Itt a téli depressziószezon
Európában a lakosság 15-25 százaléka mondja magáról, hogy érzékeny a szezonális pszichológiai változásra, 2-3 százalék pedig egyenesen szezonális depresszióról beszél. A jelenség főleg a nőket sújtja.
A Science et Vie című francia tudományos havilap beszámolója szerint nincs egyetlen olyan biológiai mechanizmus sem, amely önmagában magyarázná ezeket a zavarokat. Ugyanakkor a kutatók és az orvosok szerint mindenképp központi szerepet játszik a téli hangulatváltozásokban a fény intenzitásának a csökkenése, mert ez elállítja belső óráinkat. A nappali fény ugyanis központi szerepet játszik a szervezet biológiai ritmusának szinkronizálásában, és így közvetve a hormonkiválasztásban is.
A legismertebb példa erre a retina által észlelt fény hatása. Ez a jelenség ugyanis szabályozó szerepet játszik a melatonin nevű hormon kiválasztásakor, amely az ébrenlét és alvás váltakozását szabályozza. A retinára eső fény által kiváltott idegi jelzés az agy különböző zónáinak közvetítésével eljut a melatonint termelő mirigyhez, és azonnal leállítja a hormon kiválasztását. Ennek következtében nappal nagyon alacsony a szervezetben e hormon aránya, míg az éjszaka során folyamatosan növekszik, és hajnali 3-4 óra körül éri el a csúcspontot. Télen a szezonális depressziótól szenvedő személyeknél abnormálisan magas a nappali melatoninszint, és ez hosszabb távon befolyásolja hangulatukat, megzavarja alvásukat.
Ugyanakkor nagyjából tíz évvel ezelőtt felfedezték, hogy nemcsak a szem, hanem a bőr által észlelt fény is befolyással van a biológiai ritmusra - ami a francia lap szerint azt bizonyítja, hogy még bőven van kutatnivaló ezen a területen.
