Kövérré és gyengévé tesz a tévézés
Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a gyerekek lábizomgyengesége és a derékbőségük növekedése a túl sok tévézés számlájára írható. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a gyerekek tévénézési szokásai összefüggésbe hozhatók az egészségtelen életmóddal; már korábbi tanulmányok is megemlítették a tévénézés, az egészségtelen ételek fogyasztása, az elhízás és az alvászavarok között fennálló kapcsolatot.
Az International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity magazinban megjelent új tanulmány szerzői szerint azonban közvetlen a kapcsolat a képernyő előtt töltött idő és a fizikai aktivitás között. Dr. Linda Pagani, a Sainte-Justine Egyetemi Kórház Kutatóközpontjának munkatársa szerint ez az első tanulmány, amely leírja, hogy mi az összefüggés az alsósok elhízása és a tévézés között.
7,6 milliméter háj
A kutatók 1314 gyereket vizsgáltak meg. A szülők elmondták a kutatóknak, hogy a gyerekek hány órát töltenek hetente tévézéssel; a kísérlet kezdetén, amikor a gyerekek két és fél évesek voltak, átlagosan 8,8 órát töltöttek tévénézéssel hetente. A következő két évben ez hat órával növekedett, 14,8 órára. Négy és fél éves korukra a gyerekek 15 százaléka már több mint 18 órát töltött a tévé előtt minden héten.
Minél többet tévéztek a gyerekek, annál több felesleges zsírpárna képződött rajtuk. A kutatók megállapították, hogy minden óra, amit a gyerekek 2,5 és 4,5 éves kor között a tévé előtt töltenek hetente, valamivel kevesebb, mint fél milliméterrel növeli a derékbőséget, mire felső tagozatba kerülnek. Egy gyereknek tehát, aki 4,5 éves korában 18 órát tölt a tévé előtt hetente, 7,6 milliméterrel lesz vastagabb a dereka, mire betölti a tízéves kort.
Mivel ez a méret még az egy centimétert sem haladja meg, joggal tűnhet úgy, hogy nem érdemes miatta aggódni, de a gyerekek fejlődésénél ez is komoly szerepet játszik, mivel ezek az aprónak tűnő hízási fokozatok idővel összeadódnak. A derékbőség növekedése általában összefüggésbe hozható az elhízással és a belső szervek környékén lerakódott zsírral, amelyről már korábban is kimutatták, hogy mennyire káros lehet az egészségre. Dr. Caroline Fitzpatrick, a tanulmány vezető szerzője szerint ez az első alkalom, hogy valaki a gyerekek derékbőségét mérte meg, ami olyan szempontból fontos, hogy az ezen a testtájékon keletkező súlytöbblet különösen rizikós kardiovaszkuláris és emésztési szempontokból.
Dobja ki a hóra!
A kutatók nem csupán a derékbőséget vették figyelembe, hanem a lábak erősségét is. A gyerekeket nyolc és fél éves korukban vizsgálták meg, hogy ellenőrizzék, mekkorát tudnak ugrani; a lábak izmainak ereje kulcsfontosságú a sporttevékenységben. Azok a gyerekek, akik több tévét néztek, mint társaik, jó eséllyel a legrosszabbul teljesítő 5 százalék közé kerültek. Két és fél éves korban minden, tévénézéssel töltött óra 0,3 centiméterrel rontotta a gyerekek ugrási teljesítményét. Ez nemcsak azoknak fontos, akik szeretnek sportolni: az izomerő általában az egészség és az erőnlét meghatározója. Fitzpatrick szerint akinek egészségesebbek az izmai, azoknál ritkábban lépnek fel kardiovaszkuláris problémák, és kevésbé vannak kitéve a sérüléseknek is.
A tapasztalatok összegzése után a kutatók megállapították, hogy a túlzásba vitt tévézés egyértelműen egészségkárosodást okoz. Az észrevételeket a tanulmány szerzői azért is találják aggasztónak, mert a láb izomereje az általános erőnlétet tükrözi, de a csökkent izomerő komoly egészségi problémákat okozhat felnőttkorban.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt javasolja, hogy kétéves kor felett a gyerekek legfeljebb két órát töltsenek tévénézéssel, az ennél fiatalabbak pedig egyáltalán ne tévézzenek. Minden óra, amelyet a gyerek a képernyő előtt tölt el, egy olyan óra, amikor nem sportol, nem olvas, és nem végez semmilyen konstruktív tevékenységet. Fitzpatrick azt javasolja, hogy ha hideg van kint, akkor is öltöztessük fel a gyereket meleg ruhába, hogy inkább odakint játszanak, ahelyett, hogy bent tévéznének.
Rovataink a Facebookon