Judit
3 °C
7 °C

A tengerekből eltűnnek a halak

2003.05.15. 17:10
Az már vitán felül áll, hogy egyes halfajokat létében fenyeget a nagyipari léptékű halászat. Most viszont általánosságban sikerült igazolni, hogy a legkülönbözöbb tengeri ökoszisztémák létszáma egyszerre mutat csökkenést. A világ legnagyobb halászati feldolgozóüzemei közül több már összeomlott.
Az utóbbi évtizedek túlzott halászata nyomán 90 százalékkal csökkent a világtengerek nagyragadozóhal-állománya. Ez derül ki a világ halállományának első átfogó elemzéséből, amelyet a Nature tudományos folyóiratban jelentetett meg egy kanadai kutatócsoport.

A halifaxi Dalhousie egyetemen dolgozó Ransom Myers és Boris Worm vizsgálatai szerint 1952-höz képest alig tizedére zsugorodott a tőkehal, rája, fehércápa, az óriás laposhal, a tonhal és a fehér marlin állománya.

A biomassza is csökken

Ezen túl a nagy ragadozófajoknál megfigyelt visszaesés arra utal, hogy a kisebb halak száma, illetve a tengeri biomassza mennyisége is csökken. A tanulmányban az 1952 és 1999 közötti időszakból a világ halállományára vonatkozó valamennyi hozzáférhető adatot összegyűjtötték.

A pusztítás mértéke sokáig rejtve maradt, mert az óceánokon azelőtt elkezdődött az ipari halászat, mielőtt a halbiológusok pontos becsléseket tehettek volna az állományokra vonatkozóan.

Most viszont az archívumok átvizsgálásával sikerült néhány kapaszkodót találni a kereskedelmi kitermelés kezdetének idejéből is. A kutatók néhány olyan halászati társaság adatat tudták használni, amelyek az 50-es és 60-as években az antarktikus vizeken, a Thai-öbölben és az Atlanti óceán északnyugati részén működtek.

Fogynak

További adatokat az 50-es évektől kezdődően tonhalat, kardhalat és nagy ragadozó halakat a nyílt óceánon vontatóhálóval fogó japán hajók feljegyzései szolgáltattak. A független forrásokból ugyanaz derült ki: a halállomány az ipari halászat beindulása után néhány évvel drámai mértékben megfogyatkozott.

Az ilyen gyors veszteség azt is jelenti, hogy a kár bekövetkezik, mielőtt felismernék, vagy az állami szabályozás életbe léphetne. A nagy ragadozó halak ma kifogott példányai a kutatók szerint alig nyomják egyötödét-felét a korábban megfigyeltnek.

Kihalófélben

"Az intenzív lehalászás okozta nyomás már akkora, hogy szinte lehetetlen a szaporodásuk. Világossá kell válnia, hogy néhány faj a kihalás szélére ért" - fogalmaz a tanulmány.

A jelek szerint a populációk mérete a korábbi egytizede körül stabilizálódik. Ransom Myers szerint a halállomány azért állapodhat meg ezen a szinten, mert a lecsökkent fogási ráták miatt más vizeken, vagy más halfajokkal próbálkoznak a nagy halászhajók.

A legsúlyosabban érintett fajok esetében a kutatók szerint el kell érni a halászati kvóták legalább 50 százalékos csökkentését. "Valaha az óceánokban tekintélyes méretű halak, valóságos tengeri szörnyek éltek. A Hemingway által is megörökített korban a halászok szigonyokkal húzták a csónakjukba a három méteres kardhalakat" - emlékeztetett az United Pressnak adott nyilatkozatában Jeremy Jackson amerikai biológus.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?