Igazolja tudománnyal, ha túl sokat ivott!
További Brit tudósok cikkek
A Week magazin cikkében arról ír, hogy ha Amerikában kérünk egy pohár bort, valószínűleg a sztenderd öt unciás, vagyis a kevesebb mint másfél decis adagot fogjuk kapni. Magyarországon a legtöbb helyen egy vagy két decis adagok között választhatunk. Ugyanakkor míg egyes hazai helyeken gondosan kimérik az adagokat, az USA-ban senki sem számolja, mennyi az annyi: érzés után löttyintenek a poharakba. Viszont nem csak az Egyesült Államokban elképzelhető, hogy az elegánsabb helyeken a fukar pincérre, a menő bárokban pedig arra a pultosra vagyunk bízva, akinek az egyetlen vágya, hogy felpörgesse a bulit.
Márpedig ha éreztük már azt, hogy a gondosan kimért egy deci elveszik a hatalmas borospohárban, és talán nincs is meg az a tíz centiliter, az nem véletlen. Tudományos kísérletek szerint ugyanis többnyire pocsékul becsüljük meg a mennyiségeket, és kevesebbnek látjuk a pohárban a bort, mint amennyi valójában. Nem csoda, hogy az érzés után töltött adagok valahogy mindig többet mutatnak, mint a kimértek.
Az Ohioi Állami Egyetemen kutatók azt vizsgálták, mitől lesz egyikünk unciája sokkal több, mint a szomszédunké vagy az anyánké. Kiderült, sok egyéb faktor mellett leginkább a pohár mérete, a pohár helyzete, és a bor színe számít. Ezek közül is leginkább a pohár mérete az érdekes: egy nagyobb borospohárba akár 12 százalékkal több italt is beletöltünk anélkül, hogy feltűnne a különbség. Az Iowai Egyetem kutatói szerint azért mérjük fel rosszul a mennyiségeket, mert a horizontális terjedelem helyett sokkal inkább a vertikálisra koncentrálunk, vagyis csak azt figyeljük, hogy a pohár feneke és a szája között meddig ér az ital. Éppen ezért ha egy keskeny pohárból iszunk, nem fogunk annyit nyakalni, míg egy öblös vörösboros kehely garantált lerészegedés.
De logikus következtetés az is, hogy a vörösborból általában kevesebbet töltünk, mint fehérből. Nem csak azért, mert a vörösök többnyire tartalmasabbak és drágábbak, sokkal inkább sötét szín miatt. A fehérbor ugyanis kevésbé kontrasztos egy üvegpohárhoz viszonyítva, így nem is látjuk pontosan, mennyi csobbant már a pohárba. Az eredmény akár több mint kilenc százalékkal több fehérbor a poharunkban, mint vörös.
De ha adott a pohár és adott a bor is, azzal veszíthet legtöbbet a vendéglátó, és azzal nyerhet a legtöbbet a szomjas fogyasztó, ha fogja a poharat. A kutatások szerint ugyanis több mint 12 százalékkal több lesz egy deci, ha valaki fogja a poharat, mintha az az asztalon áll.
Tanuljon, figyeljen, kortyoljon
Habár a tanulmány szerzői a vendéglátóhelyeknek és a házigazdáknak, illetve a borfogyasztóknak is támpontot akartak adni. A felmérés célja alapvetően az volt, hogy a fogyasztókat megtanítsák helyesen becsülni, és ezzel mértékkel fogyasztani.
Igaz, hogy léteznek olyan poharak, amelyeken fehér vonal jelzi a mennyiséget, ilyeneket nem mindenhol kapni. Ráadásul ezek tipikusan a kevésbé elegáns kategóriába tartoznak, vastag a faluk meg a talpuk. Az sem megoldás, hogy a hagyományos borospoharak helyett pontos decis bögréből iszunk ezután, mivel bizonyított tény, hogy ahogy az ételek ízét is másként érezzük kanáltól vagy tányértól függően, úgy az italokét is.
Persze a megjelölt poharakon túl az sem lenne túl nagyvonalú, ha a karácsonyi asztal fölött vagy a barátok előtt kis fém mérőedényben méricskélnénk, hogy kinek mennyi jár. A Science 2.0 cikke szerint ez egy bárban sem elfogadható, és ahol ilyet látunk, azonnal távoznunk kellene. Ezért aztán a tanulmány azt javasolja, tegyük magunkévá a bortöltés pszichológiáját, és ezzel tegyük boldoggá magunkat és pénztárcánkat is.
Rovataink a Facebookon