955 billiárd forintot ér a Föld
A Santa Cruz-i University of Carolina egyetem professzora, akinek fő kutatási területe az univerzum hosszú távú evolúciójának vizsgálata, megalkotott egy képletet, ami megadja az egyes bolygók elméleti értékét.
Hogy pontosan milyen adatokból, milyen matematikai műveletekkel, és miért pont azokkal határozható meg egy bolygó értéke, azt Dr. Laughlin nem árulta el, csak annyit, hogy a képlet figyelembe veszi a bolygó méretét, tömegét, korát, a felszíni hőmérsékletét, a légköre összetételét, és más, hasonló statisztikákat. Minél inkább alkalmas egy bolygó a földihez hasonló életre, annál magasabbra értékeli a képlet. A professzor egy évet dolgozott az egyenleten, az elsődleges célja az volt vele, hogy olyan rendszert hozzon létre, ami képes értékelni és fontosság szerint rendszerezni a NASA Kepler űrtávcsöve által felfedezett új bolygókat.
A képlettel eddig több mint 1200 bolygó értékét becsülték fel, az eredmények szerint a Naprendszeren belül a Mars a második legértékesebb bolygó a Föld után (tízezer font, vagyis 3,2 millió forint adódott rá), míg másik szomszédunk, a Vénusz a minimum értéket, egy pennyt kapott csak értékbecslésként. A Naprendszeren kívüli bolygók nagy része is az értéktelen kategóriába került, általában a légkör hiánya, vagy annak kedvezőtlen összetétele miatt. Ez húzta le a Földhöz leginkább hasonló ismert exobolygó, a Gliese 581c értékét rongyos száz fontra (32 ezer forint), és így lett a legértékesebb exobolygó a Kepler által nemrég felfedezett KOI 326.01, 150 ezer fontos (47,7 millió forint) árcédulával.
Rovataink a Facebookon