A Nature Geoscience című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint amerikai kutatók műholdfelvételek alapján számolták ki, hogy az északi-sarkköri jégtáblák, a grönlandi gleccserek és hóval borított egyéb területek egyre kevesebb napsugarat vernek vissza.
Az 1979 és 2008 között készült felvételeken látható a természetes napernyőként viselkedő jég- és hófödte területek visszahúzódása, így minden évben egyre több hőt nyelnek el a sötétebb, szárazföldi és vízzel borított területek.
A mérések szerint ezzel az északi félteke jeges, havas területei átlagosan 3,3 Watt/négyzetméter energiát tükröznek vissza, azaz 0,45 Wattal kevesebbet, mint az 1970-es évek végén.
A természetes hűtőhatás csökkenésével fokozatosan egyre több napenergiát nyel el a Föld felszíne - magyarázta Mark Flanner kutatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezt a jelenséget is figyelembe véve az eddigi előrejelzésekhez képest nagyobb mértékű és gyorsabb ütemű lehet a globális felmelegedés.
A Perm korból származó megkövült állati maradványok egy három méter magas kőzetlemezben láthatók. A különleges fosszíliákra 2007-ben Keiserslautern közelében bukkantak harminc különálló lemezdarabon. A preparálást másfél éven át végezte a schleusingeni Természettudományi Múzeum.
A fosszíliákat rejtő kőzetlemez a kutatók szerint világszerte egyedülálló. A két kifejlett hím állat 2,15 méter hosszú. Ivarszerveik is megmaradtak, amelyek hasonlatosak a ma élő cápák szerveihez. A fiatal cápa csontvázának csak az elülső része maradt fenn.
A cápák eredetileg sötét, elmeszesedett porcanyaga a magas hőmérséklet hatására kifehéredett, így kontrasztba került a sötétszürke kőzetlappal, amelyben egy tüskés pikó és egy vérteshal maradványai is kivehetők.
A különleges leleteket a hét végén mutatta be a német nyelvű országok paleontológiai társasága a dél-thüringiai Schleusingenben. A társaság 2008 óta hirdeti ki az év kőzetét. Tavaly a címet a chemnitzi megkövült erdőben feltárt óriás zsurló érdemelte ki.
A floridai delfinkutató központ azért tanulmányozza ezeket az állatokat, mert annak ellenére, hogy távol állnak az embertől, hasonló kognitív képességekkel rendelkeznek, így magunkról is tanulhatunk tőlük.
Az utánzás képessége az állatvilágban ritkább, mint gondolnánk. A főemlősöknél olykor előfordul, de tökélyre csak az ember és a delfinek fejlesztették. Tanner, a hétéves palackorrú delfin a központban élő társaihoz hasonlóan egy sor mutatványt, trükköt ismer, például alámerül, és buborékot fúj, visszahoz egy tárgyat, utánozza a sirály hangját, vagy kezet ráz az uszonyával. A kísérletben a kutatók egy ismert jellel arra kérték Tannert, hogy utánozzon egy másik delfint, majd puha gumi szemfedőkkel takarták el a szemeit.
Ezután a társát kézjelekkel utasították egy trükk elvégzésére, Tanner pedig másodperceken belül utánozta a másik delfint. 31 különböző viselkedésre tesztelték 11 héten át, hol szemfedővel, hol anélkül. Betakart szemmel 75 százalékos pontossággal utánozta a hangokat, 41 százalékos pontossággal a mozgásokat, és 50 százalékos pontossággal a kombinált (hangos-mozgásos) feladatokat - írják a kutatók az International Journal of Comparative Psychology című szaklapban.
A kutatók nem biztosak abban, hogy Tanner hang alapján, vagy echolokációval volt-e képes utánozni társát. Utóbbinál a visszhangok visszatérési idejéből számítják ki a delfinek és a denevérek, milyen messze van egy tárgy. Mindkét esetben megoldotta a problémát, az utánzás ilyen rugalmasságát pedig egyetlen más állatnál nem észlelték még.
Tanner fogságban született, de vadon élő fajtársai is utánozzák egymást. Amikor a hímek szinkronban teszik a szépet a nőstényeknek, egyikőjük a vezér, a másik pedig lemásolja viselkedését. A floridai kutatók további kísérletekkel szeretnék kideríteni, hogy a delfinek képesek-e bekötött szemmel új trükköket tanulni. Remélik, hogy ha bemutatják, mennyire intelligens állatról van szó, az embereket jobban ösztönzik majd a delfinek védelmére.
Alwyn van der Merwe elmondása szerint munkásai évekkel ezelőtt észrevették, hogy az egyik tangerinfa termése eltűnt, mire a többi fa gyümölcse megérett volna a szedésre. Ugyanez történt a következő években is. A rejtély akkor oldódott meg, amikor észrevették a termést dézsmáló majomcsapatot. A fa termése ugyanis 3-4 héttel korábban érett be, mint a többié.
Van der Merwe elmondása szerint tesztekkel kimutatták, hogy a gyümölcs édesebb és gyorsabban érik. Ezt követően oltással több ilyen fát is létrehoztak. A fokvárosi családi vállalkozás hamarosan hozzáfog az új tangerinfajta exportálásához is.
A gyümölcsnek nagy piaca van az Egyesült Államokban, különösen a leggyorsabb szállító számára, hiszen a gyorsaság magasabb árat jelent - fejtette ki van der Merwe. A férfi egyébként úgy véli, a fa mutálódása természetes folyamat volt, amely Justin Chadwick, a Dél-Afrikai Citrustermelők Társaságának vezetője szerint is előfordul. Chadwick hozzátette, a kutatók folyamatosan próbálkoznak olyan változatok kifejlesztésével, amelyek korábban vagy később érnek az átlagosnál.
A Hjógo prefektúrában, Tamba városa közelében lévő Szaszajama-lelőhelyen került elő a kora krétakori fog, amely egy növényevő páncélos dinoszauruszé volt. A lelőhelyen már háromféle vegetariánus őshüllő maradványait tárták fel.
"A lelet arról tanúskodik, hogy a térséget a krétakorban több dinoszaurusz faj népesítette be" - vélekedett Szegusza Haruo, a helyi múzeum kutatója, aki szerint újabb őshüllőleletek előkerülése várható.
Érdekes módon a fog hossza mindössze 5,7 milliméter, szélessége 3,7 milliméter, vastagsága pedig 2 milliméter, vagyis alig nagyobb, mint egy felnőtt emberé. A kicsorbult éle viszont a paleontológusok szerint arról tanúskodik, hogy a dinoszaurusz még életében vesztette el a fogát.
A kakukk egyszerűen oldja meg az utódok nevelését: tojásait idegen fészekbe rakja, és a választott nevelőszülők gondjaira bízza a kiköltés és a fiókák felnevelésének feladatát. A világ nagy részén elsősorban a tojások hasonlítanak a kiválasztott gazdaállat fészkében lévőkre, a fiókák maguk azonban nem ütnek mostohatestvéreikre. A legtöbb madárfaj ugyanis kidobja az ismeretlen tojásokat a fészekből, a teljesen eltérő kinézetű fiókákat azonban gond nélkül felneveli.
Három ausztrál kakukkfajnak azonban más körülményekhez kellett alkalmazkodnia: a választott gazdaállatok felismerik az ismeretlen fiókákat és kidobják őket. Naomi Langmore, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa szerint egyes kakukkfajok fiókái kinézetükben is alkalmazkodnak az őket felnevelő család tagjaihoz. Ezek a madarak a Horsfield-rézkakukk (Chalcites basalis), a fénylő rézkakukk (Chalcites lucidus) és a kis rézkakukk (Chalcites minutillus).
A még toll nélküli fiókák bőre és kitátott csőrük színe alkalmazkodik az őket nevelő énekesmadarakéhoz. A kis rézkakukk pedig még a kinövő pehelytollainak színében is hasonlít a gazdaállatéra.
A serdülőkorban olyan változáson megy át az agy, amely elnyomja a gyerekkorban megtanult, félelmet keltő tapasztalatokat. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában ismertetett tanulmányban különböző életkorú egereknél vizsgálták a félelem megjelenését tanult helyzetekben.
A kísérletekben áramütést kötöttek össze bizonyos hanghatásokkal, és figyelték a rágcsálók reakcióit. Az egerek megtanulták összekötni a fájdalmat a zajjal, és kialakult náluk a tanult félelem, amit a hangok hatására történt megdermedésük jelzett. Kiderült azonban, hogy a serdülőkornak megfelelő életkorban lévő egerek kevesebb félelmet mutatnak, mint fiatalabb vagy idősebb társaik.
A további tesztekkel kiderült, hogy a serdülő egerek két - félelemmel összefüggő - agyterülete a tesztekben kisebb aktivitásszintet jelzett. Ezek az állatok a félelmi reakciót megtanulták, ám agyuk nem olyan intenzitással küldte szét a félelemre mozgósító jeleket, mint a fiatalabb vagy az idősebb egereké.
A kontextuális félelem átmeneti csökkenése hasznos lehet, mert éppen abban az életkorban jelentkezik, amikor a kamaszok felfedezik és próbálgatják függetlenségük határait, és amit nem lennének képesek megtenni, ha a félelem lebénítaná őket. A tanulmány szerzői szerint evolúciós szempontból a védett környezet elhagyásához, a külső, idegen világ megismeréséhez és a függetlenedéshez a rágcsálóknak szükségük van a félelem alacsonyabb szintjére. Ha a félelmük a korábbival megegyező marad, az komoly alkalmazkodási nehézséggel járhat.
Az Ohio állami egyetem kutatói három éven át tartó kutatásaik eredményeként megállapították, hogy stressz esetén egészséges macskákon is betegség tünetei mutatkoznak, a betegek állapota pedig javul, amint csökkennek a stresszfaktorok.
A vizsgálatban résztvevő húsz macska mindegyikénél krónikusfájdalom-szindrómát diagnosztizáltak, amely megtámadta az állatok húgyhólyagját. A macskákat már elaltatásra is előjegyezték, holott csupán a stresszt okozó tényezőket kellett csökkenteni.
A kutatók megállapították, hogy a házimacskák 1,5 százaléka szenved a húgyvezeték alsó részének betegségében, sok állattartó pedig nem képes elviselni a betegséggel járó kellemetlenségeket. Emiatt sok macskát gazdáik elaltatnak vagy beadnak menhelyre.
A macskáknál a nemkívánatos, túlzott figyelem, egy túl koszos macskaalom vagy akár néhány különös zaj is stresszt okozhat.
Vélhetően nem lehet a várható rövid élettartammal magyarázni a neandervölgyi ember kihalását, mert a homo sapiens sem élt hosszabb életet – vélik amerikai antropológusok. Az Afrikából gyorsan elterjedő modern ember nem élt sokáig, "demográfiai előnye" a neandervölgyiekkel szemben a jobb termékenység vagy a gyermekhalandóság alacsonyabb mértéke volt - írta Erik Trinkhaus antropológus az amerikai tudományos akadémia Proceedings című folyóiratában.
Vizsgálatában a tudós a korai modern ember két csoportjának tagjaival hasonlította össze a neandervölgyiek élettartamát, valamint a generációk közötti különbségeket. Az eredmények azt mutatták, hogy mind a három csoportban kevés volt a 40 év felettiek száma, ennek okai minden valószínűség szerint a pleisztocén korban tapasztalható nehéz életkörülményekben rejlettek. Erik Trinkhaus szerint azokat az öregeket, akik koruk vagy esetleges sérüléseik miatt nem tudtak lépés tartani, hátrahagyták a folyamatosan vándorló embercsoportok. A lemorzsolódókat vélhetően felfalták a vadállatok.
Ritkábban halnak meg bélrendszeri rák következtében azok, aki rendszeresen, sokat mozognak - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Cancer Epidemiology, Biomarkers and Prevention című folyóiratban jelentették meg.
Amikor a II. világháborút követő időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy az első számú halálokot jelentő szív- és érrendszeri betegség után a legtöbben rosszindulatú daganatos betegségek következtében vesztik el életüket, az Egyesült Államokban több nagy vizsgálatot szerveztek a rákbetegség kutatására. Az első Cancer Prevention Study 1959-ben indult, ebben 68 000 önkéntes vett részt. Ennél azonban sokkal több résztvevőre volt szükség, ezért 1982-ben 50 ország területén 1,2 millió felnőttet vontak be a további megfigyelésekbe.
Kathleen Y. Wolin és munkacsoportja e hatalmas vizsgálat 150 ezer résztvevőjének adatait elemezte azért, hogy összefüggést találjanak a rendszeres mozgás és a végbélrák halálozási rátája között.
A résztvevők fizikai aktivitását 1982 és 1997 közötti időszakban vizsgálták. Ezután pedig az amerikai halálozási statisztikákban kerestek adatokat arra, hogy 1998 és 2006 között közülük hányan haltak meg daganatos betegségben.
A statisztikai értékelés egyértelműen bizonyította, hogy azok haltak meg legritkábban vastagbélrákban, akik legalább egy évtizede sokat és rendszeresen mozogtak. "Azoknak az embereknek, akik felnőttkorukban folyamatosan aktívak, lényegesen kisebb a kockázata, hogy bélrákban veszítsék el életüket, mint azoknak, akik a manapság megszokott ülő életmódot folytatják" - hangsúlyozza Wolin.
"Az emberek az új év kezdetén gyakran gondolkodnak azon, hogy valamiféle mozgás vagy sport mennyire segíti őket, hogy egészségesek maradjanak, vagy már túl késő. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a rendszeres fizikai terhelést soha nem késő elkezdeni. A mi vizsgálati eredményünkből ezt az üzenetet kell mindenkinek meghallania".
A rendszeres mozgás feltétlenül szükséges a mozgásszervek és szív-, érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából, de a daganatos betegségek okozta halálozás csökkentése további előnyt jelent.
A Fitzroy és a Burnett folyók áradásával mérgező, műtrágyával fertőzött víz jut a tengerbe, amely a korallok mellett bizonyos tengeritehén-fajok és teknősök egészségét is veszélyeztetik - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) hétfőn. A tengerbiológusok szerint a korallok elhalhatnak, ezt követően pedig fehér mészkő marad hátra utánuk. Bár a korallsziget képes rendbejönni, ez a folyamat akár száz évig is eltarthat a korallok ellenállóképességétől függően.
A Nagy-korallzátony rendkívül kedvelt turistalátványosság, 1981 óta a világörökség része. Ausztrália Queensland államában jelenleg az ötven éve tapasztalt legsúlyosabb áradások dúlnak.
A veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatika Karának elsőévesei második helyezést értek el az Izraelben megrendezett nemzetközi matematikaversenyen. Az ifjú matematikusok 14 ország 106 csapata között érték el a kimagasló második helyezést, a nyolc feladatból álló megmérettetés kérdéseit interneten keresztül kapták. A feladatok megoldására az első fordulóban kérdésenként 10-15 perc állt rendelkezésre, a megoldásokat is számítógépes rendszeren keresztül kellett beadniuk a versenyzőknek.
A nemzetközi matematikaversenyt az izraeli Szamáriai Ariel Egyetemi Központ szervezte decemberben. A II. Internetes Matematikai Olimpia első fordulóján a két veszprémi elsőéves mérnök-informatika szakos hallgató Éles András és Szili László második helyezést ért el. A verseny második felében az első forduló kérdéseire részletes számolásokkal és indoklásokkal együtt kidolgozott válaszokat kellett angol nyelven beadni, itt a veszprémiek szintén a legjobbak között a 24. helyezést érték el.
A hallgatók tudásukat a kar által működtetett Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskolában alapozhatták meg, Éles András a tavalyi Nemzetközi Matematikai Diákolimpián ezüstérmes lett. Az egyetemisták részt vesznek a kar tehetséggondozó programjában, kutatásaikat a rangos professzorokkal együtt végzik Veszprémben.
Bár eredetileg a skizofrénia kezelésére ajánlották, az új, atípusos antipszichotikumokat egyre gyakrabban írják fel az Egyesült Államokban más okokból, még akkor is, amikor hasznára kevés bizonyíték van - közölték pénteken amerikai kutatók. Az atípusos antipszichotikumok gyorsan kiszorították a szkizofrénia kezelésére korábban használt szereket, majd egyre elterjedtebben kezdték alkalmazni a bipoláris zavar, a depresszió, sőt még az autizmus kezelésére is.
Az atípusos antipszichotikumok forgalma az amerikai patikákban 2008-ban 10 milliárd dollár volt, ez a vényköteles szerek forgalmának mintegy 5 százaléka. A Pharmacoepidemiology and Drug Safety című szakfolyóiratban megjelent tanulmányhoz a kutatócsoport az IMS Health elnevezésű, vényköteles szerekre vonatkozó adatokat gyűjtő cég által lefolytatott felmérést elemezte. A felmérésben arról kérdezték az orvosokat, hogy melyik szert milyen állapotra írták fel. Kiderült, hogy 1995 és 2008 között e szerek használata közel háromszorosára, évi 6,2 millió receptről 16,7 millióra nőtt. Ugyanezt az időszakot tekintve a régebbi típusú antipszichotikumokra 1995-ben 5,2 millió, míg 2008-ban 1 millió vényt adtak ki, az antipszichotikus szerekre vonatkozó receptek teljes növekménye tehát meghaladta a 6 milliót.
A körülmetélt férfiak feleségei és barátnői körében kisebb a humán papilloma vírus (HPV) fertőzési aránya - közölték amerikai kutatók a brit The Lancet orvosi folyóirat csütörtökön megjelent számában. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem munkatársai Maria Wawer vezetésével 2003 és 2006 között Ugandában toboroztak résztvevőket követéses vizsgálatukhoz.
A mintegy ezer HIV-negatív férfi és hosszú távú partnereik (feleségek, illetve barátnők) egészségét a felmérés kezdetekor, majd két év elteltével is ellenőrizték. Ekkor a körülmetélt férfiak partnereinek körében 27,8 százalék volt a humán papilloma vírussal való fertőzöttség aránya, a nem körülmetélt férfiak partnerei között pedig 38,7 százalék.
Vélhetően riadalom okozhatta az Egyesült Államok egyik kisvárosára zúdult madarak halálát szilveszter éjszakáján. "Majdnem biztosak vagyunk abban, hogy a trauma idézte elő halálukat" - mondta George Badley, Arkansas állam állatorvosi szolgálatának képviselője. Szilveszter éjszakáján több ezer elpusztult madár hullott Beebe városára, a helyiek döglött madarak valóságos esőjéről beszéltek.
Bradley közlése szerint az egyik lakos robbanó hangok sorozatát hallotta, elképzelhető, hogy tűzijáték vagy a farmerek által a madarak elijesztésére elhelyezett szerkezetek csapták a nagy zajt. Az elpusztult madarak közül a legtöbb pirosvállú csiröge volt. Ennek a fajnak a példányai éjszaka viszonylag rosszul látnak, vélhetően fáknak és épületeknek repültek, miután megzavarodtak.
Nagyobb a szélütés kockázata azoknál a nőknél, akik sok vörös húst esznek - állapították meg egy tíz évig tartó, több tízezer nő bevonásával készült tanulmány eredményeként svéd kutatók. A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai Susanna Larsson vezetésével 34670, 39 és 73 év közötti nő egészségi állapotát követték nyomon 1997-től kezdődően.
A tíz évig tartó követéses vizsgálat kezdetén egyik résztvevőnek sem volt kardiovaszkuláris problémája. A felmérés elemzésénél tíz csoportba osztották a nőket aszerint, hogy mennyi vörös húst fogyasztottak. A felső tizedbe azok a nők tartoztak, akik napi 102 grammnál több vörös húst ettek. Az adatok értékelésénél kiderült, hogy ebben a csoportban átlagosan 42 százalékkal magasabb volt a vérrögök képződése miatt bekövetkezett szélütés aránya, mint abban a csoportban, amelyben napi 25 grammnál kevesebb vörös húst fogyasztottak.
A követés időtartama alatt összesen 1680 nőt ért szélütés, ez a vizsgálatba bevontak 4 százaléka. Vérrög miatti érelzáródás - agyi infarktus - okozta az összes szélütés 78 százalékát a tanulmányban. A legtöbb, legalább napi 41 gramm feldolgozott húsfélét fogyasztó nők körében 24 százalékkal volt magasabb az agyi infarktus aránya, mint a legkevesebbet, napi 12,1 gramm alatti mennyiséget evők között.
A nyolcvantonnás sírt a maga teljességében emelték ki a helyéről kedden két hatalmas daru segítségével, majd egy ludwigsburgi laboratóriumba szállították, ahol részletes vizsgálatokat végeznek majd. Az i.e. 6. századból való temetkezési helyre egy Heuneburg nevű ókori településen bukkantak rá Baden-Württembergben. A Duna partján fekvő Heuneburg a legkorábbi ismert városias jellegű település az Alpoktól északra.
"A lelet meg fogja változtatni a kelta kort vizsgáló tudományt ... A sír feltárása mérföldkőnek számít a kelták társadalmi életének rekonstruálásában" - magyarázta az ásatást vezető Dirk Krausse, aki szerint a fejedelemsír 32 éve a legjelentősebb kelta lelet a délnémet tartományban.
Ennek egyik oka, hogy a sírt nagy valószínűséggel még sohasem fosztották ki; többek között aranyékszereket és borostyánkövet is találtak benne. Ezen kívül fából készült falai is remek állapotban megőrződtek, ami lehetővé teszi a pontos datálást - fejtegette a régész.
Dirk Krausse elmondása szerint a keltakutatásban nagy ritkaságnak számít egy lelet pontos időmeghatározása, hiszen a népcsoport alig hagyott hátra írásos emlékeket, házaikat pedig nagyrészt fából és vályogból építették.
A sír tanulmányozása többek között segíthet felmérni, mekkora hatást gyakoroltak a föníciaiak és a görögök a mai Németország déli részét lakó korabeli keltákra.
A sírleletet a nagyközönség várhatóan 2012-ben tekintheti meg egy keltákról szóló stuttgarti kiállításon.
Az izmok ellazulása miatt bezáruló felső légutak komoly légzészavart okozhatnak alvás közben. Ezen próbál segíteni egy kísérleti implantátum, melynek első próbái január végéig zajlanak az Egyesült Államokban és Európában. A minneapolisi székhelyű Inspire Medical Systems 100 obstruktív alvási apnoéval élő páciens bevonásával kezdi meg a módszer tesztelését.
A kísérleti implantátum alvás közben enyhe elektromos árammal stimulálja a nyelvtővel összeköttetésben lévő ideget annak reményében, hogy a nyelv izmai így nem lazulnak el teljesen, és nem záródnak el a felső légutak. Az új módszert kifejlesztő szakemberek nem pusztán javulást várnak a készülék használatától, hanem gyógyulást remélnek.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteinek (NIH) adatai szerint 12 millió amerikainak van alvási apnoéja. Különösen gyakori a túlsúlyos emberek és a középkorú férfiak körében, de bárkinél előfordulhat az alvásfüggő légzészavar ezen formája.
Az újszülöttek D-vitamin szintje előrejelzi a kisgyerekkorban előforduló légúti fertőzések kockázatát, de az asztma kifejlődésének kockázatával nem függ össze - állapították meg amerikai kutatók. A Massachusettsi Általános Kórház munkatársai tanulmányuk eredményét a Pediatrics című szakfolyóirat januári számában teszik közzé.
A tanulmányban 922 újszülött köldökvérének D-vitaminszintjét vizsgálták. Közülük minden ötödiknél igen alacsony (kevesebb mint 25 nanomol/liter) D-vitaminszintet mértek. Ezeknél a csecsemőknél három hónapos korukig kétszer nagyobb valószínűséggel fordult elő légúti fertőzés, mint azoknál, akik D-vitamin szintje magas (75 nanomol/liter fölötti) volt. Az alacsony D-vitaminszint gyakrabban fordult elő a télen született újszülötteknél, az alacsony társadalmi helyzetű családok gyerekeinél, valamint azoknál, akik szülei dohányoztak.
Az emberi agy amigdala nevű területének nagyságával van összefüggésben, hogy valaki milyen mértékben kapcsolódik másokhoz, hogyan működik együtt csoportokban - vélik amerikai kutatók. A Nature Neuroscience című szakfolyóirat online kiadásában vasárnap közzétett tanulmányhoz 58 önkéntes agyát tapogatták le képalkotó eljárással.
Megállapították, hogy az agyban mélyen fekvő, mandula alakú rész, az amigdala annál nagyobb volt a vizsgálatba bevont embereknél, minél több baráttal és családtaggal álltak az önkéntesek rendszeres kapcsolatban. Mint Lisa Feldman Barrett, a közlemény egyik szerzője elmondta, eredményük nem meglepő, mert az amigdala a központja azoknak az agyi hálózatoknak, melyek fontos szerepet játszanak a társas viselkedésben. Ezek a hálózatok segítenek például bennünket annak felismerésében, hogy ki ismerős, illetve ki idegen, ki a barátunk vagy ki a rosszakarónk.
A bostoni Északkeleti Egyetem kutatói az ok-okozati összefüggés irányát azonban nem tudták megállapítani a vizsgálatokból. Az tehát nem ismert, hogy a nagyobb amigdala következtében tud valaki több kapcsolatot fenntartani, vagy a számosabb kapcsolat miatt növekszik meg ez az agyi terület. Barrett szerint mindkettőben lehet igazság, ám - mint elmondta - szövetségi forrásokból támogatott kutatásuk elsősorban az alapvető tudás feltárására irányult, kevésbé a gyakorlati hasznosításra.
Görög-római cserépdarabokat találtak Kairótól délre olasz kutatók, olyanokat, amelyek az adott kor vallási gyakorlatát világítják meg - jelentette be az illetékes egyiptomi hatóság. A Fajjúm oázisban lévő Karún-tótól két kilométernyire északra, egy görög-római lelőhelyen bukkantak a 150 darab cseréptöredékre.
Az osztrakonokon démotikus felirat látható, azaz egyszerűsített hieroglifaírás, amilyent az utolsó egyiptomi dinasztiák idejében, a római kor elejéig használtak. A Legfelsőbb Régészeti Tanács (LRT) közleménye szerint a feliratok a görög-római Egyiptom lakóinak életére és vallási gyakorlatára nézve kínálnak támpontokat.
Minden egyes cserépdarabon egy pap neve található, olyané, aki Szoknopaiosz isten templomában szolgált. Szoknopaiosz a termékenység és a férfierő istensége volt, és ember-krokodil formájában ábrázolták. Az olasz régészcsoport vezetője azt gyanítja, hogy eredeti helyükről egy XIX. századi illegális ásatás során kerültek oda a cserepek, ahol most találták őket.
Szoknopaiu Neszosz-Dim esz-Szebaa lelőhely jelentőségét az egyiptomi görög-római korszak társadalmának megértése teszi nyilvánvalóvá, nem kis részben azért, mert kiváló álapotban maradt fenn, és mert nagy mennyiségben találtak itt papiruszokat, illetve egyéb feliratos tárgyakat. A hely, amely egy nagy kereskedelmi útvonalon állt, i.sz. az első és második évszázadban élte virágkorát - olvasható az LRT közleményében.
Több tonna csaknem ezeréves pénzérme került elő a közép-kínai Senhszi (Shaanxi) tartományban, ahol egy építkezés során fedezték fel a zöldes színű érmékkel teli kamrát. Huahszian (Huaxian) járásban egy középiskola közelében építőmunkások bukkantak rá arra az 1 méter magas, két méter széles és mintegy két méter mély üregre, amelyből mintegy négy tonna klasszikus kínai érmét ástak elő. Az előzetes becslések szerint a középen lyukas érmék a Szung-dinasztia (960-1279) uralkodása idejéből valók, és a feliratok stílusa alapján keletkezésüket 1102 és 1106 közé teszik - adta hírül a China Daily kínai napilap.
Izrael helyreállíttatja Ciszjordániában a Kr.e. 37 és Kr.e. 4. között uralkodó Nagy Heródes erődjét, a Heródiumot; palesztin oldalon tiltakoznak a több millió dolláros projekt ellen. A Heródes téli palotájaként épült erőd Jeruzsálemtől 12 kilométerre délre, a Holt-tengerhez vezető út mentén, egy 758 méter magas dombtetőn helyezkedik el. Izrael keddi bejelentése szerint 4,5 millió dolláros (945 millió forintos) ráfordítással állítják helyre a Heródiumot, mint olyan helyszínt, amely a zsidó történelmi örökséghez kapcsolódik. Nagy Heródes leghíresebb vállalkozása a második templom helyreállítása volt Jeruzsálemben. Hasszán Khatib, a Palesztin Hatóság szóvivője szerint a ciszjordániai történelmi-építészeti emlékek a palesztin örökség részét képezik, nem pedig Izraelét. Izrael ez év februárjában vett fel néhány ciszjordániai helyszínt, beleérve a Heródiumot a nemzeti örökségi listára.
A légszennyezés két évet vesz el mintegy 200 ezer brit élettartamából - idézte kedden a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása a témát vizsgáló bizottság hivatalos jelentésének megállapítását. A légszennyező anyagok egészségügyi hatásait tanulmányozó bizottság becslése szerint 2008-ban mintegy 200 ezer ember korai halálát okozta a közlekedésből, erőművektől és gyáraktól származó terhelés. A szennyezettebb napokon a szívproblémákkal élő emberek kórházi felvétele is gyakoribb volt. Jelentésükben a szakértők úgy becsülték, hogy a légszennyezés a most született gyerekek életét várhatóan hat hónappal rövidíti meg.
Az Environmental Working Group elnevezésű csoport első országos mérésének eredményét bemutató tanulmányt hétfőn hozzák nyilvánosságra. A mintavételbe bevont 35 város közül 31-nek az ivóvizében találtak az elemzésnél hatértékű krómot, 25-ben pedig meghaladta a Kaliforniában megcélzott határértéket.
Az amerikai szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség, az EPA azt fontolgatja, hogy határértéket állapít meg az ivóvíz hatértékűkróm-tartalmára. Az anyagot az Egyesült Államok országos egészségügyi intézete, a NIH 2008-ban "vélhetően karcinogénnek" minősítette.
A hatértékű krómról korábban is tudták, hogy belélegezve tüdőrákot okozhat, nemrégiben azonban arra találtak bizonyítékot állatkísérletekben kutatók, hogy az emésztőrendszeren keresztül a szervezetbe jutva is rákkeltő lehet. A hatértékű krómot a korábbi évekhez képest ritkábban ugyan, ám ma is alkalmazza az ipar, például a műanyag-feldolgozásban vagy a festékek előállításánál. Hírhedtté a 2000-ben készült Erin Brockovich című hollywoodi kasszasiker tette, amelyben tragikus következményekhez vezető környezeti szennyezést okoznak vegyületei.
A gránitszobrok rutinfeltárások során kerültek napvilágra III. Amenhotep halotti templomának északi részén. Az itt folyó ásatások azt célozzák, hogy feltárják és megőrizzék az utókor számára az épületegyüttest, amely egykoron Egyiptom legnagyobb temploma volt.
III. Amenhotep halotti templomának helyét meglehetősen szerencsétlenül választották ki, ugyanis túl közel van a Nílus által áradáskor elöntött területhez. Ily módon a templom alig kétszáz évvel a Kr.e. XIV. századi megépítése után romba dőlt.
Az első szobortöredék a páviánfejjel ábrázolt Hapi 2,73 méter magas feje. A másik töredék mindössze két láb. A 30 centiméteres csonk valószínűleg a XVIII. dinasztia fáraója, III. Amenhotep szobrából származik.
Mivel a templomkörzet északi részén rengeteg töredék került eddig elő, Záhi Havvász úgy véli, hogy a terület szobortemetőként szolgálhatott az ókorban. A szobroknak ugyanis rituális szerepük volt, így a sérült darabokat nem semmisítették meg, hanem eltemették a templom mellett.
A tervek szerint a feltárások 2027-ig tartanak, majd szabadtéri múzeumot létesítenek a helyszínen.
III. Amenhotep (Kr.e. 1392-1355) az újbirodalmi XVIII. dinasztia kilencedik fáraója. Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra. Monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum és a karnaki templomegyüttes jelentős része, valamint szobrok sokasága fémjelzi uralkodását. Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe. III. Amenhotepet Egyiptom trónján az egyistenhitet, a napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát bevezető Ehnaton, majd unokája, Tutanhamon követte.
A tudósok agyi szkenneléses vizsgálatokkal derítették ki, hogy a prefrontális kéreg (a közvetlenül a homlok mögött lévő agyterület) az emberek harmincas és negyvenes éveiben is tovább alakul, változik.
A felfedezés jelentőségét az adja, hogy a prefrontális kéreg az agy kulcsfontosságú területe, sokan úgy vélik, ami itt zajlik, az tesz bennünket emberré. A terület részt vesz a döntéshozatalban, tervezésben, a közösségi kölcsönhatásokban, meghatározza számos személyes jegyünket.
Ted Scambos, a boulderi Coloradói Egyetem gleccserkutatója szerint a legújabb műhold- és légi felvételek nyomán kimutatott jelenség jelentős jégvékonyodáshoz vezetett az Antarktiszi-félszigeten és a Pine-szigeti gleccseren. Utóbbi a legnagyobb nyugat-antarktiszi jégár.
Az antarktiszi jégréteg olvadása mögött meghúzódó okok feltárása kulcsfontosságú a tengerszint-emelkedés előrejelzése szempontjából.
A Cancer in Australia 2010 című jelentés azt mutatja, hogy a világon Ausztráliában a legnagyobb a melanoma aránya, és az egyik legnagyobb általában a rákos betegségek aránya.
Az ország közelsége az Antarktiszhoz, illetve az a fölött lévő ózonlyukhoz tovább növeli a kockázatot. Ausztrál egészségügyi szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy náluk igen jó a diagnosztikai és betegségkövetési hálózat más országokhoz képest, ezért a daganatos elváltozások nagyobb arányát derítik fel és kezelik.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, az EPA levette a mesterséges édesítőszert, a szacharint a környezetre veszélyesnek minősített anyagok listájáról.
A diétás italokban, rágógumikban és gyümölcslevekben használt fehér kristályos port 1980-ban kiáltották ki potenciálisan rákkeltő vegyületnek. Bár több későbbi kormányzati kutatás is tisztázta az 90-es évek végén a szacharin veszélytelenségét az emberi egészségre nézve, az EPA listáján mégis rajta maradt az anyag.
Most egy alacsony kalóriatartalmú ételeket és italokat gyártó cégeket tömörítő ipari csoportosulás kérésére vizsgálta felül, és változtatta meg a szacharin státusát a környezetvédelmi ügynökség.