Tudblog

A hazai gazdaság csak a tudás-intenzív területen érvényesülhet, hangzott el kedden azon a konferencián, amelyet az MTA és a Miniszterelnöki Hivatal rendezett az innovatív, tudásalapú vállalkozásokról. Gond az is, hogy a műszaki-természettudományos végzettségűek száma alig teszi ki a diplomások negyedét.

Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára a helyzetet úgy jellemezte, hogy a tőkebeáramlással járó fellendülés, valamint az extenzív fejlesztési szakasz lezárult. Az ország vagy a tudást építi be az árukba, szolgáltatásokba, vagy lemarad a versenyben. Az innovációs mutatókat értékelve Magyarország a sereghajtók között van. Kutatás-fejlesztésre itt a GDP 1 százaléka jut, az Európai Unióban viszont az 1,8 százaléka. Amíg az EU-ban a kutatók száma ezer lakosra 6,1 fő, addig Magyarországon 3,9 fő.

A Földön termesztett összes mezőgazdasági növény vetőmagját őrzik Norvégiában, a sarkkörön túl létrehozott földrengés- és atombiztos ítéletnapi tárolóban. Február 26-án nyit a világvége-biztos növénytár.

Egy negyvenméteres alagúton át lehet eljutni a központi széfig, ahol a külvilágtól légmentesen elzárva, mínusz 18 Celsius-fokra hűtve pihen négy és félmillió minta és az újratelepítésre alkalmas mag. A létesítmény 2008-as nyitása után először a Föld 21 legfontosabb haszonnövényének génállományát helyezik biztonságba, utána jöhet a többi, 2009-től.

 

 

Ahogy azt korábban megírtuk, a széf elsődleges célja, hogy egy esetleges katasztrófa esetén újra lehessen telepíteni a kipusztult haszonnövényeket, de ugyanilyen fontos, hogy megőrizzék a genetikai sokszínűséget. A rizsnek például több mint 120 ezer verziója létezik. Az elmúlt évtizedben, átlagosan évente egy növényfajt lehetett volna megmenteni a bunker tartalékaiból, amik vagy természeti katasztrófa (tájfun a Fülöp-szigeteken), vagy emberi tevékenység (az iraki háború) hatására pusztultak ki.

Február 26-án a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker megnyitóján beszéded mond Jens Stoltenberg, Norvégia miniszterelnöke. A norvég mezőgazdasági minisztérium honlapján 14 órától élőben sugározzák az eseményt.

 

Az álmok ösztönözhetik a kreatív embereket, bizonyította két német szakember. Michael Schredl, a mannheimi mentálhigiénés központ alváslaboratóriumának igazgatója és Daniel Erlacher, a heidelbergi egyetem empirikus kutatásokkal foglalkozó csoportjának vezetője közös munkájában beszámolt arról, hogy az álmok jelentik a kreativitás kulcsát. A két tekintélyes kutató annak járt utána, hogy az álmok - jobban mondva bizonyos álmok - mennyire befolyásolják a lakosság ébrenléti kreativitását. A vizsgálattal összefüggésben csaknem 500, pszichológiát tanuló egyetemi hallgató vállalkozott arra, hogy kitölt egy álmaival kapcsolatos kérdőívet. Az önkénteseket mindenekelőtt álmaik tartalmáról kérdezték, illetve arról, hogy az álmok mennyire befolyásolják cselekvéseiket.

A válaszokból egyértelműen kitűnt, hogy az álmok ösztönzik a kreativitást. Az álmok megvalósítására irányuló törekvés nagy szerepet játszik a megkérdezettek életében, céljaik megvalósításában. Azt pedig, hogy ilyen jellegű álmaik hetente legalább egyszer vannak, azt csodálatosnak, egyben ösztönzőnek nevezték. A szakértők szerint a rémálmokkal szemben az úgynevezett "kreatív álmoknak" kiemelkedő szerepe van a mindennapi élet alakításában.

Az agyról készült felvételeken a számítógép pontosabban felfedezi a betegségre utaló elváltozásokat, mint az orvosok. A University College London kutatói egy Alzheimer-kór felismerésére betanított szoftvert vetették össze a hagyományos vizsgálati módszerrel. A számítógép 96 százalékos biztonsággal diagnosztizálta a betegséget az agyi MRI (mágneses rezonancia készülék) felvételekből. Ezzel szemben a hagyományos eljárás, mely az orvos képelemzéséből, vérvizsgálatból és a beteg kikérdezéséből áll, 85 százalékos pontossággal azonosította a kórt. A kutatók szerint a számítógép gyorsabban, pontosabban és olcsóbben megoldja a feladatot.

A módszer hasznos lehet az enyhébb memóriazavarral élő idős emberek rendszeres kontrolljánál, illetve a már diagnosztizált Alzheimer-kór előrehaladásának követésében. Hosszabb távon a pácienseknél tapasztalható elváltozások pontosabb besorolását várjuk az új technikától - mondta Richard Frackowiak, a kutatás vezetője. (mti)

Aggasztóan gyorsul a gleccserek mozgása az Antarktisz nyugati felén. A Brit Antarktiszi Kutatóprogram munkatársai a kontinens azon vidékén végezték megfigyeléseiket 97 napon át, ahol rendkívül ritkán jár ember.

A szakemberek mérései szerint a vidék legnagyobb gleccsere, a Pine-szigeti gleccser mozgása 7 százalékkal gyorsult egyetlen évad alatt, szemben az 1990-es években műholdakkal mért évi 1 százalékos gyorsulással. Ez azt jelenti, hogy egyre több víz kerül a tengerbe, és ha az egész, Texas-nagyságú régió gleccserei belecsúsznának a tengerbe, a világtengerek szintje másfél méterrel emelkedne. Csupán a Pine-szigeti gleccser eltűnése 25 centiméteres tengerszint-emelkedést okozna. E kopár tájon néha mínusz 30 Celsius-fokos a hőmérséklet, és a kutatók a viharos szelek miatt időnként nem is tudtak dolgozni. Egyszer nyolc napig nem mozdulhattak ki sátraikból. (mti)

A koleszterinszintet csökkentő sztatinok egyes súlyos mellékhatásai gyógyszerkölcsönhatással magyarázhatók - közölték amerikai kutatók. A népszerű koleszterinszint csökkentő sztatinok legalább egy vérnyomáscsökkentő szerrel úgy lépnek kapcsolatba, hogy károsítják a sejtek energiaközpontját, a mitokondriumot - jelentette meg a Nature Biotechnology szaklapban egy tesztsorozat eredményét Vamsi Mootha és kutatócsoportja. Az amerikai szakemberek szabadon hozzáférhetővé tették adataikat más kutatók számára is, akik a gyógyszerek hatását akarják elemezni.

Jénai tudósok utánajártak, hogyan és mivel látnak az algák, írja a német Die Welt. „Természetesen az egysejtű algák látását nem lehet a magasabb rendű szervezetek érzékelésével egy szinten említeni” - ismeri el Maria Mittag, a jénai Friedrich-Schiller-Egyetem botanikusprofesszora. "De észlelik a fényt, és így meg tudják különböztetni a sötétet a világostól. A fény érzékelése egy primitív vizuális rendszeren, az úgynevezett szemfolton keresztül történik." A jénai tudósoknak nemrég az Erlangen-Nürnberg Egyetem kutatóival együtt sikerült elkülöníteni a szemfolt különböző fehérjéit, többek között olyanokat is, amelyek az állatok és az ember szemében is megtalálhatóak. Ezek nemcsak a szemben, de az agyban elhelyezkedő tobozmirigyben is fellelhetők, amely a nappal és éjszaka életritmusának irányításáért felelős részben.

Az is kiderült, hogy az úgynevezett rodopszinok módosult változatai az algák szemfoltjában konzerválódnak. Ezek a molekulák megtalálhatók a gerinces állatok szemében is. "Ez arra enged következtetni, hogy a fény jelzése a zöldalgáknál és a gerinceseknél hasonlóképp működik" magyarázza Mittag. Az új kutatási eredmények nemcsak a botanikusok számára érdekesek: fejlődésbiológiai jelentőségük is van, következtetni lehet segítségükkel arra, hogy miként alakult ki a magasabb rendű szervezetek szeme. Az újonnan szerzett tudás terápiás alkalmazása is lehetséges lehet a jövőben. Egy másik labor alga-rodopszint vitt át más szervezetekbe, és már sikereket könyvelhetett el. Így például ez a fehérje a vele kezelt fonálférgeknél fényreakciókat váltott ki, vak egereknek pedig részben visszaadta a látását.

(MTI)

A régészek elkeseredésére rövidesen víz alá kerül a nyugat-törökországi Allianoi ókori fürdőváros, amelyet rendkívül jó állapota miatt sokszor Pompejihez hasonlítottak. A városban öt méter magas falak óvta medencét tápláló melegvizű forrás, érintetlen monolit oszlopokkal és mozaikkal díszített terem, a fedett sétányok, utak és házak romjai, kutak és mintegy 11 ezer műtárgy található. Ahmet Yaras doktornak és régész csapatának kilenc évre volt szüksége, amíg feltárta a romokat, amelyek Allianoi kincseinek csak kis részét képviselik. Az egykori égei-tengeri fürdővárosnak, amely az i.sz. II. században élte virágkorát, ugyanis csak 20 százalékát tárták fel. A kutatóknak azonban nem lesz idejük, hogy fennmaradó 80 százalékot napvilágra hozzák: egy tudományos bizottság 2007 októberében – két korábbi határozatával homlokegyest ellenkezve –, az ásatások területének elárasztása mellett döntött.

A Yortanli-gát gyűjtőmedencéjének feltöltése, amelynek segítségével mintegy 8000 hektárnyi mezőgazdasági területet öntöznek majd, és amelynek az építkezése tavaly fejeződött be, már csak hetek kérdése. „Ami a nekem, a tudósnak a legjobban fáj, az az, hogy örökre eltűnnek ezek a romok, anélkül, hogy valamennyi kincsüket megismerhetnénk” – nyilatkozta Yaras, aki február elején utazott az ásatásokhoz, hogy Allianoi néhány barátjával együtt búcsút vegyen tőlük. „A feltárt 20 százalék segítségével megtudtuk, hogy Allianoiban van a világ legnagyobb és legépebben megmaradt ókori termálfürdője, már csak ezért is óvni kellene ezt a területet” Több tudós osztja kollégája keserűségét, és fájlalja a kivételesnek tartott terület lehetséges elvesztését.

Pierre Chuvin, az ókori Görögország szakértője, az Anatóliai Kutatások Francia Intézetének igazgatója sorolja a régészek útjába állított akadályokat: a kutatás finanszírozásának hirtelen leállítása, az igazgató, Ahmet Yaras menesztése, a tudományos bizottságok szaporodása egészen az óhajtott szakvélemény elhangzásáig. „A török kormányzat igen rosszhiszeműen járt el” - összegezte a francia kutató, - „Attól féltek, hogy az ásatásokat olyan jelentősnek találják, hogy nem lehet majd elárasztani." A tudományos közösség utolsó reménye, hogy az Allinoitól 120 kilométerre délnyugatra fekvő Izmir jelentkezni kíván a 2015-ös világkiállítás megrendezésére. Mivel az égei-tengeri kikötőváros az expóra az „egészséget mindenki számára” témát választotta, a régészek igyekszenek felkelteni a közvélemény figyelmét, hogy a jelentkezés feltétele a világ egyik legszebb ókori fürdővárosának megóvása legyen.

(MTI)

A feketebors hozhat új kezelési módot a bőr fehér foltokkal járó, pigmenthiányos állapotára. A vitiligo néven ismert betegségre a londoni King's College munkatársai ajánlanak új gyógymódot. A pigmenthiányos állapotot, mely minden száz emberből egyet érint, eddig egyebek közt kortikoszteroidokkal kezelték. A kortikoszteroidok gyulladáscsökkentők, kémiai szerkezetük hasonló a mellékvesékben termelődő, a különböző stresszhatások leküzdését segítő hormonokhoz. A pácienseknek kevesebb mint negyede reagál rá jól.

Fényterápiával és UV besugárzással is próbálkoztak már az orvosok, ám a gyógyítás hosszadalmas és gyakori a kiújulás. Az ultraibolya kezelés ráadásul sokszor foltos bőrt eredményez és növeli a bőrrák kockázatát is. A vitiligo ismeretlen eredetű rendellenesség, melyben hiányoznak a bőrből a működő melanociták. Átlagosan húszéves kor körül jelenik meg az arcon, kézfejen, hónalj, a törzsön és a sípcsont feletti bőrön. A pácienseket pszichológiailag általában nagyon megterheli a mindenki számára látható elváltozás.

A feketeborsból (Piper nigrum) kivonható piperinnek és szintetikus származékainak hatását vizsgálták a brit kutatók egerek bőrén. A kísérletekben vagy csak piperint alkalmaztak, vagy kombinálták az ultraibolya besugárzással. Önmagában használva a piperin és két származéka hat hét alatt világos barna árnyalatig növelte az eredetileg fehér foltok pigmentáltságát. A kombinált kezelés során még jobb eredményt értek el, sötétebb lett a bőr és hosszabb ideig tartott a szín.

A kutatók úgy vélik, hogy a piperin stimulálja a bőrben a pigment sejtek, a melanociták termelődését. "Kimutattuk, hogy a piperines helyi kezelés növeli a bőr pigmentációját" - közölte Antony Young kutatásvezető. (mti)

A környezet ártalmak négy nemzedékre kihatóan károsítják a hím egyedek spermáját - mutatták ki patkányokon az Idahói Egyetem kutatói.

A kísérletek során patkányokat tettek ki kerti mérgek, köztük a vinklozolin nevű gombaölőszer hatásának, és kiderült hogy a toxinok génkárosodást idéznek elő a spermában. Ezenkívül károsodott és megnövekedett a patkányok prosztatája, idővel terméketlenné váltak, és vesebántalmaik is kialakultak, de ami a legfontosabb: a következő négy nemzedék egyedei is megszenvedték ezeket a tüneteket. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy az apa szerepe nagyobb a jövendő nemzedékek egészségében, mint azt eddig hittük - hangoztatták a kutatók, rámutatva, hogy a sperma hasonló károsodását figyelték meg a sok alkoholt fogyasztó vagy sokat dohányzó férfiaknál is.

"Ha fiatal volnék, nem innék, mint a kefekötő, és nem füstölnék el napi két doboz cigarettát, ha gyermeket akarnék nemzeni" - összegezte véleményét az egyik szakember a kutatásról.

(MTI)

Az óbudai Polaris csillagvizsgáló rendkívüli nyitvatartással, hajnali kettőtől várja a csillagászat iránt érdeklődőket, akik az év első holdfogyatkozását figyelhetik meg csütörtökön hajnalban. A jelenség 2:43 és 6:09 között zajlik majd, a teljes fogyatkozás - amikor a Föld éppen a Nap és a Hold közé kerül, bolygónk árnyéka rávetül a Holdra, teljesen elsötétítve azt - reggel négy és öt között következik be.

(Bővebben a holdfogyatkozásról itt)

Kétmillió fontot (több mint 700 millió forintot) kaptak és három évet áldoznak az oxfordi egyetem kutatói annak a kérdésnek a megválaszolására: miért ragaszkodik az emberiség Istenhez?

Az antropológusokat, teológusokat, filozófusokat és más tudósokat tömörítő kutatócsoport azt akarja kideríteni, hogy vajon az isteni lénybe vetett hit alapvető része-e az emberi természetnek.

Mi rejlik veleszületetten az emberben, ami arra indítja, hogy higgyen istenben, s ez alatt érthetünk akár isteneket, akár valami emberfölöttit, akár természetfölöttit - vázolta fel az egyik legfontosabb témát a tudóscsoportot felállító Ian Ramsey Tudományos és Vallási Központ ügyvezető igazgatója, Roger Trigg. Magyarázatul felidézte: antropológiai és filozófiai kutatások arra utalnak, hogy az istenhit valamiféle univerzális emberi ösztön, amely a világ legtöbb kultúrájában fellelhető, habár Nagy-Britanniában és Nyugat-Európában éppen hanyatlóban van.

A tanulmány elkészítését az amerikai központú John Templeton Alapítvány finanszírozza, amely mind a természet törvényeivel, mind a spiritualitással kapcsolatos kutatásokat támogat.

(MTI)

Új szavak kerülnek be a hallássérültek jelbeszédébe, amelyek mind a kommunikációban, mind az érintett gyerekek tanításában alkalmazhatók. A tudomány és a technika fejlődése és a mindennapi életben való megjelenése tette ezt szükségessé. A hallássérültek nyelvéből eddig hiányoztak ezek a viszonylag új fogalmak, amelyeket betűre lebontva kellett jelölni. Ezentúl egy mozdulat elég lesz rájuk. Az edinburghi egyetem nyelvészei és oktatói 250 ilyen jelet építettek be, köztük például a fotoszintézist, a vírust és az atomot. Ezeket a szavakat Nagy-Britanniában már tanítják is a gyerekeknek a különleges iskolákban.

(MTI)

Vízálló kötszert fejlesztettek ki amerikai kutatók a gekkótalpak rendkívüli tapadási képességeit lemásolva. Az új szuperragasztó természetes anyagokból készül, ezért orvosi beavatkozásoknál is használható - derül ki a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban megjelent tanulmányból. "Nem tettünk mást, csak lemásoltuk a gekkótalpak működését" - mondta Robert Langer professzor, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósa. Langer és kollégája, Jeff Karp a Harvard Medical School kutatója számítógépes technológiával, a gekkók talpán található mintázathoz hasonlóan, rendkívül apró barázdákat alakított ki az általuk kifejlesztett kötszer felületén, amely így sokkal hatékonyabban tapad a belső szövetekhez. A biorubber nevű kötszer ráadásul biológiailag lebomló, szövetbarát anyagból készül.

Más kutatócsoportoknak is sikerült már a gekkók tapadási képességeit utánzó, száraz környezetben használható ragasztóanyagot előállítani, az új kötszer azonban vízálló, ezért műtéteknél, különböző szövetek ragasztásánál is jól alkalmazható. "Rendkívül nagy az igény az orvosi célokra használható, ragasztószalaghoz hasonló kötőanyagokra" - mondta Karp, hozzátéve, hogy az ilyen tapaszoknak nedves közegben, gyulladásos és toxikus mellékhatások okozása nélkül kell tapadniuk. A speciális ragtapasz nedves környezetben való alkalmazását a ragasztó-felületre vékony rétegben felvitt cukor alapú kötőanyag tette lehetővé. A sertés belsőségeken végzett tesztek azt mutatták, hogy a ragasztó a speciális barázdákkal kétszer erősebb, mint nélküle. (forrás: MTI)

A Tejútrendszerben lévő Naphoz hasonló csillagok több mint fele körül valószínűleg bolygók keringenek, és ezek között a Földhöz hasonlóak is lehetnek - hangzott el az Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség (AAAS) éves tanácskozásán, amely hétfőn fejeződött be Bostonban. Michael Meyer, az Arizonai Egyetem csillagásza kifejtette, hogy a Földhöz hasonló bolygók valószínűleg gyakoriak a Naphoz hasonló csillagok körül. Meyer és csapata a NASA Spitzer-űrteleszkópjával azokat a csillagokat vizsgálta, amelyek tömege nagyjából megegyezik a Napéval. Olyan kozmikus port észleltek, amelyet a bolygóképződés melléktermékének vélnek. A NASA Kepler-programja 2009-ben indul, és a Földhöz hasonló vagy kisebb planéták felkutatására irányul. Egy másik NASA-kutató, Alan Stern szerint a naprendszerben is sokkal több bolygó van, mint ma a tudósok gondolják: több száz, sőt lehet, hogy több ezer bolygó vár felfedezésre. A kutatás kulcsa - mint Debra Fischer, a San Franciscó-i Állami Egyetem munkatársa rámutatott - az úgynevezett Goldilocks-zónák (más néven: élet- vagy zöld zónák) felkutatása, ezekben ugyanis a bolygók megfelelő távolságban keringenek a napjuk körül, vagyis se nem túl forró, se nem túl hideg a felszínük ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajtuk. (forrás: MTI)

Ablonczy Balázs történész, Gali Ádám fizikus, Holb Imre biológus, valamint Gyöngyösi Levente zeneszerző vehette át hétfőn a Talentum Akadémiai és Művészeti Díjat. A fiatal formabontó tehetségeket jutalmazó, személyenként 20-20 ezer euróval (5,5 millió forinttal) járó elismerést Vizi E. Szilveszter, az MTA és a Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke adta át az Akadémián. A Közép-Európai Tehetségkutató Alapítványt Kenyeres Sándor üzletember hozta létre magánvagyonából, hogy támogatást nyújtson kiemelkedő fiatal kutatók számára. A társadalom, a természet- és az élettudományok egy-egy kiváló képviselője vehette át korábban az elismerést. 2008-tól a díjazottak körét kiterjesztették a művészetekre is. Elsőként a művészeti ágak közül a zenére esett a kuratórium választása.

Az üzletember az elbírálást a Magyar Tudományos Akadémiára bízta. Az idén első ízben odaítélt művészeti elismerésről szólva Vizi kiemelte: "mi, tudósok, megpróbáljuk megfejteni az igazságot, ám azt, ami dolgok mögött van, ami igazából csak a szívvel látható, a szépet, a jót, azt a művészet tudja visszaadni." Kenyeres Sándor a Talentum-díj létrehozását indokolva, hangoztatta, hogy "a tudás a gazdaság alapja, nélküle sem a társadalomnak, sem az egyénnek nincs jövője".

Ablonczy Balázsnak a XX. századi magyar történelem egyik meghatározó személyiségéről, Teleki Pál miniszterelnökről készített életrajza az első, amely angol nyelven ismerteti a tudós-politikus életútját, s egyúttal betekintést nyújt a század első felének történelmébe. Romsics Ignác akadémikus az Egyesült Államokban napvilágot látott művel kapcsolatban kiemelte a fiatal történész a budapesti, berlini, párizsi és londoni levéltárakban folytatott széleskörű kutatásait, amelynek nyomán "hősét új életre keltette".

Gáli Ádám fizikus a kristályos szilíciumkarbidban előforduló "ponthibákkal" kapcsolatos kutatásaiért kapta az elismerést. Kertész János akadémikus hangoztatta, a laikus számára furcsának tűnhet, hogy valakinek az aprócska ponthibák keresése a szenvedélye. "Valójában a félvezető-technika meghatározó elemeiről van szó, amelyek döntő módon befolyásolják az anyagok vezetési és optikai tulajdonságait. Ez a félvezető-technológia eredményezi a minket körülvevő fejlett technikát a mobiltelefonoktól a számítógépekig". Ismertetése szerint a szilíciumkarbid különös jelentőségű a számítástechnikában, hiszen a belőle készült chipek extrém forróságban is működőképesek maradnak. Másik érdekessége a biológiai kompatibilitása - már jelenleg is használják csontimplantátumokban, de készülhetnek belőle proteinchipek is, amelyek révén a szervezetben képződő kóros fehérje kiszűrhető, s esetleg korrigálható is.

Holb Imre növény-járványtani kutatásaival kapcsolatban Király Zoltán professzor rámutatott arra, hogy számítógépes modellje révén akár 35 százalékkal csökkenthető a felhasznált növényvédőszerek, a kemikáliák mennyisége. Somfai László akadémikus Gyöngyösi Leventét a mai zenei élet egyik különleges tehetségének nevezte, aki fiatal kora ellenére jelentős alkotásokat, s komoly sikereket tudhat maga mögött.

(MTI)

Másodszor próbálják rekonstruálni Johann Sebastian Bach (1685-1750) arcvonásait. Az arca, a haja és a szeme színe most is titok marad. A munkát Caroline Wilkinson antropológus végzi az eisenachi Bach múzeum felkérésre. A skót tudós korábban többek között Tutanhamon fáraó és Szent Miklós arcvonásait és testfelépítését is rekonstruálta. A negyedik századi szentről például kimutatta, hogy a közkeletű Mikulás-ábrázolásokkal ellentétben nem nagydarab, pirospozsgás, kedves figura volt, hanem zömök férfi kemény arcvonásokkal és törött orral.

Száznegyven évvel Bach halála után, 1890 körül kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy pontosan hol nyugszanak a zeneszerző földi maradványai. "Hat lépéssel a János-templom déli kapuja előtt" - a lipcsei templom feljegyzéseiből csak ennyi derült ki. Ezért aztán 1894-ben Wilhelm Nis anatómus és munkatársai megvizsgálták a régen felszámolt temető sírhelyén talált csontokat. A maradványok eredetiségén kívül azt is sikerült megállapítani, hogy milyenek voltak Bach arcvonásai. "Ez volt az első tudományos igényű arcrekonstrukciós vizsgálat" - mondta Jörg Hansen, a múzeum igazgatója. Wilkinson felhasználja az 1894-ben készült bronz koponyaöntvényt, a vizsgálat során keletkezett feljegyzéseket és vázlatokat, és a legmodernebb technikával megvizsgálja a maradványokat is, de a barokk muzsikus szem-, illetve hajszíne és az arcbőrtípusa így is titok marad.

Ennek oka az Eisenachban született zeneszerzőről készült ábrázolások kétes hitelessége, és a hiteles ábrázolások ellentmondásossága - mondta Hansen. Bach bizonyíthatóan csak egyszer ült modellt festőnek, 1746 körül, Lipcsében. A portrét Elias Gottlob Haussmann készítette, aki a német nagyváros minden jelentős személyiségét megfestette. "Ez a mi nagy problémánk" - mondta Hansen. A festő ugyanis sorozatban gyártotta a képeket egy kaptafára, Bachról ráadásul kettőt is, és nem mindig ügyelt a részletekre. Az első, 1746-ban készült portrét többször restaurálni kellett, legutóbb 1912-ben. 1950-ben aztán Amerikában előkerült egy remek állapotban fennmaradt másolat. Szakértők szerint az 1748-ban készült olajfestmény minden kétséget kizáróan eredeti Haussmann. Így tehát van két autentikus portré, az egyik viszont kékszeműként ábrázolja Bachot, a másikon pedig barna a szeme, és mindkettőn parókát visel. Caroline Wilkinson munkája, a zeneszerző viaszból készült fejszobra a Bach az orvostudomány tükrében című kiállításra készül, amely március 21-én, Johann Sebastian Bach születésnapján nyílik meg az eisenachi múzeumban.

(MTI)

Az Atlantis űrrepülőgép ma sikeresen lekapcsolódott a nemzetközi űrállomásról (ISS). A legénység az előző napokban az európai űrügynökség (ESA) Columbus nevű laboratóriumát kapcsolta az űrállomáshoz, három űrsétán végezték el a bonyolult szerelési munkálatokat. Az Atlantis a tervek szerint szerda reggel fél hétkor, magyar idő szerint délután fél egykor landol a floridai Kennedy Űrközpontban.

Támogatja a marihuána orvosi célú felhasználását az Egyesült Államok második legnagyobb orvosszervezete, az American College of Physicians, egyúttal sürgeti a kormányt, hogy vonja vissza az erre vonatkozó tiltásokat és finanszírozza a témához kapcsolódó tanulmányokat. A hét végén közzétett állásfoglalásban olyan, már elfogadott tényeket idéznek a marihuánával kapcsolatban, mint az AIDS-hez kapcsolódó súlyos lesoványodás kezelése, vagy a rákbetegek kemoterápiája során fellépő émelygés és hányás enyhítése. "További kutatások szükségesek a marihuána terápiás tulajdonságainak tisztázására és az optimális adagolás megállapítására. A kutatási célú marihuánához való hozzáférés korlátozása is nehezíti azonban a vizsgálatokat" - állítja a szervezet állásfoglalása. A Philadelphiában, 1915-ben alapított csoportnak 124 ezer, felnőtteket gyógyító orvos a tagja.

"A tudománynak nyitottnak kell maradnia. Több kutatás szükséges, folytatnunk kellene a vizsgálódást" - közölte David Murray, a Fehér Ház nemzeti drogellenőrzési politikával foglalkozó irodájának vezető kutatója. Az orvosszervezet a THC (tetra-hidro-cannabinol, a marihuána hatóanyaga) nem cigaretta formájú alkalmazásait bátorítja. Véleményük szerint az LSD-hez és a heroinhoz hasonlóan tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy a marihuánának is helye lenne az orvosi gyakorlatban, mert bizonyos egészségügyi állapotokban biztonságosan és hatékonyan alkalmazható.

Az állásfoglalás szerint mentesíteni kellene a bűnügyi és egyéb vizsgálati eljárások alól azokat az orvosokat, aki a marihuánát orvosi céllal alkalmazzák. Védelmet sürget azon páciensek számára is, akik a marihuánát az államilag engedélyezett módon, egészségügyi indokkal használják. Az Egyesült Államok tizenkét államában engedélyezik a marihuána orvosi célú alkalmazását. A módszer támogatói azzal vádolják a szövetségi kormányt, hogy ellehetetleníti ezen államok törvényeinek alkalmazását, mert illetékes hivatalának ügynökei időnként rajtaütnek az orvosimarihuána-ellátókon.

(MTI)

Amerikai és ausztrál kutatók szerint a Csendes-óceán nyugati részén valami megvédi a korallzátonyokat a globális felmelegedéstől. Az elmúlt 30 évben az óceánok átlagos hőmérséklete 0,5-0,7 _Celsius-fokot emelkedett, és ez rossz hatással volt a korallpopulációkra. A melegebb vízben a zátonyokat építő kicsiny korallállatkák érzékenyebbek lesznek a korallfehéredés nevű betegségre, amely az egyébként színpompás korallokat fehérré fakítja.

Egy amerikai-ausztrál kutatócsapat az Ausztrália északkeleti partjainál található Western Pacific Warm Pool nevű területen kimutatta, hogy ott a víz hőmérséklete 1950 és 2006 között csupán 0,1 fokkal emelkedett, tehát jóval kisebb mértékben, mint a többi vizsgált területen. Felfedezésüket a Geophysical Research Letters című szaklapban tették közre. Nem véletlenül a korallfehéredés is csak négyszer fordult ott elő az elmúlt 25 évben. A jelenség oka a kutatók szerint az, hogy az említett vizek egyébként is melegebbek, mint az óceán többi részén, körülbelül 29 fokosak. Így lehetséges, hogy ez a "termosztát" természetes védelmet jelent a fehéredés ellen. Működéséről azonban még semmit sem tudnak, ezért a tudósok további kutatásokat végeznek.

(MTI)

Kedvenc nemzeti eledelét, a kimcsit küldi Dél-Korea áprilisban az űrbe az ország első űrexpedícióján. A kifejezetten az űrutazás kedvéért módosított recepttel készülő savanyított káposzta több más koreai eledellel együtt kapta meg a kilövési engedélyt. A kimcsi erjesztéséhez általában tejsavbaktériumot használnak. Ezt azonban most a Koreai Atomenergia Kutatóintézet döntése alapján kihagyták az eljárásból, nehogy az űrbéli körülmények között veszélyeztesse a legénység egészségét. Az ételnek teljesen baktérium-, sőt csíramentesnek kell lennie ahhoz, hogy megfeleljen a szigorú előírásoknak. Az utazó kimcsibe a káposztán kívül pirospaprika, retek, sok fokhagyma és gyömbér kerül. Egy különleges tárolótartályt is kifejlesztettek, mely nyomásálló és megakadályozza a savanyú, fűszeres lé szivárgását is.

A finomságot Ko Szannak, Dél-Korea első asztronautájának étlapjára szánják. Ko Szan nyolc napot tölt áprilisban a Nemzetközi Űrállomáson. A kutatóintézetben kifejlesztettek még egy sor instant tésztát, fahéjas teát és organikus élelmeket a 30 éves űrhajós számára. A koreaiak nagy része igen egészségesnek tartja a kimcsit. 2003-ban, az atípusos tüdőgyulladás- fertőzések idején az a hír terjedt el, hogy növeli a vírussal szembeni ellenálló képességet is, ekkor különösen megugrott a fogyasztása. Ám immunerősítő hatását azóta sem igazolták. Ko Szan április 8-án két orosz űrhajóssal együtt egy Szojuz rakétával indul küldetésére. Azt nem tudni, megosztja-e ételkülönlegességeit asztronautatársaival. (forrás: MTI)

Az elhízás, sőt a túlsúly is tucatnyi ráktípus kialakulásának kockázatát növeli, állítja egy pénteken megjelent közlemény. Az orvosok már régóta feltételezik, hogy bizonyos típusú rákbetegségek, például a vastagbél- és mellrák kockázatát növelik a felszedett kilók. Ám a Lancet című brit orvosi folyóiratban most megjelent tanulmány ennél jóval több ráktípust hoz összefüggésbe a túlsúllyal. A brit kutatók kapcsolatot találtak egyebek mellett a nyelőcső, a pajzsmirigy, a vese, a méh, az epehólyag rákja és az elhízás között, bár az nem bizonyított, hogy önmagában a kövérség tumort okozna.

"Az ok-okozati kapcsolat feltárásához még több dolgot ellenőriznünk kell" - közölte Andrew Renehan, a tanulmány főszerzője, aki a Manchasteri Egyetem rákbetegségekkel foglalkozó iskolájának oktatója. Tanulmányukban a kutatók 141 korábbi vizsgálat adatait gyűjtötték egybe és elemezték. A kutatás összesen 280 ezer rákos esetet tekintett át Észak-Amerika, Európa, Ausztrália és Ázsia területéről.

A normál súlyú és a túlsúlyos emberek egészségét kilenctől tizenöt éven keresztül követték nyomon a testtömegindex értéküket is meghatározva. Ezt a BMI-ként rövidített értéket úgy kapjuk meg, ha a testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével. Férfiaknál az átlagosan 15 kilogramm súlyfelesleg 52 százalékkal növelte a nyelőcsőrák, 33 százalékkal a pajzsmirigyrák, 24-24 százalékkal a vastagbél- és a veserák kialakulásának kockázatát.

Nőknél az átlagosan 13 kilogramm túlsúly mintegy 60 százalékkal emelte meg a méh- és az epehólyagrák, 51 százalékkal a nyelőcső- és 34 százalékkal a vesetumor kockázatát a tanulmány szerint. Gyengébb összefüggést találtak a csont- és vérrendszer rosszindulatú elváltozásai és az elhízás között férfiak és nők közt egyaránt. Az ázsiai populációnál határozottabb kapcsolatra derült fény a magasabb BMI érték és a mellrák között. A tanulmány további adalékkal szolgál az elhízás veszélyeihez. (mti)

Ötszáznyolcvan millió éves kövületet találtak kínai régészek az ország dél-nyugati részén. A három centiméter átmérőjű fosszilia, amelyre Venghuj faluban, Kujcsou tartományban bukkantak, a tudósok feltételezése szerint többsejtű állat lehetett. Testét spirálalakban elhelyezkedő nyolc nyúlvány övezi. Az élőlény az úgynevezett ediacarai fauna része lehetett. Az Ediacarium, más néven a Vendi-korszak, amelyet kínaiak Sinian-periódusnak neveznek, 800 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 570 millió évvel ezelőtt fejeződött be. Arról nevezetes, hogy ekkor jelentek meg az első gerinctelen (kagylós, illetve kagylószerű) élőlények a földön. A kövület a legkorábbi spirálalakú organizmus, amelyet eddig felfedeztek. Egy új genust jelent, és lehetséges, hogy a tömlőbélűek (Coelenterata) és a spirális élőlények elődjének tekinthető. (mti)

Az éjszakai reptéri vagy közúti zaj növeli a vérnyomást, még akkor is, ha az ember alszik - mutatta ki egy európai kutatócsoport. A kutatók 140 önkéntest vizsgáltak meg alvás közben otthonukban, a Heathrow repülőtér és három másik nagy európai repülőtér közelében. 

Az alanyok vérnyomása megnőtt a 35 decibelnél hangosabb zaj hatására, akár a fejük felett elhúzó repülőgépekről, akár horkolásról vagy a közúti forgalom zajáról volt szó. Az is kiderült, hogy minél nagyobb a zaj, a vérnyomás annál inkább megemelkedik. Korábban már kimutatták, hogy a repülőterek közelében, a légifolyosók alatt élőknél öt év elteltével nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata, mint a nyugodtabb helyeken élők esetében.

A két kutatás alapján a kutatók azt állítják, hogy a repülőterek közelében a magas vérnyomás kialakulásának veszélye csaknem kétszeres. Számításuk szerint tíz decibelenként a magas vérnyomás kockázata 14 százalékos növekedést mutat. De hogy mi az összefüggés az éjszakai repülőtéri zaj és a vérnyomás-emelkedés között, egyelőre nem tudni.

A European Heart Journal szakfolyóirat kutatási eredményének hatására a brit kormány zajcsökkentő intézkedéseket hozott. Éjjel 11 és reggel 7 között szigorításokat vezettek be a Heathrow repülőtéren. Ám egyes szakemberek nem tekintik bizonyító erejűnek a kutatást, újabb vizsgálatokat tartanak szükségesnek, és arra is rámutattak, hogy a repülőterek közelében élők általában szegények, és a szegényeknél gyakori a magas vérnyomás problémája.

(MTI)

Bár a kérdésnek nem sok értelme van (elvégre a vákuum éppen azért vákuum, mert nincs benne semmi, a semminek meg semmilyen szaga sincs), Don Pettit amerikai űrhajós a nemzetközi űrállomáson töltött fél év után a NASA blogjában elárulta a titkot: a világűrnek kellemes, édes-fémes illata van. Mivel az űrt nem lehet direktben megszagolni, Mr. Pettit - aki többek között a zsilipkamrákat kezelte űrsétáknál - az űrsétákról frissen visszatért asztronauták űrruháiról és szerszámairól vett szagmintákat.

Űrsétát kezdett szerdán a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két űrhajósa: Rex Walheim amerikai és Hans Schlegel német asztronauta egy nitrogéntartályt erősít a világűrben keringő szerkezethez. Az űrséta a tervek szerint 6,5 órán át tart majd. A nitrogéntartály az űrállomás hűtőrendszeréhez szükséges: a szerkezetet a múlt héten felbocsátott Atlantis amerikai űrsikló vitte fel az ISS-hez. A mostani űrséta különlegessége, hogy egyik részvevője, Schlegel az utóbbi napokban beteg volt, emiatt egy nappal el kellett halasztani az Atlantis küldetésének legfontosabb pontját, a Columbus nevű kutatómodulnak az űrállomáshoz csatlakoztatását. Ezt végül hétfőn elvégezték, de Schlegel helyett akkor egy másik asztronautát küldtek ki az űrsétára.

(MTI)

Egy, az amerikai Wyoming államban fellelt ősi denevér maradványából arra következtetnek a kutatók, hogy a denevérek előbb lettek röpképesek és csak utána fejlesztették ki az ultrahangos tájékozódást. A most megtalált példány - az eddig ismert legősibb denevérfaj képviselője - mintegy 25,5 millió évvel ezelőtt élt. Csontváza alapján bizonyos, hogy repülni már tudott, de minden olyan csontmaradvány hiányzik belőle, amely a mai denevérekben az echolokációs rendszerhez tartozik: ahhoz a képességhez, amely az ember által érzékelhető hangtartomány feletti rezgéseket érzékeli, a tárgyak helyzetére pedig ezen ultrahangok visszaverődéséből következtet. A paleontológuscsoport a Nature című folyóirat legújabb számában számolt be felfedezéséről.

Ezidáig minden ismert denevérkövületben mindkét tulajdonság - a repülés és az visszhangos tájékozódás - egyaránt jelen volt, így a tudósok nem voltak tisztában azzal, hogy melyik fejlődött ki előbb a kis éjjeli ragadozókban - mondja Nancy Simmons, a kutatócsoport vezetője, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója. A denevérős szárnyának fesztávolsága nagyjából 30 centiméteres lehetett, valamivel kisebb volt, mint a mai barna késeidenevéré. Fogai rovarevő életmódra utalnak, zsákmányát hallása, látása vagy szaglása alapján ragadta meg. Simmons feltételezése szerint leszármazottaihoz hasonlóan főként éjjel volt aktív, de erre konkrét bizonyítékkal nem szolgált a fosszília. A 2003-ban előkerült állat szokatlan módon minden ujja végén karmokat viselt - a mai denevéreknek legfeljebb egy vagy két kapaszkodókarma van. A tudósok az Onychonycteridae finneyi nevet adták a leletnek megtalálója, Bonnie Finney gyűjtő után. Az onychonycteridaenek két példányát lelték meg, a kutatók általuk pontosabb képet kaphatnak a denevérfélék evolúciójáról.

(MTI)

Olyan krónikus bajokkal is, mint a szívbetegség, vagy a cukorbetegség megérhetjük a százat, állítja kutatásai alapján William Hall a Rochesteri Egyetem munkatársa. Hall elméletét az Archives of Internal Medicine című folyóirat online változatában közölte a héten. A tanulmányhoz a Bostoni Egyetem kutatói századik életévüket betöltött 500 nővel és 200 férfival folytattak telefonos interjúkat és értékelték egészségügyi állapotukat. Úgy találták, hogy az idősek kétharmada elkerülte a korral járó jellegzetes panaszokat.

A többiek azonban valódi túlélők. Még 85 éves koruk előtt jelentkezett náluk valamely krónikus, életkortól is függő betegség, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbetegség. Ennek ellenére többségük csaknem olyan jól volt, mint krónikus betegségektől mentes társaik. A férfiak átlagosan jobban tartották magukat, mint a nők. Háromnegyedük egyedül fürdött és öltözködött, melyre a nők közül csak minden harmadik volt képes. A kutatók ezt annak tulajdonítják, hogy a férfiaknak egészen kivételes állapotban kell lenniük a 100 év eléréséhez.

Budapesten tartotta idei  javaslattevő ülését a kimagasló matematikai eredmények elismerésére szolgáló Abel-díj bizottsága.
    A Norvég Tudományos Akadémia 2002-ben Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus születésének bicentenáriumának tiszteletére alapította a díjat, amely e tudományterület fejlődéséhez való "érdemi hozzájárulásért, a matematika alapvető problémáinak megoldásáért, fontos új technikák és alaptételek kidolgozásáért és új kutatási területek nyitásáért" ítélhető oda. A díjjal járó anyagi elismerés 6 millió norvég korona (mintegy 198 millió forint).

    A díjat V. Harald norvég király adja át az Oslói Egyetemen, az idei díjkiosztó május 27-én lesz. Az Abel-díjat 2003-ban ítélték oda először, eddig hat matematikus, köztük a magyar származású Peter D. Lax részesült az elismerésben. A díjnak van még egy magyar vonatkozása: 2005-2006-ban Lovász László akadémikus, a Nemzetközi Matematikai Szövetség jelenlegi elnöke volt a bizottság tagja.  Per Sjaastad, a Norvég Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője az ülést követő sajtóbeszélgetésen azt mondta, a díjbizottság választása a magyar matematikai tudomány "nemes hagyományainak", és művelői "nemzetközi rangjának" köszönhetően esett Budapestre.

Anne-Marie Astad, a Norvég Tudományos Akadémia képviselője a hangsúlyt az Abel Alap tehetséggondozó tevékenységére helyezte, amely két jelentős norvégiai matematikai versenyt (a Niels Henrik Abel Matematikai Versenyt és a KappAbelt) is támogat.
    Anne-Marie Astad kitért arra is, hogy a Norvég Tudományos Akadémia három másik tudományos díjat alapít: az egyenként 1 millió dolláros (182 millió forintos) elismerés az asztrofizikában, az idegtudományokban, valamint a nanotechnológiai kutatásokban elért kimagasló eredményeket hivatott honorálni. (forrás: MTI)

A földtörténet meleg időszakában a rovarok több növényt pusztítottak el és több kárt okoztak bennük, mint mai társaik. Ezzel ugyanakkor segítenek a tudósoknak a globális felmelegedés okozta változások előrejelzésében. A paleocén idejében, nagyjából 55 millió éve egy alkalommal mintegy 5 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete. Az ötezer évig tartó periódusban éhes rovarok tömegei lepték el a mérsékelt égövet a felforrósodott trópusi és szubtropikus vidékekről menekülve.

Ez az időszak földtörténeti lépték szerint csak egy pillanat, de a mai klímaváltozáshoz képest mégis sokkal lassabban játszódott le - az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága szerint a XXI. század végére 1,8-4 Celsius fokkal lehet melegebb. Az ősi hőmérsékleti csúcs - az úgynevezett paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) - gyors, ötezer évig tartó felmelegedéssel kezdődött, és ezután mintegy százezer évig tartó meleg időszak köszöntött a bolygóra.