Tudblog

Több száz mumifikálódott holttestre bukkantak egy szlovéniai bányában; a tömegsír titóista partizánok több mint ötven éve agyonlőtt áldozatait rejti. A középső országrészben, Lasko település közelében fedezték fel a holttesteket két aknában. Régészek tavaly június óta dolgoztak a tömegsír feltárásán. Kutatók elmondták, hogy a holttesteket minden kétséget kizáróan közvetlenül a II. világháború után földelték el; 1945. május végén-június elején agyonlőtt emberek tetemeiről van szó. A tetemeket hermetikusan elzárták a külvilágtól, ez lehet a magyarázata annak, hogy konzerválódtak.

A világ legidősebb múmiáinak fogazatát vizsgálja Chilében egy amerikai kutató, aki az ókori népesség szájhigiéniája mellett leginkább a korabeli étrendre és az ezzel összefüggő betegségekre kíváncsi. James Watson antropológus a prehistorikus népesség fogbetegségeivel, például a szuvasodással foglalkozik, és 10 évet töltött Mexikóban, ahol 4000 éves csontvázak fogazatát vizsgálta. A kutató most négy hónapon át Chile északi részén az úgynevezett Chinchorro-kultúra 8000 ezer éves múmiáit vizsgálja. A Chinchorro-kultúra népe elsőként a világon kezdte el mumifikálni halottait.

James Watson múmiák ezreit vizsgálja majd meg, és az ókori embereket kínzó betegségek mellett arra is kíváncsi, hogy kik voltak ezek az emberek, és hogyan éltek. Szerinte ugyanezek a betegségek sújtanak minket is, ily módon ezek a kutatások a jelenkori népesség számára is fontosak. A táplálkozástól függ a fogazat állapota, mondta a tudós. A Chinchorro-kultúra népe a Csendes-óceán partján élt, ezért étrendjében a tenger gyümölcsei domináltak, ugyanakkor kevés szénhidrátot fogyasztottak. Így vélhetően kevéssé szenvedtek a fogszuvasodástól

Meghaladhatja a GDP 1 százalékát a kutatás-fejlesztés-innovációra rendelkezésre álló források összege 2010-re; a kormány idén sem csökkenti az e célra szánt forrásokat, mivel ezt a területet a válságból való kilábalás egyik lehetőségeként kezeli - mondta Molnár Károly, a témáért felelős tárca nélküli miniszter kedden a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Ismertette: k+f+i támogatásra 2009-2010-ben mintegy 350 milliárd forint jut, ennek megközelítően a fele pályázati forrás.

A tavak és folyóvizek üledékéből táplálkozó víziállatok kis mennyiségű dinitrogén-oxidot, egy erősen üvegházhatású gázt böfögnek ki - közölték német kutatók. Bár ez a biológiai eredetű kibocsátás még eltörpül a fosszilis üzemanyagok égetése közben felszabaduló nitrogénoxidokhoz képest, mennyisége egyre növekszik, ahogy mind több nitrogénműtrágya jut a tavakba, folyókba és tengerekbe - állítják az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmány szerzői.

A dinitrogén-oxidot általában kéjgázként ismerik az emberek a fogorvosi érzéstelenítésből vagy a habpatronok tölteteként, de azt kevesen tudják, hogy 310-szer erősebb üvegházhatású gáz, mint a hasonló molekulatömegű szén-dioxid. Peter Stief, a németországi Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet munkatársa csoportjával elsőként vizsgálta a nitrogénoxid kibocsátását vízi ökológiai rendszerekben. Megállapították, hogy az üledékben lévő, majd a táplálék részeként elfogyasztott baktériumok miatt az itt élő állatok valóban bocsátanak ki nitrogénoxidot - tudatta Stief a LiveScience című online tudományos magazinnal. A kutatók hangsúlyozták, hogy a problémát valójában nem az állatok okozzák, hanem az ember környezetszennyezése.

Az Egyesült Államokban olyan A típusú influenzavírus terjed, amely ellenáll az egyetlen hatásos vírusellenes gyógyszernek – írja a Journal of the American Medical Association című orvosi szaklap. A 2007/2008-as influenzaszezonban az influenzás esetek ötöde volt gyógyszerrezisztens. Ezeket a H1N1-es altípusba tartozó vírus okozta, amellyel szemben nem jó a ma létező legjobb vírusellenes gyógyszer, az oseltamivir (amelyet a svájci Roche gyógyszergyár Tamiflu kesekedelmi néven fogalmaz). Az előzetes adatok szerint az idei, 2008/2009-es szezonban is magas ennek a vírusnak az előfordulási aránya és a Tamifluval szembeni ellenállóképessége.

A szakembereket az is aggasztja, hogy magas a vírus megbetegítő képessége, vagyis virulenciája. A tavalyi 99 amerikai Tamiflu-rezisztens esetből ötben a páciens kórházi kezelésre szorult, közülük 4 beteg bele is halt a kórba. A tanulmány szerzői szerint új antivirális gyógyszerekre és olyan diagnosztikai gyorstesztekre van szükség,amelyekkel azonnal kimutatható a vírus altípusa és az esetleges ellenállása.

Az arc nem csupán érzelmekről, lelkiállapotról árulkodhat, hanem az egyén személyiségjegyeit is magán viseli – állítják a glasgow-i egyetem pszichológusai, akik kutatásaik eredményét a New Scientist című tudományos folyóiratban tették közzé.

A kutatók a folyóirat olvasói közül választottak ki több mint ezer önkéntest, akiken azt tanulmányozták, hogy az arc mennyit közöl tulajdonosa személyiségéről. A kísérlet alanyaitól egy közeli arcképet kértek és válaszolniuk kellett egy teszt kérdéseire, amelyek a személyiségjegyekkel voltak kapcsolatosak. A képeket a kapott válaszok alapján négy csoportra osztották: a szerencsésekére, a szellemesekére, a vallásosokéra és a megbízhatókéra. Majd e négy kritérium alapján úgy módosították a fotókat, hogy ezek a személyiségjegyek hangsúlyt kapjanak. Ezután úgy párosították a képeket, hogy az ellentétes karakterek kerültek egy párba. Az így előkészített fotókat kellett aztán a honlap 6500 látogatójának megnéznie és a kihangsúlyozott személyiségjegy alapján felismernie.

A kutatók maguk is meglepődtek az eredményeken. A látogatók 70 százaléka tudta azonosítani a szerencsések arcát és 73 százalékuk a vallásosokét, de csak a nők esetében. Férfiarcról csak nagyon kevesen tudták leolvasni korrektül a domináns jegyet. Az okokat keresve a kutatók arra gondolnak, hogy a férfiak, akik részt vettek a kísérletben, talán nem válaszoltak olyan komplett módon a kérdésekre, mint a nők, vagy kevésbé voltak becsületesek. Ezért úgy döntöttek, hogy tovább folytatják a kutatást, mélyebbre hatoló tesztekkel. Annyi azonban már így is biztos, hogy a külső és az első benyomás többet elárulhat, mint ahogy gondolnánk.

Ékírásos agyagtáblát fedeztek fel szír régészek, amely a bronzkori jószomszédi viszonyokról árulkodik. A Katana környékén felfedezett agyagtáblán, amely időszámításunk előtt 1700-ból származik, egy asszony, bizonyos Kimar Askara története olvasható. A nőnek falat kellett emeltetnie, hogy elválassza otthonát szomszédja, Akla Asmieh házától. Ezért, valamint az ingatlanán elvégzett kisebb-nagyobb javításokért az asszony 25 gramm ezüstöt fizetett - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.

A NASA az internetezők segítségét kérte a nemzetközi űrállomás harmadik moduljának elnevezéséhez, amit a tervek szerint 2009. decemberében fog az Endavour űrsikló felvinni az űrállomásra. Az első két, már üzemelő modul neve Unity (egység) és Harmony (harmónia). Az egyelőre Node 3 kódnév alatt futó harmadik modulban az űrállomás oxigén- és vízellátásáért felelős rendszerek kapnak majd helyet, és itt lesz az ISS fürdőszobája is.

Az űrkutatási hivatal négy nevet ajánl fel a weboldalán szavazóknak, plusz lehet saját ötleteket is javasonli. A négy jelölt az Earthrise (földkelte), Legacy (örökség), Serenity (nyugalom), és Venture (vakmerőség). A március 20-ig tartó szavazásban jelenleg toronymagasan a Serenity vezet, a szavazatok 86 százalékával; a másik három jelölt 4-5 százalékon áll. Az eredmény oka alighanem a Firefly című sci-fi tévésorozat lehet, ahol a főhősök űrhajójának neve Serenity. Az egyetlen évad után megszűnt sorozat rajongótábora mindent megtesz, hogy megörökítsék kedvencük nevét.

A látogatók által legtöbbször javasolt nevek között Xenu (a szcientológia egyházának eredetmítoszában a gonosz űrlény, aki a Földre száműzi a gonosz lelkeket, akik aztán az emberiség minden baját okozzák) vezet, de a top10-ben ott van még a Buddy (haver), a Peace (béke), és Hope (remény) név, valamint a Star Trek sorozat legendás űrhajója, az Enterprise is.

Éles helyzetek kezelése, csúcsforma időzítése, az idősödő-, valamint az iskoláskor pszichológiája szerepel a pénteken először zajló Pszichológia napja előadásainak témái közt Budapesten. Megalakulásának 80. évfordulóján, tavaly döntött a Magyar Pszichológiai Társaság arról, hogy évente bemutatja a szakma újdonságait, aktuális témáit minden érdeklődő számára. Péntek délelőtt a szakma akadémikusai emlékeznek meg Mérei Ferencről, a gyermeklélektan és a szociometria jeles képviselőjéről születésének 100. évfordulóján, valamint Révész György nemzetközi hírű pszichológusról születésének 130. évfordulóján. Mérei kapcsán kerekasztal-beszélgetést is tartanak, valamint átadják a róla elnevezett publikációs díjat, amit a doktori iskolák hallgatói közül az kaphatja meg, akinek az adott évben a legjobbnak ítélték a Magyar Pszichológiai Szemlében megjelent dolgozatát.

Az ingyenes program délutáni részében a pszichológia gyakorlati életben legaktuálisabbnak ítélt kérdéseiről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők. Lénárt Ágota - aki a magyar olimpiai csapattal Pekingben tartózkodott a játékok idején - arról beszél, hogyan nyújthatja valaki csúcsformáját téthelyzetekben. Végh József előadásának témája szintén aktuális: hogyan lehet felkészíteni embereket olyan, éles helyzetekre, amikor a szembenálló magatartása nem kiszámítható.

A budapesti előadások március 6-án az ELTE Egyetem téri épületének dísztermében lesznek, a társaság kelet-magyarországi tagozatának programját pedig a Nyíregyházi Főiskolán tartják. (MTI)

A mániás és bipoláris zavarral élő embereknek nagyobbak az elvárásai a sikerrel, pénzzel, hírnévvel kapcsolatban - állítja Sheri L. Johnson, a Kaliforniai Egyetem kutatója és munkatársai. 103 embert kérdeztek ki, köztük 27, korábban mániás depresszióval diagnosztizált pácienst.

A bipoláris zavarnak is nevezett rendellenességnél az érintett emberek drámai hangulat-, energia- és munkaképességet érintő változásokon mennek át. A kutatók megállapították, hogy a megkérdezettek közül azoknak volt a legnagyobb elvárásuk a pénzügyi sikerrel, hírnévvel kapcsolatban, akik életében már voltak mániás időszakok. A brit Journal of Clinical Psychology című szaklapban megjelent tanulmányukban a szerzők utalnak arra, hogy az összefüggést a mánia - amely felpörgött kedélyállapottal, egymást kergető gondolatokkal és bőbeszédűséggel párosul - és a teljesítmény fontosságába vetett hit között már korábban megállapították.

"A mostani eredmények azt jelzik, hogy a mánia - az egyéb, érte fizetendő ár mellett - nagyobb célok elérésére is sarkallhatja az embereket" - tette hozzá Johnson. A pszichológus úgy véli, ha sikerre viszi az érintetteket vágyuk, előnyük is lehet egyébként nagyon fájdalmas rendellenességükből. (MTI)

A bradfordi egyetem tudósai feltérképezték az őszülés jelenségének biológiai-kémiai hátterét. A kutatók eredményeiket az amerikai biológusok szövetségének lapjában, a The FASEB Journalben tették közzé. Kísérleteik során arra jutottak, hogy az ember akkor kezd őszülni, ha a szervezetében kritikus szint alá csökken a kataláz nevű enzim szintje. Ez az enzim a felelős a hajszálakban természetes úton felgyűlő hidrogén-peroxid lebontásáért. Ha nincs elég kataláz (ami jellemzően idős korban fordul elő), a hidrogén-peroxid nem tud lebomlani, és kifejti fehérítő hatását a szőrszálakban.

A hidrogén-peroxid vizes oldatát egyébként tisztító- és fehérítőszerek hatóanyagaként használja az ipar, míg tiszta formában rakéta-üzemanyagot készítenek belőle. A felfedezés új, az eddigieknél sokkal hatékonyabb megoldásokat eredményezhet az őszülést megelőző, illetve visszafordító kezelések terén.

Kilenc hónappal a királyság eltörlése és a köztársaság kikiáltása után múzeumként nyílt meg a volt királyi palota Nepál fővárosában. A látogatók péntektől barangolhatnak a palota fényűző termeinek egy részében és alkothatnak maguknak képet az egykori uralkodó dinasztia életmódjáról.

A katmandui palota fő látnivalói közé tartozik az arannyal és ezüsttel díszített trónszék, a fogadótermek, a királyi hálószobák, továbbá az a Mercedes-Limousine, amelyet még Hitler ajándékozott az utolsó nepáli király nagyapjának. A látogatók megtekinthetik a 2001-es nagy vérfürdő helyszínét is, azt a termet, ahol Dipendra herceg lemészárolta szüleit, és a királyi család több más tagját. A vérfürdő után Dipendra öngyilkosságot követett, és fivére, a tavaly lemondatott Gjanendra lépett trónra. (MTI)

Jégkorszaki szerszámraktárt fedeztek fel a Colorado állambeli Boulderben, egy magánház udvarán, amikor kertépítők egy kis halastavat akartak kiásni. A leletek korát 13 ezer évesre becsülik. Összességében 83 ősi kőszerszámra bukkantak, amelyeket az antropológusok szerint az úgynevezett Clovis-kultúra népe készíthette. (Az új-mexikói Clovis mellett talált leletek alapján elnevezett vadászó-gyűjtögető életmódot folytató törzsek 13 000 évvel ezelőtt jelentek meg, és nem sokkal később nyomuk veszett).

A leletek vizsgálatát végző Douglas Bamforth, a University of Colorado-Boulder antropológusa szerint a kőszerszámok meglepték a tudósokat "szükségtelenül bonyolult" voltukkal. Az eszközök kifinomult, majdhogy művészi kivitelezése igen nagyfokú racionalitással párosul. A biokémiai vizsgálatok szerint ezekkel az eszközökkel jégkorszaki állatokat - lovakat, medvéket, juhokat daraboltak. Ez azt bizonyítja, hogy a Clovis-kultúra népének étrendje nem korlátozódott a gyapjas mamutokra, amit korábban nem sikerült a tudósoknak bizonyítaniuk.
A szerszámraktár 45 centiméter mélységben volt. Egykori tulajdonosuk egy nagyobb cipődoboznyi nagyságú üregbe helyezte a kőeszközöket, amelyeket előtte valószínűleg gondosan állatbőrbe csavart. A bőr az évezredek során elenyészett. A szerszámok alapanyaga olyan jól pattintható, éles élet adó kő, amely ritkán fordul elő Colorado-állam ezen részén.

A ház tulajdonosa a leletek jelentős részét egy múzeumnak kívánja felajánlani, ám néhány eszközt vissza akar temetni az udvarán, hogy azon a helyen maradjanak, amelyhez ősidők óta tartoznak.

Úgytűnik, pusztán egy gén felelős a fogsorért, amely megakadályozzaazt, hogy új fogak bújjanak ki a véges fogállományra ítéltfajoknál. Amikor azonban a tudósok olyan egereket tenyésztettekki, amelyekből hiányzott ez a gén, a rágcsálók extra fogakatnövesztettek első őrlőfogaik mellett. Csakúgy, mint a cápák ésmás nem emlősállatok - számoltak be a Rochesteri Egyetem kutatói.

Azíny betegségeiből adódó fogvesztés súlyos probléma, és abeépített fogak messze vannak a tökéletes megoldástól.Amennyiben a tudósok pontosan tudnák, hogy mitől nőnek a fogak, afelnőttkorban újra tudnák indítani a gyerekkori fogképzést,hogy regenerálódjanak a fogak.

Szinténnagyon érdekes, hogy a gén nélkül született egerek mindegyikeszájpadhasadékkal (farkastorokkal) született, amely akár halálosis lehet. A gén jobb megismerése tehát segíthet abban is, hogymegelőzzék ezt a defektust - írták a rochesteri tudósok aScience című tudományos folyóiratban.

Afogak bár a születés után hosszú ideig nem látszanak, már azembrionális fejlődés során elkezdenek kialakulni. A RochesteriEgyetem a fogképződés tekintetében is új felfedezésekrejutottak, a fog egyes részei ugyanis nem azokban a rétegekbenkeletkeznek, ahol eddig gondolták.

Négy, emberalakú fa szarkofág és gazdag sírmelléklet került elő a szakkarai nekropoliszban feltárt temetkezésből - a leletek korát 3300 évesre becsülik.

A szarkofágok üresek voltak, mivel a sírkamrát még az ókorban kifosztották, ám az évezredek megkímélték az eredeti, fekete-sárga színekben pompázó, az óegyiptomi hitvilág isteneit ábrázoló díszítésüket.

A sírkamrából, amelynek feltárását a tokiói Vaszeda (Waseda) Egyetem régészei végzik, három kanopuszedény került elő: az ókori Egyiptomban ezeket a mumifikálás során eltávolított belső szervek tárolására használták. A leletek között szerepel négy doboz, amelyek usebtifigurák tárolására szolgáltak: a miniatűr szolgaszobrocskák voltak hivatottak a túlvilágon gazdájuk kényelmét biztosítani.

Az egyik usebtidoboz kiváló állapotban maradt fenn, és nem is nyitották ki az ókor óta, ám a benne őrzött 38 szobrocska többsége eltörött. A doboz egy bizonyos Tut Basu nevű férfié volt, aki az egyik szarkofág eredeti tulajdonosa is volt.

Egy másik szarkofágban egy Ari Szaraa nevű személy aludta eredetileg örök álmát.

A Kairótól 20 kilométerre délre fekvő szakkarai nekropolisz az ókori Egyiptom egykori fővárosának, Memphisz ősi temetője. A 7 kilométer hosszú nekropoliszt mintegy három évezreden át használták, és itt egyaránt temetkeztek uralkodók és alattvalóik.

Uralkodókat a II. dinasztia korától a XIII. dinasztiáig temettek ide, közülük a leghíresebb Dzsószer fáraó, akinek lépcsős piramisa Kr. e. 2650 körül épült. A régészek szerint Szakkara az egyik leggazdagabb archeológiai lelőhely, és az ókori kincsek java részét még mindig a sivatagi homok rejti.

A dallasi székhelyű Heritage Auction Galleries csütörtökön jelentette be, hogy árverésre bocsátja a Texasra februárban lepottyant meteoritdarabokat, melyek közül a 227 grammot nyomó akár 15 ezer dollárt (4,4 millió forintot) is érhet.

A meteoritokra a Dallastól 113 kilométerre fekvő West városában bukkantak rá. Egy meteoritvadász talált rájuk, akinek útját részben egy névtelenségbe burkolózó gyűjtő fizette.

Texas-szerte emberek számoltak be arról, hogy zuhanó meteort láttak. A szövetségi repülési hivatalnál először műholddarabokra gyanakodtak, de később elismerték, hogy valóban természeti jelenségről lehetett szó.

Amerikai kutatók szerint a vérben található genetikai anyag, az úgynevezett mikroRNS lehetővé teszi a gyógyszerek májkárosító hatásának korai felismerését. Sok gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik a májkárosodás, de nincs olyan gyors és egyszerű vérvizsgálati módszer, amellyel kimutatható lenne a készítmény májra toxikus volta azelőtt, hogy súlyosabb gondok jelentkeznének.

A seattle-i Institute for Systems Biology kutatói a közelmúltban fedezték fel, hogy az örökítőanyag apró részecskéi, az úgynevezett mikroRNS révén pontosan megmondható, hogy mely egér kapott toxikus Paracetamol-adagot. (A mikroRNS - szimpla szálú, 21-23 nukleotidból /egységből/ álló  ribonukleinsav-molekula, amely a génműködés szabályozásában vesz részt.)

"Lehetséges, hogy a mikroRNS lesz az a biológiai marker, amely nemcsak a gyógyszerek okozta májkárosodás diagnosztizálását teszi lehetővé, hanem egy sor más betegség kórismézését is" - nyilatkozta Leroy Hood, aki eredményeiről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Sciences) számolt be.

A mikroRNS szintje az egerek vérében a Paracetamol-mérgezés utáni 48 órában megemelkedett. A mikroRNS száma a májkárosodás mértékének függvényében változott. Leroy Hood magyarázata szerint a mikroRNS több fajtája is a májból ered, és innen kerül a véráramba. Ezért e biológiai markerek mérése alkalmas annak tesztelésére, hogy a gyógyszerek okoznak-e májkárosodást, vagy sem.

Egy fiatal magyar kutató, Kocsis Bence is bekerült a NASA tíz idei ösztöndíjasa közé – jelentette be az ELTE. A NASA szerdán tette közzé a 2009. évi Einstein ösztöndíjat elnyert 10 fiatal kutató névsorát. Az ösztöndíjasok szabadon választhatják meg a következő három évben végzendő kutatásaik helyszínét az Egyesült Államok egyetemein. A kutatások témái szorosan kapcsolódnak a NASA legfontosabb futó és tervezett űrmisszióihoz.

Kocsis Bence, az ELTE Bolyai-kollégistájaként tavaly szerezte meg asztrofizikai tudományos fokozatát. A fiatal kutató a gravitációs hullámok felfedezését célzó stratégia kidolgozásában ért el nagy figyelmet keltő eredményeket, erre épülő pályázatával nyerte el az egyik ösztöndíjat.

A Jordán folyó ősi földalatti forrásainak radioaktív sugárzása 20-szor nagyobb az ivóvízre megállapított, biztonságosnak számító határértéknél - közölték amerikai kutatók. A bejelentés aggodalmat kelt az egész közel-keleti térség ivóvízbiztonságával kapcsolatban. Több közel-keleti ország a közelmúltban úgy próbálta ellensúlyozni a vízhiányt, hogy természetes földalatti tárolókból pótolta az ivóvizet a növekvő népesség ellátására.

Izrael, Egyiptom, Líbia és Szaúd-Arábia lakosságát is veszélyezteti a radioaktivitás magas szintje, mert ezek az országok az ivóvízként és a mezőgazdaságban felhasznált vizet hasonló forrásokból szerzik be. "Olyan ez a víz, hogy nem akarnánk meginni" - mondta Avner Vengosh, az amerikai Duke Egyetem kutatója, az Environmental Science and Technology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. A radioaktív víz fogyasztása korábbi vizsgálatok szerint növeli a csontrák és a leukémia kockázatát.

Vengosh és csoportja a Disi víztározó 37 szivattyús kútjának vízmintáit elemezte Jordánia Szaúd-Arábiával határos déli részén. A tározóból kiemelt víz mennyiségét azért növelte Jordánia az elmúlt években, mert a többi új forrás túl sósnak bizonyult. Csak a későbbi tesztek derítették ki, hogy a természetben előforduló, sugárzó rádium túl nagy koncentrációban található meg az egyébként megfelelő édesvízben. A kutatók azt javasolják, hogy a térség vizeinek egészségügyi kockázata miatt az országok illetékes tisztviselői fordítsanak nagyobb figyelmet a vízlelőhelyek radioaktivitására. (MTI)

Elfeledett gótikus freskót talált a plébános a szlovákiai Felsőköröskény templomának falán a penészréteg alatt. A Nyitrához tartozó település Szűz Mária születésének szentelt templomát a XIII-XIV. században építették, akkor kerülhettek a falakra az utolsó vacsorát, valamint a Nyitra-Zobori kolostort ábrázoló festmények is.

A kolostorról ez az egyetlen fennmaradt ábrázolás, és sokkal magasabb művészi színvonalú munka, mint általában a falusi templomok freskói. Ennek ellenére évtizedekig senki nem foglalkozott vele. 1938-ban egy prágai restaurátor fehér szintetikus festékkel kente le, amelyen a belső páratartalom miatt vastag penészréteg képződött. A helyi plébános, Igor Hanko a templom történetének tanulmányozása közben olvasott a láthatatlan freskóról, ezért restaurátort hívott.

A restaurátor, Vladimír Úradnícek nagyon jó állapotban találta a festményeket, de a penészréteg eltávolítása közben fertőzést kapott és hetekig antibiotikumos kezelésre szorult. Szerinte ha nem lesz pénz arra, hogy a falakat kiszárítsák, pár év alatt újra bepenészednek. A tervek szerint az év végéig hozzák rendbe a középkori falfestményeket. Addig szeretnék befejezni a templom már megkezdett régészeti feltárását is.

Az épület középkori alaprajzát keresve a régészek fél méterrel a mostani padló alatt megtalálták az eredeti agyag- és kőpadlót, mintegy húsz centiméter mélyen pedig barokk téglapadlóra bukkantak. (MTI)

Március 12-ét jelölte meg a NASA a Discovery űrrepülőgép indításának új céldátumaként. Ha technikai okok vagy az időjárás miatt nem indítható az űrrepülőgép 12-én, akkor a kilövésre 13-án vagy 14-én is lesz lehetőség, de ebben az esetben le kell rövidíteni a kéthetesre tervezett űrutazás időtartamát. Ha március 14-én is meghiúsul az indítás, áprilisig kell várnia a NASA-nak a következő lehetőségre - jelentették be a Cape Canaveral-i űrközpontban.

Eredetileg február 12-re tervezték az idei első űrmissziót, de már négyszer módosították a dátumot, az űrsikló üzemenyag-adagoló rendszerében felmerült problémák miatt. A hajtóműben és az üzemanyagtartályban a nyomás egyensúlyáért három szelep felel; az Endeavour tavaly novemberi útján ebből hibásodott meg egy, de a másik kettőnek sikerült átvenni a feladatát.

Legutóbb február 21-én mondták le a 27-re tervezett kilövést. Hét űrhajós repül majd a nemzetközi űrállomásra a Discoveryvel. Az űrsikló egy napelemtáblát is visz az ISS-re, amelyet utolsóként illesztenek a Föld körül keringő űrbázishoz.

Szürke gémek fészkelnek a fővárosi állatkertben a vízimadarak számára kialakított tó partján álló fák lombkoronájában – írja a Fővárosi Állat- és Növénykert szerdai közleménye. A Magyarországon is őshonos vízimadarak nem tartoznak a városligeti intézmény zoológiai gyűjteményéhez, hanem olyan vadon élő állatok, amelyek mint természetes élőhelyet választották ki fészkelésre az állatkertet.

A szürke gém Eurázsia és Afrika hatalmas területein őshonos madárfaj. Magyarországon február és október között találkozni velük, a telet Afrikában töltik. Ugyanakkor egyre gyakrabban fordul elő, hogy az állomány egy része áttelel a Kárpát-medencében. A budapesti állatkertben évtizedek óta fészkelnek a szürke gémek. A visszaemlékezések szerint az 1970-es évek végén szokhattak ide, korábban jelenlétük meglehetősen ritkának számított. Manapság azonban az is előfordul, hogy néhány pár az egész telet az állatkerti Nagy-tó környékén tölti.

Az első jeruzsálemi templomot, amelyet Salamon király építtetett, és ahol a frigyládát őrizték, időszámításunk előtt 586-ban pusztították el, amikor a zsidókat a babiloni fogságba hurcolták. A második jeruzsálemi templom építése időszámításunk előtt 535-ben kezdődött és 515-ben avatták fel. A rómaiak 70. augusztus 4-én rombolták le. A Jeruzsálem déli részén egy építkezést megelőző ásatások során egy nagy épületet tártak fel, amelynek helyiségei a központi udvar köré rendeződtek - olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.

Az udvaron a régészek a cserépedények égetésére szolgáló kemencét fedeztek fel, valamint több kerámiaedényt. Az edények az időszámításunk előtti 8. évszázadból, vagyis az első templom korából származnak. A régészeti hivatal közleménye szerint az épületet ugyanakkor rombolták le, mint az első templomot. Az időszámításunk előtti 2. évszázadban a ház újjáépült, és két évszázadon át lakott volt, míg el nem pusztult a második templommal együtt. A bizánci korban kolostor, valamint majorok voltak ezen a helyen.

A leletek között szerepel négy, bor és olaj tárolására szolgáló agyagkorsó, amelyeken az i. e. 8. század végén uralkodó Ezékiás, Júda királyának pecsétje látható. Ez azt jelenti, hogy a korsók az uralkodó tulajdonát képezték. A régészek felfedezték két magas rangú hivatalnok - Ahimeleh Amadiahu és Jenohil pecsétjét is. Az ásatások során előkerült egy 600 évvel későbbi héber felirat is, amely valaha egy korsó nyakát díszítette.

Kutatók arról számolnak be a Geophysical Research Letters című szaklapban, hogy Alaszka északkeleti partjának egy szakaszán megkétszereződött az erózió mértéke az elmúlt ötvenkét év alatt. A sarki partvonalak ekkora pusztulása valószínűleg komoly kihatással van a helyi ökoszisztémákra, az ott élő közösségekre, valamint az olaj- és gázkinyerésre is.

Az Amerikai Geológiai Intézet (USGS) kutatója, Benjamin Jones kollégáival együtt Északkelet-Alaszka egy hatvan kilométeres partszakaszának légifelvételeit elemezte, hogy megtudja, mennyi föld tűnt el innen. 1955 és 1979 között a partvonal átlagosan évente 6,8 métert hátrált. A következő huszonhárom év alatt ez az iram huszonnyolc százalékkal nőtt. Végül 2002 és 2007 között már évente 13,6 métert harapott le az erózió egy év alatt. 2007 és 2008 között, amikor rekordmennyiségű jég tűnt el a tengerről, a part egy szakaszán huszonöt méter széles szárazföldsáv tűnt el.

Jones szerint ez a tendencia az éghajlatváltozás különböző hatásainak tudható be: a tengert borító jég eltűnésével és a viharok erősödésével e partokat egyre keményebben bombázzák a hullámok. A melegebb víz és a növekvő tengerszint súlyosbítják mindezt. Az északi-sarki partok ugyanis különösen fogékonyak az erózióra, mert csupán a jég tartja össze őket. Az erózió hatásai már szembetűnőek: egy 1970-es évekbeli olajfúró próbakút 2004 és 2005 közt kisodródott a tengerre, egy elhagyott inupiak falu is veszélyben forog. Az itt fészkelő vonuló madarak és az itt borjadzó negyvenötezer karibu sem érezheti magát biztonságban. „A vizsgált terület szélsőséges lehet, de sokat tanulhatunk a szélsőségekből” – nyilatkozta Jerry Brown, a Nemzetközi Permafrost Szövetség volt elnöke a ScienceNow című internetes oldalnak.

A növények villámgyors kommunikációs képességeikről híresek. Ha egy gyökér közölni akar valamit a levelekkel vagy a virágokkal - például, hogy kevés a föld nedvességtartalma, vagy szennyezett a talaj, vagy hogy alig akad már tápanyag -, akkor ezt mechanikai vagy kémiai folyamatok útján teszi. Ez igen kezdetleges és lassú. A bonni és a firenzei egyetem botanikusai arról számolnak be az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Science) című tudományos szaklapban, hogy a kukoricanövény gyökereiben a sejtek képesek elektromos jeleket is le- és továbbadni. Ilyen kommunikációra eddig csupán alsóbb- és felsőbbrendű állatoknál volt példa.

„Bebizonyítottuk, hogy a kukorica gyökércsúcsában rendszeresen keletkeznek spontán elektromos kisülések” - mondta Frantisek Baluska, a bonni egyetem kutatója. Ezek az úgynevezett akciós potenciálok sejtről sejtre vezetődnek, méghozzá nem is lassan. Az átviteli sebesség hasonlít a medúzáknál vagy férgeknél megfigyelthez. Eddig a növénykutatók a kémiai kommunikációra helyezték a hangsúlyt. Ez hormonok útján történik, és meghatározza a virágzást, valamint a növekedést. A kutatók most úgy vélik, hogy a kukorica gyökerében megfigyelhető elektromos aktivitás ahhoz vezethet, hogy egy másik helyen hormonok ürüljenek.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint a rákos megbetegedések világszerte a vezető halálokok között szerepelnek, 7,9 millió emberi életet követelnek évente. A legtöbb halálos áldozatot a tüdő-, gyomor-, máj-, vastagbél- és emlődaganatok szedik. Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 1 millió középkorú brit asszony adatait elemezték, akik 1996 és 2001 között egy össznemzeti vizsgálatban vettek részt. Mint kiderült, a mérsékelt alkoholfogyasztás tehető felelőssé az emlő, a máj, a végbél, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatának 13 százalékáért, függetlenül attól, hogy milyen szeszesitalról van szó.

A napi alkoholfogyasztással még egy pohár esetén is 6 százalékkal emelkedik a rákkockázat, az emlődaganat rizikója 12 százalékkal. A Journal of the National Cancer Institute-ban publikált tanulmány szerint az alkohol rákkockázata felülírja a mérsékelt szeszfogyasztásnak a szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatását. Michael Lauer és Paul Sorlie, az amerikai Nemzeti kardiológiai, pulmonológiai és hematológiai kutatóintézet (National Heart, Lung and Blood Institute) kutatói szerint a tanulmány társadalmi üzenete már nem is lehetne világosabb. „Nincs olyan csekély mérvű alkoholfogyasztás, amelyet biztonságosnak lehetne tartani” - emelte ki Michael Lauer és Paul Sorlie.

Most először sikerült közelről lefényképezni a világ egyik legritkább, a kihalás szélén álló nagymacskáját, a szaharai gepárdot. A fotókat a londoni zoológiai intézet és az algériai l'Ahaggar nemzeti park közös expedíciójának tagjai készítették. Az állat Észak- és Nyugat-Afrikában él, becslések szerint mindössze 250 felnőtt példányt számlál a teljes populáció.

Az automatikusan exponáló kameráknak négy állatot sikerült megörökíteniük a Szahara középső területein. A szaharai gepárdokról szinte semmit nem tud a tudomány, ezért a mostani eredmények óriásiak, illetve bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a faj még nem halt ki. A kutatók most további megfigyeléseket terveznek a gepárdok életkörülményeivel és szokásaival kapcsolatban.

A harag és más erős érzelmek halálos szívritmuszavart válthatnak ki az arra érzékeny embereknél - közölték amerikai kutatók. Korábbi tanulmányok megmutatták már, hogy a földrengés, háború vagy akár a futball-világbajnokság elvesztése megemeli a hirtelen szívleállás miatti halálozási arányt.

"A legkülönfélébb módokon, határozottan bebizonyosodott, hogy amikor egy egész népesség stresszhatás alá kerül, a hirtelen szívhalálok száma növekszik" - mondta Rachel Lampert, a Yale Egyetem munkatársa, akinek dolgozata az amerikai kardiológusok folyóiratában jelent meg. A tanulmány azt elemezte, miként befolyásolja ez a stressz a szív elektromos rendszerét.

Expedíciót indítanak a francia hidroplán roncsának felkutatására, amelyben Roald Amundsen legendás norvég felfedezőnek és öt társának 80 éve nyoma veszett - jelentette be hétfőn a norvég haditengerészet.

Az Alpokból importálták a kőkori jadeitbaltákat a brit szigetekre - derült ki egy nemzetközi együttműködésnek köszönhetően. A jadeit (nátrium-aluminium-szilikát) a baltakőhöz, azaz a nefrithez hasonlít, sokáig össze is tévesztették a kettőt. Zöld vagy fehéres színe és főleg szívóssága miatt ősidők óta csecsebecséket, amuletteket, baltákat, kardmarkolatot készítettek belőle.