Az ősember úgy beszélt, mint Yoda

Egy elterjedt elmélet szerint minden ismert nyelv egy úgynevezett protonyelvből származik, ennek kialakulását körülbelül ötvenezer évvel ezelőttre teszik. Arról viszont nagyon keveset tudunk, hogy pontosan hogyan beszélték őseink ezt a nyelvet.

Két merész nyelvész úgy gondolja, van némi fogalmuk erről. Merritt Ruhlen, a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója és Gell-Mann, az új-mexikói Santa Fe Intézet munkatársa családfát alkotott 2200 élő és holt nyelvnek. A nyelveket hasonló alaktani és mondattani jellemzői alapján csoportosíttották.

A legtöbb modern nyelv alany-állítmány-tárgy szórendet használ, a holt nyelvek többsége pedig alany-tárgy-állítmány szórendet. A két kutató által létrehozott családfában az alany-állítmány-tárgy szerkezetű nyelvek mindig az alany-tárgy-állítmány szerkezetűekből származnak, fordított kapcsolat egyáltalán nem figyelhető meg. Ebből a két tudós arra következtetett, hogy az ősi nyelv a régebbi szórendet követte.

Az úgynevezett erősen izoláló nyelvekben, mint az angol, a szórend is fontos szerepet kap a nyelvtani viszonyításban, ezért általában ezekben a nyelvekben a szórend eléggé kötött. A Star Wars sorozatból ismert Yoda mester egyik furcsasága többek között abban nyilvánult meg, hogy eltért az alany-állítmány-tárgy szerkezettől (a rajongók külön nevet – yodish – adtak ennek a „nyelvnek”).

Azt a mondatot, például, hogy „I see the dog”, az öreg Jedi úgy mondaná: „I the dog see” – vagyis éppen olyan szórenddel, mint a Ruhlen és Gell-Mann által sejtett protonyelv. Persze magyarban ez a különbség nehezen érzékeltethető, mivel a magyar erősen toldalékoló, agglutináló nyelv, és szabadabb szórendet enged meg. Az „én látom a kutyát” és az „én a kutyát látom” mondatok közül egyik sem hat furcsán magyarul, míg az utóbbi angol megfelelője igencsak szokatlan. E különbség miatt Yoda mester egy jellemző különcsége elveszett a filmek fordításakor.

A protonyelv elismert kutatói egyébként kétkedve fogadták két kollégájuk megállapítását.