Földrengés-előrejelzés elektromos jelekből

A vitának 1999-ben a Nature is teret adott; a hozzászólásokban homlokegyenest ellenkező vélemények is megjelentek. Robert J. Geller a teljesen elutasító álláspontot képviselve a földrengés-előrejelzés kutatást egyenesen korunk alkémiájának minősítette, amely csak pénzt és energiát emészt fel, de nem vezet sehová. Leon Knopoff ezzel szemben rámutatott, hogy a földrengés-előrejelzés bár nem könnyű, de nem is lehetetlen, és bizonyítékul megemlített néhány - többé-kevésbé - sikeres előrejelzési esetet.

A földrengések bizonyos szintű előrejelezhetőségét hirdeti egy görög szeizmológuscsoport is az athéni egyetemről. A nevük kezdőbetűiről "VAN-módszer"-nek nevezett elmélet kidolgozói, Panayotis Varotsos, Kessar Alexopoulos és Konstantine Nomicos azt állítják, hogy a talajban észlelhető elektromos és mágneses aktivitás alapján következtetni lehet bizonyos típusú földrengések helyére, idejére és nagyságára.

Antennák telefondrótból

A görög kutatók eredményeit más kutatócsoportok eddig nem igazolták egyértelműen, most azonban erős támogatást kaptak a Tokiói Egyetem Földrengés-Előrejelzés Kutatási Központjának Seiya Uyeda vezette kutatócsoportjától. Ők ugyanis a Föld elektromos és mágneses mezejének jelentős változását észlelték a Japánhoz tartozó Izu szigeteken már 2000. március végétől folyamatosan a 2001. júniusában kitört földrengésig. A kutatók telefondrótokat használtak antennaként a 10 másodpercenként jelentkező rendkívül alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámok észlelésére.

A geoelektromos mező adatai "egyértelmű, szokatlan változásokat" mutattak. A jelek erőssége idővel növekedett, a csúcsot közvetlenül az első nagy földrengés előtt érve el - ez egyébként a Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű rengés volt 2001. július 1-én. A szeizmikus aktivitás megszűnése után a geoelektromos mező állapota normalizálódott.

A kutatócsoport a Föld mágneses mezejének erősségében is változásokat figyelt meg ebben az időben. Az egyéb lehetséges mágneses zajok - felhőszakadások, emberi tevékenység - kiszűrése után egy parányi, de megmagyarázhatatlan torzulás volt észlelhető. A változás mértéke a Föld mágneses mezeje erősségének mindössze egymilliomod része volt; a jeleket ráadásul csak két antenna érzékelte, amelyet a kutatók is talányosnak tartanak. Talán arról lehet szó, mondják, hogy a nyomás alatt lévő kőzetekből induló jelek csak néhány helyen jutottak el a felszínig, ott, ahol terjedésüket vezetésre alkalmas csatornák, pl. vizet tartalmazó üregek segítették.

Forrás: New Scientist, Nature