További Egészség cikkek
- Magyarországon egyelőre nem lesz legális az orvosi marihuána
- Hadat üzennek a spanyolok a homeopátiának
- Akár 20 évvel is képesek késleltetni az orvosok a menopauzát
- Csokoládét vagy kávét kell szagolni, ha le akar szokni a dohányzásról
- Sejtekkel és véredényekkel is rendelkező szívet nyomtattak izraeli tudósok
A Zika vírust 1947-ben azonosították, nevét a felfedezés helyéről, az ugandai Zika erdőről kapta. Hosszú évtizedekig nem volt számottevő kapcsolata az emberekkel. Azóta már sokat megtudtak a kutatók a vírusról. Szúnyogok terjesztik, emberre a csípéssel terjedhet át. A láz és a fájdalom néhány nap múlva jelentkezik. Gyakran összetévesztik a Dengue-lázzal, mert terjedése és a tüneteik is hasonlóak.
A Zika lefolyása azonban enyhébb, csak a fertőzöttek ötödénél alakulnak ki tünetek és ők is egy hét múlva tünetmentessé válnak. Nincs specifikus gyógyszer sem a vírusra, akik megkapják általában aszpirint kapnak, sok vizet isznak és sokat pihennek. Emiatt nem is gondolták veszélyesnek, egészen mostanáig.
A kutatók azonban nemréiben egy új, aggasztó mellékhatását figyelték meg a vírusnak. Brazíliában azt figyelték meg, hogy azokon a területeken, ahol járványosan terjed a Zika vírus, jellemzőbb a mikrokefália, vagyis hogy az újszülöttek rendellenesen kicsi fejjel és fejletlen aggyal születnek. A mikrokefália eléggé ritka jelenség, de a Zika vírussal fertőzött területeken a sokszorosára nőtt a megjelenése. Az egy évvel ezelőtti százötvenről háromezerre nőtt az ilyen születések száma Brazíliában.
Védekezzen a csípés ellen!
Eddig 14 északi féltekén lévő országban találtak Zika vírust. Néhány elszigetelt esetet még az Egyesült Államokban is találtak, de itt olyanokról van szó, akik korábban Dél-Amerikában jártak. A University of Texas orvosudományi karának igazgatója szerint a vírus valószínűleg megjelenik Floridában és Texasban is tavasszal.
A veszély miatt azonban szinte biztosan csökkenni fog a karibi térségbe és a dél-amerikai országokba irányuló turizmus. A hatóságok azt tanácsolják a mégis odautazó turistáknak, hogy a csípések elkerülése miatt viseljenek hosszú ruhát. A hajózási társaságok (ebben a térségben népszerűek a nagy óceánjárós körutak) prospektusokat adnak ki, hogyan kerülhetik el vendégeik a szúnyogcsípéseket.
A kutatók még mindig nem tudják, hogyan okozhatja a Zika a betegséget. A kapcsolat azonban olyan szintű pánikot okozott, hogy a brazil egészségügyi hatóságok azt javasolják az ország északkeleti területén élőknek védekezésként, hogy egyszerűen ne essenek teherbe. Ugyanezt javasolja a dominikai egészségügyi miniszer is saját országában a nőknek.
A terhes nőknél főleg az első trimeszterben lehet veszélyes a vírus. Gyakori a vetélés, a megszületett csecsemők egy része pedig nem sokáig marad életben. Ugyanakkor csak közvetett bizonyítékok vannak a kapcsolatra. Közvetlen bizonyítékot még nem találtak. A kutatók egyes magzatokból és élve született, kisfejű csecsemőkből vett mintákon azonosították a Zikát, más mintákon azonban nem találták a vírust. Kisfejűséget más betegségek is okozhatnak, de a mostani ugrásszerű növekedést egyértelműen a Zikával hozzák kapcsolatba.
Először is azért, mert a mostani járvány messze a legnagyobb a vírus felfedezése óta. Korábban csak egy-egy esetről lehetett hallani, a 2007-2013 közötti években pedig kisebb, néhány ezer lakosú szigeteken tört ki járvány. Egyszerűen nem lehetett kapcsolatot találni a két jelenség között. Másrészt laboratóriumban vizsgálni egy vírust teljesen más, mint látni hatását a való világban. Kutatóknak soha nem jutna eszébe, hogy kíváncsiságból vírussal fertőzzenek meg terhes nőket, így nem is vizsgálhatják a mellékhatásokat.
Járványügyi szakértők szerint eddig Brazíliában másfélmillióan fertőződhettek meg. A mikrokefáliával októberben hozták kapcsolatba a betegséget, amikor az északi Pernambuco tartomány orvosai jelentették, hogy szokatlanul magas lett a rendellenes születések száma.
A másfélmillió fertőzött és a nagyon sok eset miatt a kutatók rájöttek, hogy a vírus sokkal veszélyesebb, mint eddig hitték. A Zika például Guillain-Barre szindrómát is okozhat, amely egy nagyon ritka, autoimmun, a perifériás idegeket érintő gyulladásos betegség. Jellegzetes tünetei a végtagokban kezdődő, majd fokozatosan a test felé terjedő zsibbadás.
Globális szúnyogok
A szúnyogok terjesztette vírusok és az ebből adódó járványok gyakoribbá válása a globalizációnak és a globális felmelegedésnek is köszönhető. Az emberek is könnyebben utaznak világszerte, és ugyanez igaz a vírusokra is. Arról még folyik a vita, hogyan juthatott el a Zika Brazíliába, de a szakemberek szerint repülőgépen megbújó szúnyogok hozhatták be azokban az időkben, amikor százezrek utaztak a 2014-es futball világbajnokságra.
A Zika terjedése megfelel az eddig megismert trendeknek, ahogy az utóbbi években sok trópusi betegség jutott el északi országokba. A szintén szúnyog által terjesztett Chikungunya-láz 2013-ig ismeretlen volt az északi féltekén, azóta dél- és közép-amerikai országokban fertőzött, még Floridában is megjelent tavaly. A vírust egyébként 1952-ben fedezték fel Tanzániában. A Dengue-láz is megjelent olyan területeken, ahol addig ismeretlen volt, mint Florida, Puerto Rico, a Mexikói-öböl államai és Hawaii. Brazíliában háromszorosára nőtt a megbetegedések száma egy év alatt.
Az Aedes aegypti és a Aedes albopictus a két szúnyogfajta, amely képes terjeszteni a vírust, ezek a szúnyogok a globális felmelegedésnek köszönhetően ma már olyan országokban is vígan megélnek, ahol eddig nem. Ezek a szúnyogok újabb és újabb területekre szaporodnak, fertőzött embereket csípnek meg és utána elég hosszú ideig élnek ahhoz, hogy más emberek megcsípésével tovább is adják a fertőzést. Azt azonban még mindig nem értik a kutatók, hogy miért pont ez a szúnyogfaj lett a legalkalmasabb az ilyen betegségek terjesztésére.
Mik a kilátások?
A járvány valószínűleg folytatódni fog a közeljövőben, Dél- és Közép-Amerika és a karibi térség egyre több országát elérve. A Zika valószínűleg először Puerto Ricóban jelenik majd meg (innen már jelentettek megbetegedéseket), ezt követi Florida, Texas és a többi öböl-menti állam és talán Hawaii. A kisebb szigeteken kitört korábbi járványok akkor szűntek meg, amikor a helyi lakosok nagyobb része immúnis lett a vírusra. De ilyen nagy járványnál, mint a mostani, amely több százmillió embert is érinthet, ez nem így működik.
A kutatást vezető Stanley Plotkin szerint annyira nem lehet bonyolult kifejleszteni a vakcinát, mert a betegség közeli rokona a sárgaláznak és a japán agyvelőgyulladásnak, és ezekre már van oltóanyag.
Addig is egyetlen dolog, amit a hatóságok megtehetnek, hogy megpróbálják megelőzni a fertőzést, irtják a szúnyogokat, figyelmeztetik a lakosságot. A kutatók pedig megfeszített erőkkel próbálják még jobban megismerni a vírust. Annyi bizonyos, hogy egyelőre több a kérdés, mint a válasz.