsemőt temettek el tömegsírokba a sírkert nyugati szélén. A földdarabot 2001-ben a temető bérbe adta, és ott természetvédelmi területet alakítottak ki. 2008 októbere óta néhány tucat szülő rendszeresen tüntet a temetőnél, azt követelik, hogy a katolikus egyház kérjen bocsánatot, azonosítsa a sírokat és szerezze vissza a bérbe adott területet.

A családok nyomására kezdődött a régészeti kutatás. A belfasti Queen's Egyetem archeológusainak 0,4 hektáros területet kell megvizsgálniuk. A régészek radarberendezés segítségével térképezik fel a tömegsírokat, ám nem exhumálják az elhunytakat. Az ulsteri Természetvédelmi Alap, amely 2001-ben 999 évre vette bérbe a katolikus egyháztól a területet, bejelentette, hogy visszaadja a temetőnek mindazokat a parcellákat, ahol sírokat fedeznek fel.

Német kutatók egy új képalkotó eljárással megfigyelték, amint egyetlen őssejtből vérsejtek alakulnak ki. A felfedezés egy nap lehetővé teheti, hogy a tudósok laboratóriumban állítsanak elő transzfúzióra alkalmas vért - véli Timm Schroeder, a müncheni Őssejtkutató Intézet munkatársa.

"Azt figyeljük, hogy fejlődése során valójában hol keletkezik a vér. A vérsejtek az embrionális fejlődés során születnek meg, és azt akartuk tudni, pontosan milyen típusú sejtekből jönnek" - magyarázta Schroeder.

A kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, amellyel egy héten át több százezer sejtet követhettek nyomon. Több ezer, vérereket kibélelő hámsejtet, úgynevezett endotél sejtet elkülönítve fedezték fel, hogy azok egy csoportja vérsejteket hozott létre. "Fontos ismernünk a pontos sejttípust, amely létrehozza a vért. Ez előfeltétele annak, hogy laboratóriumi körülmények között vérsejteket termeltessünk embrionális őssejtekből" - mondta Schroeder.

Egyszerű vizeletvizsgálattal megállapítható lehet a prosztatarák agresszivitása, így csökkenthető fölösleges kezelések száma. Jelenleg nincs megfelelő módszer annak megállapítására, hogy a prosztatarák lassan növekvő vagy agresszív, gyorsan áttétet képző. Ez gyakran vezet a jótékonyabb típusú daganatok túlkezeléséhez, azaz sokszor fölöslegesen alkalmaznak olyan erőteljes terápiákat, mint a műtét vagy a sugárkezelés.

Arul Chinnaiyan, a Michigani Egyetem kutatója és munkatársai megállapították, hogy a szarkozin elnevezésű aminósav mennyisége a vizeletben jól jelzi a tumor agresszivitását. A vegyületet a prosztatarák sejtjei termelik, így kerül a vizeletbe. A szarkozin koncentrációja a vizsgált páciensek közül az áttétes prosztatarákosok 80 százalékánál, míg a kezdeti stádiumban lévők 40 százalékánál volt magas. A rákmentes férfiak vizeletében nem találták meg a vegyületet.

Újabban a felső végtag protéziseit már a testmozgással irányítják: a váll által végzett mozdulatok egy kábelen keresztül jutnak el a könyökhöz, csuklóhoz vagy kézfejhez. Ez a módszer azonban egyszerre csak egy ízület mozgatását teszi lehetővé, ráadásul nagyon sok gyakorlást igényel, hogy a beteg megtanulja kontrollálni új végtagját.

Todd Kuiken, a chicagói rehabilitációs intézet sebésze kidolgozott egy műtéti eljárást, amelyben az amputált végtag idegrostjait a mellkas izomzatába ültették be, ily módon az idegi impulzusok mozgatják a speciális művégtagot. Jelenleg már 30 olyan páciens van, akik képesek végtagprotézisük ujjait külön mozgatni, megragadni a baseballütött, vagy akár belecsípni valakibe.

Az újfajta végtagprotézisnek olyan jelfogói vannak, amelyek venni tudják az idegi impulzusokat. Ezeket a jeleket egy komputer alakítja át, majd a kívánt feladat elvégzésére utasítja a mesterséges kezet, amely komplex mozgásokra képes. Egyszerre válik lehetővé a könyök, a csukló és az ujjak mozgatása.

Todd Kuiken szerint a vizsgálat során alkalmazott művégtagok csupán prototípusok és tökéletesítésre szorulnak, mielőtt széles körben elérhetővé válnának.

Nem csak találgatás, amikor zsigerből döntünk valamiről, valójában a nem tudatosított emlékeinkhez fér hozzá gyorsan az agyunk. A tudattalan emlékezet juthat szerephez egy bűnöző arcának a felismerésekor vagy egy tesztkérdés helyes válaszának kiválasztásakor, mondta Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa, aki kis létszámú kísérletekben memória- és felismerési teszteket végeztetett a résztvevőkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.

A tesztek során színes, kaleidoszkópszerű képek villantak fel a résztvevők előtti képernyőn. A képek egyik felére zavartalanul figyelhettek, másik felénél azonban alaposan megzavarták koncentrációjukat. A tesztalanyok pontosabban választották ki a már látott képet, ha annak memorizálásában megzavarták őket korábban, mint akkor, ha teljes figyelmüket fordíthatták megjegyzésükre.

A figyelem megosztása általában rontja a memóriatesztek eredményét. "Kutatásunk azonban azt mutatta, hogy még akkor is, ha az emberek kevésbé figyeltek, vizuális rendszerük meglehetősen jól tárolta az információkat" - értékelte Paller.

Az észak-türingiai Mittelbau-Dora koncentrációs tábor hallottairól készült nyilvántartásra találtak rá Franciaországban. A jegyzéket kedden adták át az egykori láger helyén működő emlékhely vezetőjének. A jegyzékben az 1943. október 3. és 1945 április 8. között fogvatartott, az embertelen körülmények között végzett kényszermunkába belehaltak 8007 ember neve van. A dokumentumot a párizsi felszabadítási múzeum adta át Jens-Christian Wagnernek a nordhauseni emlékhely vezetőjének.

A nyilvántartást elveszettnek hitték, csak egy hiányos, helyenként alig olvasható másolat volt róla. A másolat három egykori SS-tag ellen zajló per során bukkant fel a hatvanas években.

Sikeresen Föld körüli pályára állt kedden a Progressz teherűrhajó, amely a Nemzetközi Űrállomás legénységének szállít létfontosságú rakományt. A teherűrhajó közel 2,5 tonnás rakományában helyet kapott az első orosz fejlesztésű, számítógépesített szkafander, az Orlan-MK, amelyet űrsétákon viselnek majd az űrhajósok. Az űrruha minden öltözködésnél közli az űrhajóssal, hogy milyen sorrendben kell ellenőriznie az egyes részeit, rendszereit, és az űrben rendszeresen tájékoztatja azok állapotáról az űrhajóst. A szkafander első darabját tavaly szeptemberben szállították az ISS-re, de még nem használták.

A teherűrhajó ginzeng-sejteket is szállít az űrállomásra, mert korábban kiderült, hogy a növény sejtjei űrbéli körülmények között 20-30 százalékkal termékenyebbé válnak.

Japán kutatók szerint a fokhagymában olyan anyag van, amely a cukorbajos egerekben csökkenti a magas vércukorszintet. A sikeres állatkísérletek után cukorbetegek bevonásával folytatják a tudományos munkát. A fokhagyma évezredek óta használatos fűszerként és gyógyszeres kezelésre is. A korszerű vizsgálati módszerek bizonyították, hogy csökkenti a vérzsírok szintjét, alvadásgátló és mérsékli a magas vérnyomást is. Ezek a tulajdonságai hasznosak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A természetgyógyászatban rákellenesnek is tartják, föltételezik, hogy májvédő, immunrendszert erősítő, antibiotikus tulajdonsága van, és már régóta megfigyelték kedvező hatását cukorbetegségre.

A japán Szakurai Hiromuro és munkatársai pedig fölfedezték, hogy a fokhagymában olyan vegyület van, amely a cukorbetegség mindkét formájában hatékony.

Adatbázist készítenek a kutatóintézetek infrastruktúrájáról, amivel kiszűrhető lesz a párhuzamosság, és lehetőség nyílik arra, hogy a kutatóintézetek - meghatározott feltételek mellett - használhassák egymás eszközeit.

A nemzeti kutatói infrastruktúra állapotfelmérése szeptemberre készül el a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Fejlesztési Utiterv (NEKIFUT) projekt keretében - jelentette be Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn. Az 50 millió forintba kerülő programot az innovációs alapból finanszírozzák.

Kroó Norbert, a projekt irányító testületének elnöke elmondta, hogy minden kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézetnek kérdőívet küldtek ki, amelyben rákérdeznek a fejlesztési elképzelésekre is. Szerinte a kutatás-fejlesztés-innováció a válságból való kilábalás egyik fontos eszköze lehet, példaként említette Svédországot, ahol jelentős mértékben növelték az e célra fordítandó összeget. Versenyképes gazdaság versenyképes kutatás nélkül nem létezik, és a kutatási háttér segít a képzett munkaerő megtartásában is, tette hozzá.

A kutatóintézeteknek érdeke, hogy szerepeljenek az adatbázisban, mert megrendeléseket kaphatnak. A miniszter szerint a hazai kutatási infrastruktúra pontos ismerete javíthatja a kutatóintézetek pályázati esélyeit az európai uniós tendereken. A felmérés eredményét szakmai műhelyekben vitatják meg, az ott elhangzott információk segítik majd a kutatás-fejlesztési stratégia kialakítását.

Új módszerrel vizsgálják a növények belső működését, így kiderül, hogy azok miként hasznosítják a Nap energiáját, írja a BBC. A kutatók 100 femtomásodpercig tartó lézerimpulzussal vizsgálták, hogy az elektronoknak milyen szerepük van az energiaátvitelben. Ezzel a megközelítéssel az is kiderül, hogy más rendszerekben - például az elektronikai eszközökben - miként áramlik az energia, és jobb napelemeket lehet majd gyártani.

A tudósok a fotoszintézissel foglalkozó fehérjéket vizsgálták, amelyek a vízbontásban játszanak szerepet.

Korábban mások is próbálkoztak lézeres vizsgálattal, csakhogy a lézerrel elég könnyű elpusztítani a vizsgálat tárgyát. Ian Mercer és munkatársai ezért használtak 100 femtomásodpercig tartó lézerimpulzusokat - ez tízmilliárdszor rövidebb, mint egy átlagos vaku villanása. Ezzel a módszerrel képet lehet készíteni a rendszerről, mielőtt jelentősen elmozdulnának benne az atomok és a molekulák.

Egy frissen megjelent tanulmány szerint az Alzheimer-kór a diabétesz harmadik típusú megbetegedése lehet. Az Illinois állambeli Northwestern Egyetem neurobiológusai által végzett laborkísérletek kimutatták, hogy az inzulin megvédi azokat az idegsejteket, amelyeket megtámadott az Alzheimer-kór.

A William Klein által vezetett tudósok a kutatás során inzulinnal kezelték a hippocampusból vett idegsejtjeket, amelyek az emlékezésért felelősek. Az inzulin megvédte a sejteket a káros fehérjéktől, amelyek az Alzheimer-kór miatt gyűlnek fel. Tovább fokozta a védelmet, amikor az inzulin mellett vércukorszint-csökkentő gyógyszert is bevetettek a tudósok. Az inzulin csökkentette az idegsejtek felületén azon pontok számát, amelyekre a káros fehérjék csatlakozhattak volna.

William Kleint szerint az öregedéssel az idegsejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, s ezáltal kiszolgáltatottabbak a káros proteinekre. Ezek a fehérjék felelősek azért, hogy a sejtek aztán elvesztik inzulinreceptoraikat. A kutató egy olyan új gyógyszer kifejlesztésében reménykedik, amely növelhetné az agy inzulinérzékenységét. (MTI)

A liverpooli John Lennon repülőtéren a világon elsőként próbálnak ki egy forradalmian új technológiát, amely az utasok által kilégzett levegőt bioüzemanyaggá alakítja. Az Origo Industries által kifejlesztett Eco-box elnevezésű rendszer elnyeli a repülőtér utasai által kilélegzett levegőt, majd üzemanyaggá alakítja, amellyel a reptér dízelüzemű járműveit hajtják meg, valamint a fűtési rendszerben hasznosítják. Ez Eco-boxban olyan algák vannak, melyek az elnyelt széndioxiddal élnek, ebből biomassza termelődik, melyet üzemanyaggá alakíthatnak. Az MTI híréből nem derült ki, hogy a járatokon felszolgált alkoholos italok maradék cseppjeit is hasznosítják-e üzemanyagként.

A vörös szín javítja a részletek iránti figyelmet a tanulásnál, míg a kék kreativitásra serkent - közölték kanadai kutatók a Science magazinban csütörtökön. Juliet Zhu marketingkutató, a vancouveri British Columbia Egyetem munkatársa hat számítógépes tesztet végeztetett el összesen hatszáz egyetemistával. A feladatok közben a képernyőn a hátteret kék, piros, illetve fehér színűre állították, utóbbit kontrollként. A diákok jellemzően jobban teljesítették a részletekre figyelést igénylő feladatokat vörös háttérrel, míg a kreativitást megkívánó tesztekben a kék háttér segítette a jobb eredményeket.

Zhu szerint az emberek a pirosra elkerülő mechanizmussal válaszolnak, mert egészen kis korban a veszélyhez kötik. Ezért kiélesedik figyelmük a részletek iránt. A kékhez ellenben az óceánt, eget, szabadságot, nyíltságot, békességet kapcsolják. A nyugodt környezet a felfedező viselkedésre van jó hatással és növeli a kreativitást. A színek által kiváltott reakció valószínűleg nem veleszületett, hanem korán megtanult képesség. A vizsgálatban csak észak-amerikai emberek vettek részt, ezért másutt nem feltétlenül hozza ugyanezt az eredményt. (MTI)

Emberi csontok és koponyák kerültek elő a spanyol parlament épületének pincéjében végzett ásatások során. A leletek valószínűleg több száz évesek és annak a kolostornak a temetőjéből vagy csontkamrájából származnak, amely egykor a spanyol törvényhozás alsóházának otthont adó épület helyén állt.

Az 1850-ben felavatott madridi Palacio de las Cortes alapjainál folytatott kutatás során földalatti járatokat és helyiségeket tártak fel, amelyekben három emberi koponyát és számos csontot találtak.

A főváros központjában, a Thyssen-Bornemissza múzeum tőszomszédságában álló képviselőház helyén a Szentlélek kolostor magasodott, 1823-ban aztán leégett és romjaira felépült a neoklasszikus palota. (MTI)

Ladányi Tamás csillagászati témájú tájképeit mutatja be a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Galériája. A megnyitó február 10-én lesz, délután 2 órakor. A kiállítást megnyitja: Haraszthy László természet és környezetmegőrzési szakállamtitkár. A megnyitó után Gyarmathy István (a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóhelyettese) és Kolláth Zoltán (a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke) tart előadást Csillagos ég parkok Magyarországon címmel. A rendezvény után 16 órától kötetlen beszélgetésre nyílik lehetőség a megjelentekkel. (Hírek.csillagászat.hu)

A kelet-kínai Santungi Őssejthasznosítási Kutatóközpont tudósai sikeresen klónoztak öt emberi hólyagcsírát. Ez olyan embrionális sejtcsomó, amelyben csak két sejttípus van. A klónozás a Parkinson-kór új kezelési módjainak kifejlesztésében nyújthatnak segítséget.

A kutatók 135 petesejt felhasználásával öt embriót hoztak létre - négyet egészséges donorok kötőszöveti sejtjeivel, az ötödiket pedig egy Parkinson-kóros beteg fehérvérsejtjének felhasználásával. Li Csian-jüan vezető kutató szerint az eljárással olyan betegségek kezelésére nyílik lehetőség, mint a Parkinson-kór. A kutató leszögezte, hogy az új technológia célja nem az emberek klónozása, hanem a gyógyítás.

Az állati sejtek klónozásának szakértője, Csen Ta-jüan professzor szerint az eljárás lényege, hogy a betegből származó sejtből klónozott embriót hoznak létre, majd az embrióból kiveszik az illető genetikai kódjával teljesen megegyező őssejteket, és az ezekből kifejlődő szervekkel, sejtekkel helyettesíthetik a megbetegedett szervet, sejteket. A tudományos eredményt a Cloning and Stem Cells nemzetközi tudományos szaklap honlapján január 27-én tették közzé. (MTI)

Korábban szerzett tapasztalataikat akaratlanul is átadják utódaiknak az egéranyák, a gyors helyzetfelismerés kiváltságát öröklik a terhességük előtt már képzettebb mamák kölykei. Larry Feig, a bostoni Tufts Egyetem biokémikusa és munkatársai úgy találták, hogy a játékok közt, ingergazdag környezetben felnevelt egerek később, anyává válva, valamiképpen továbbadták utódaiknak tapasztalataik lényegét. Nem egyszerűen a jobb szülői képességek okozták kölykeik előnyét, mert akkor is jobban tanultak, ha biológiai anyjuktól már születésük után elszakították és nevelőmamához adták a kicsinyeket.

A kutatók egyes egereket egyszerű körülmények közt neveltek föl, míg másoknak ingergazdag, kellemes környezetet biztosítottak. A kísérleti állatok tanulási képességeit kellemetlen sokkoló kamrával mérték. A jól tartott egerektől később született utódok sokkal gyorsabban megtanulták, hogy a kamra félelmetes hely, mint a hátrányos helyzetben nevelkedett mamák kölykei.

A kísérleti állatok agyában is egyértelmű változásokat találtak annak mértékében, ahogy az idegsejtek kommunikálni képesek egymással. Ezeket a változásokat a kölykök akkor is örökölték, ha soha nem láttak játékot. Feig szerint valószínűleg hormonális hatás. A tanulás és az ingerek megemelhetik egyes hormonok szintjét, mely később is fennmarad és befolyásolja a magzat fejlődését. Az agyi változások csak egy generáción át hatottak, ami azt jelzi, hogy a DNS-t nem módosították tartósan a környezeti hatások. (MTI)

Magyarország primer energiaszükségletének akár 20 százaléka is előállítható volna a biomassza felhasználásával - jelentette ki Németh Imre, a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) vezetője a Bioenergetikai lehetőségek a vidékfejlesztésben elnevezéssel megtartott fórumot megelőző sajtótájékoztatón.

Ma Magyarország energiaszükségletének 75 százalékát importból fedezi, az évente felhasznált 14 milliárd köbméternyi gáz esetében is ugyanez az arány. Gázzal fűt a lakosság illetve a közintézmények 80 százaléka. Az ország területének 20 százalékát borító erdőkben található fa és nyesedék, illetve a mezőgazdasági termelés melléktermékeként keletkező szalmafélék használatával - megfelelő technológia alkalmazásával - akár 20-40 százalékkal is csökkenthetővé válnának a hőenergia előállításának költségei.

Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy átgondolt erdőgazdálkodás esetén hosszú távon rendelkezésre áll a biomassza, amely sokkal nagyobb hatásfokkal használható fel hőenergia, mint villamos energia termelésére. Ugyanakkor mindez lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű térségekben közmunka-programok megvalósítására is.

A rendezvényen elhangzott, hogy miközben az Európai Unió egészében már 9 százalékra nőtt a megújuló energia használata, Magyarországon csupán 5 százalékos az arány. Az Európai Bizottság irányelve szerint 2020-ra Magyarországnak 13 százalékra kell növelni ezt az értéket. (MTI)

Prága legrégebbi kőhídja, a XII. században épült Judit-híd maradványait keresik rendőrségi búvárok a Moldvában. A hidat, amely a mai Károly-híd közelében volt, az 1342-es árvíz sodorta el. "Biztosan tudjuk, hogy a híd maradványai valahol a mélyben rejtőznek. Amit nem tudunk, hogy hány pillére, és milyen állapotban maradt fenn" - nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Ondrej Sefcu, a cseh Nemzeti Örökségvédelmi Intézet képviselője.

A gótikus Károly-hídtól eltérően, amely a XIV. században IV. Károly német-római császár uralkodása alatt épült, vajmi keveset tudni román stílusú elődjéről. Önmagában már az, hogy a híd női nevet visel, Judit királyné után nevezték el, nagyon szokatlan. Abban az időben a hidakat nem nevezték el, a Károly-hidat is egyszerűen kőhídnak nevezték egészen a XIX. századig.

A szakértők szerint ha sikerülne felfedezni a Judit-híd pilléreit, pontosan be lehetne azonosítani az egykori helyét, és elemezni lehetne a felhasznált építőanyagot is. A kutatók arra is választ kaphatnának, hogy milyen módszerrel épült meg a híd. A búvárok, ha megtalálják a híd maradványait, semmit sem mozdíthatnak el a helyéről, csupán le kell fényképezniük a leleteket

A Judit-híd, amely Prága legelső kőhídja volt, nevét a Premysl-dinasztiabeli II. Ulászló cseh király (1110-1174) feleségéről kapta, s 1170 körül épült. Hossza 514 méter, szélessége pedig 6,9 méter volt. A Judit-híd megépítése előtt a Moldva két partját ugyanott egy fahíd kötötte össze, amelyet az 1157-es árvíz sodort el. (MTI)

Szokatlan energiaforrást használva fűthetik otthonaikat a jövőben egy grönlandi település lakosai: cápazsírral melegíthetik fel házaikat. A dániai Lyngby egyetemén folyó kutatások jelenleg azt vizsgálják, hogy a 2800 lakosú Uumnannaq miként hasznosíthatná az állatok feldolgozás után eldobott részeit. Az állatok visszamaradt részei a halászatból és turizmusból élő település teljes hulladékmennyiségének akár 50 százalékát is kitehetik, ezeket a részeket szeretnék biogázzá alakítani. Az eddigi gyakorlat szerint a cápák maradékát egyszerűen a tengerbe dobták, az új elképzelések szerint viszont Ummannaq ezentúl a fűtéshez és elektromos áram előállítására is hasznosíthatná az anyagot.

A Videnskap című dán tudományos weboldal szerint a kutatók egyike, Marianne Willemoes Jörgensen átfogó, környezetbarát megoldásnak nevezte a cápazsír használatát a falu számára. Becslése szerint a jövőben a település energiaszükségletének 13 százalékát lehet a cápamaradékból fedezni. A közönséges tüskéscápák családjába tartozó grönlandi cápa hossza akár a hét métert, súlya a 700 kilót is elérheti. A sziget halászai körében nem örvend nagy népszerűségnek, mivel rengeteg halat eszik, gyakran még a hálókból is kiharapja a zsákmányt. (MTI)

Hatszáz mellkasröntgennek megfelelő sugárdózist kapnak szív-CT közben a páciensek, és kevés klinika használja a dóziscsökkentés ismert technikáit - közölte amerikai és német kutatók csoportja. Bár annak kockázata, hogy egy szív-CT után rák fejlődik ki, kevesebb 1 százaléknál, a nemzetközi tanulmány szerint átgondoltabb alkalmazásával csökkenteni lehetne az ionizáló sugárzást.

A világ ötven klinikáján és kórházában 2007 februárja és decembere között szív-CT-n átesett emberek, összesen 1965 fő esetét vizsgálta Thomas Gerber, a floridai Mayo Klinika és Jörg Hausleiter, a müncheni Műszaki Egyetem munkatársa. Valamennyi helyszín adatait átlagolva a vizsgálat sugárdózisa 600 mellkasröntgennel volt egyenértékű - írták a kutatók a Journal of the American Medical Association című szaklapban. A sugárzáscsökkentő módszereket igen eltérő mértékben alkalmazták az intézményekben.

Az úgynevezett 64 szeletes CT, amely a test körül mozogva több tucat felvételt készít, egyre népszerűbb képalkotó eszköz a koszorúér-betegségek diagnózisában. Főként olyan pácienseknél használják, akiknek bizonyítatlan eredetű mellkasi fájdalmai vagy légzési nehézségei vannak. (MTI)

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA úgy döntött, hogy egy héttel elhalasztja az idei évre tervezett első űrrepülőgép-indítást. A Discovery kilövését február 12-re ütemezték be, de egyelőre a mérnökök nem tartják teljesen megbízhatóan üzemképesnek az űreszköz külső üzemanyagtartályának szelepeit, amelyek a hajtóanyagot pumpálják át a hajtóművekbe. Ezért egyelőre február 19-re tették át az indítás időpontját. A Discovery úticélja a nemzetközi űrállomás, fő rakománya az a napelemtábla, amelyet utolsóként illesztenek a Föld körül keringő űrbázishoz. Ugyancsak a Discoveryn utazik az a japán űrhajós, aki huzamosabb időn át fog a ISS-en dolgozni. (MTI)

Nagyjából földi méretű, de tűzforró bolygót találtak a naprendszeren kívül francia kutatók. Az olvadt felszínű bolygón egy év mindössze 20 óráig tart. Az exobolygót a felfedezéséhez használt CoRoT francia mesterséges hold után CoRoT-Exo-7B-nek keresztelték el.

A bolygó nem egészen kétszer nagyobb átmérőjű a Földnél, kőzetből áll, de olyan közel kering a napjához, hogy a felszínén 1000-1500 fokos a hőség. A Párizsi Obszervatórium Daniel Rouan vezette csapata szerint a felszínt olvadt láva és vízgőz boríthatja. A bolygó napja kicsit kisebb, mint a mi Napunk, az Egyszarvú csillagképben található, 390 fényévre tőlünk. A bolygó tömege nem ismert, ennek megállapítására a CoRoT műhold távcsöve nem alkalmas.

A bolygó valószínűleg abba a kategóriába tartozik, amelyben az összetétel felerészben kőzet, felerészben víz. A magas hőmérsékletet figyelembe véve azt lehet mondani, hogy a bolygón állandó gőzfürdő uralkodik. A CoRoT-Exo-7B olyan őrült sebességgel száguld, hogy rajta 20 földi óráig tart egy év: ennyi idő alatt repüli körbe a napját. Exobolygóknak a Naprendszerünkön kívüli bolygókat nevezik. Az elsőt 1995-ben fedezték fel. Ma már 337 ilyen objektumról tudunk, csaknem mindegyik óriási gázgömb, mint a mi Naprendszerünkben a Jupiter, nem pedig kőzet, mint a Föld.

Az új exobolygó az eddig megismertek közül a legkisebb. Egy exobolygón elvben akkor lehetséges az élet - legalább is az általunk ismert formában -, ha az égitest elég közel kering a napjához, hogy felszínén folyékony állapotban lehessen jelen víz, és legyen légkör. Ha a bolygó túl közel van a napjához, akkor ezt a kincset leszaggatja róla a nap heves sugárzása. Ha viszont túl messze kering, akkor a bolygó állandó jéggömb lehet. (Független Hírügynökség)

A merevedési zavarok nemcsak hálószobai frusztrációval járnak, de súlyos, koronáriás szívbetegségek előjósai lehetnek - közölték az amerikai Mayo Klinika orvosai. A merevedési zavarokkal küszködő férfiaknál 80 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezik a későbbiekben szívbetegség, mint azoknál, akiknek nincs erekciós problémájuk. A kockázatnövekedés aránya a 40 és 49 év közötti korosztálynál a legnagyobb – éppen kétszeres.

A tanulmány, melynek eredményét a Mayo Clinic Proceedings című kiadvány februári száma közli, 1402, negyven év fölötti férfi egészségi állapotát követte 1996-tól kezdődően tíz évig Minnesota államban. A vizsgálat kezdetén egyiküknek sem volt szívbetegsége. A merevedési zavarok az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban jelentkeztek: negyvenes éveikben a férfiak 2,4 százalékánál, ötvenes éveikben közel 6, hatvanas éveikben 17, hetven év fölött pedig mintegy 40 százalékuknál. Az idősebb férfiaknál az erekciós funkciók csökkenése nem jelentett olyan kockázatot a szívbetegségekre, mint a követésben megfigyelt fiatalabb korosztályoknál - mondta Jennifer St. Sauver, a klinika kutatója.

(MTI)

Európaiakban is megvan az a gén, amit a különlegesen hosszú életű japánokban fedeztek fel, állapították meg német tudósok. Ezek szerint nemcsak Japánban, hanem a világon máshol is élhetnek nagyon sokáig az emberek, ha rendelkeznek a megfelelő génnel. Erről a Kieli Egyetem kutatói kedden jelentettek meg tanulmányt az Egyesült Államok tudományos akadémiájának kiadványában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben.

A német tudósok 388 száz év feletti német génállományát vizsgálták meg, összehasonlítva 731 fiatalabb személyével. Azt találták, hogy a FOXO3A jelű gén nagyon gyakori az öregebbek csoportjában. Korábban ugyanerre a következtetésre jutottak amerikai kutatók, akik több mint 3700, 95 évnél idősebb japánt vizsgáltak meg. A felfedezés nagyon fontos, mert az európaiak és a japánok genetikailag viszonylag eltérnek egymástól. Most viszont le lehet vonni a azt a következtetést, hogy a hosszú életnek az egész világon ez a gén a titka, jelentett ki Almut Nebel professzor, a német kutatócsoport vezetője.

(MTI)

A nagy közlekedési zaj mellett élő emberek gyakrabban szenvednek el szívinfarktust, mint a csendesebb környéken élők - állítják tanulmányukban a svéd Karolinska Intézet orvoskutatói. Goran Pershagen vezetésével 1571, Stockholmban és környékén élő ember adatait elemezték, akik 1992 és 1994 között kaptak szívinfarktust. Az eredményeket ugyanazon a területen élő emberek kontrollcsoportjának adataival vetették össze. A vizsgálatból kizárták a halláskárosultakat, valamint azokat, akik a lakhelyükön kívül is nagy zajban töltöttek el időt. A kutatók megállapították, hogy 40 százalékkal nagyobb volt a szívinfarktus kockázata azoknál, akik 50 decibelt meghaladó közlekedési zaj mellett éltek - számol be róla a LiveScience című amerikai tudományos portál. Bár további vizsgálatok szükségesek, az Epidemiology című szaklapban közölt tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a várhatóan nagyforgalmú utak és a lakóházak helyének megtervezésénél már most gondolni kellene erre a szempontra is.

(MTI)

VIII. Henrik angol király, akit ötszáz évvel ezelőtt koronáztak meg, súlyosan elhízott – legalábbis erről árulkodnak a számára készült páncélok. Mark McCarthy, az Oxfordi Egyetem cukorbetegséget kutató professzorának véleménye szerint a feleségfaló király nagyon falánk volt. Van, aki ennél nyíltabban fogalmaz, például Peter Armstrong, a Királyi Fegyvertár vezetője, aki kijelentette: a király évei előrehaladtával "egy hatalmas monstrummá" hízott. A király ifjúkorában a páncéljai alapján atlétikus termettel bírt, derekának kerülete 81, mellkasáé pedig 99 centiméter széles volt. Negyvenes éveinek végére pocakot eresztett, utolsó éveiben derékbősége 132, mellkasának kerülete pedig 135 centiméteres lehetett.

Idén ünneplik a király megkoronázásának 500. évfordulóját, ennek alkalmából több kiállítás nyílik és különféle kulturális rendezvényeket szerveznek: a British Library és a windsori kastély királyi gyűjteménye több látványos portrét is kiállít; a Hampton Court-i régi királyi rezidencián rendezett kiállítás a fiatal VIII. Henriknek állít emléket, a királyi fegyvertár pedig összegyűjti és kiállítja a királynak a londoni Towerben, Leedsben és a New York-i Metropolitan Múzeumban őrzött páncéljait.

A 183 centiméter magas király a maga korában nagydarabnak számított, de kövérsége ellenére élete végéig megőrizte fizikai aktivitását. Falánkságából és anyagcserezavarából eredő túlsúlya ellenére szó sincs arról, hogy VIII. Henriket életének utolsó éveiben daruval kellett volna lova nyergébe emelni. "Nincs bizonyíték arra, hogy súlya bármilyen módon hátráltatta a királyt; páncélja épp azt mutatja, hogy lovagolt és aktív életet élt" - mondta el Graeme Rimer, a Királyi Fegyvertár egyik szakértője.

(MTI)

A komoly mentális betegségek, mint a skizofrénia, a bipoláris rendellenesség és a súlyos depresszió, önmagukban nem tesznek bárki másnál erőszakosabbá valakit, ám a különböző szerekkel való visszaélés igen - közölték hétfőn amerikai kutatók. Eric Elbogen, az Észak-Karolinai Egyetem munkatársa a mentális betegségek és az erőszak közötti kapcsolatot vizsgálta. Kutatócsoportjával 34 653 ember adatait elemezte, akik 2001 és 2003 között szolgáltattak részletes információkat az amerikai kormány által szervezett egészségügyi felmérésben mentális egészségükről, az erőszakhoz való viszonyukról és más témákról.

Három év elteltével megkérdezték ugyanezen embereket arról, hogy részt vettek-e olyan erőszakos cselekedetekben, mint a verekedés, szexuális támadás, kés- vagy fegyverhasználat. Azok, akiknek súlyos mentális betegségeik voltak, de nem éltek vissza különböző anyagokkal, nem vettek részt nagyobb arányban erőszakos eseményekben az eltelt három évben, mint a megkérdezettek átlaga. Azok a mentális betegek viszont, akik elismerték a drog- vagy alkoholhasználatot, háromszor nagyobb valószínűséggel követtek el erőszakot, akik pedig már korábban is vettek részt erőszakban, azok tízszer nagyobb eséllyel - írják a kutatók az Archives of General Psychiatry című szaklapban.

A súlyos mentális betegség és az anyaghasználat együttes jelenléte így is csak a kilencedik helyen áll azon a listán, amely a bekövetkező erőszak esélyét jósolja meg. Megelőzik olyan kockázati tényezők, mint a fiatalkori letartóztatás, a szülők esetleges bűnözői háttere vagy a munkanélküliség. "Ezek a megállapítások ellentmondanak annak a vélekedésnek, amelyet gyakran a média is megerősít, hogy a mentális betegség egymagában veszélyessé tesz valakit. Tanulmányunk szerint ez a felfogás téves" - tette hozzá Sally Johnson társkutató közleményében.

(MTI)