Árpád
-2 °C
3 °C

Megbízhatók az ENSZ klímaszakértői?

2010.01.31. 19:00 Módosítva: 2010-01-31 19:32:15
Az ENSZ kormányközi klímaszakértő testülete, az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) 2007-ben adta ki utolsó jelentését, amit a napokban két nagyobb támadás ért. Egyik esetben a szervezet elismerte, hogy hiba történt, de az elnök nem mond le. A magyar szakértő szerint a malőr ellenére a jelentés megállapításai fontosak, és a klímaváltozás valós veszély.

Az elmúlt két hétben hol politikusok, hol a média kezdte ki az IPCC legutóbbi, 2007-ben kiadott jelentését. A klímaváltozás összefüggéseit és a Föld állapotát taglaló, részletes jelentést egy ideje már támadták indiai politikusok a környezetvédelmi miniszter, Dzsairam Rames vezetésével. A vita a Himalája gleccserei miatt robbant ki, amik kétségtelenül visszahúzódtak az elmúlt években. Rames szerint a jelenséghez semmi köze a globális felmelegedésnek, az IPCC jelentése viszont azt állítja, hogy van, ráadásul azt jósolja, hogy 2035-re teljesen eltűnhetnek a világ legmagasabb hegységének gleccserei.

Figyelemfelkeltő élethű szobor úszik a Temzén
Figyelemfelkeltő élethű szobor úszik a Temzén

Az ügy akkor vett új fordulatot, amikor az ENSZ-testület két hete beismerte, hogy tudományosan kevésbé megalapozott adatok kerültek be a jelentésbe, és a 2035-ös évszám valóban túlzás.

A másik botrány egy hete robbant ki, bár túlzás botránynak nevezni, hogy egy lap jó érzékkel meglovagolta a forróvá vált témát: a Sunday Times megvádolta az IPCC-t, hogy a jelentés mélyre ható tudományos háttérvizsgálat nélkül valószínűsített kapcsolatot a klímaváltozás és a természeti katasztrófák gyakoribbá válása között. A testület ezt a vádat visszautasította.

Évekig készül

Bár a klímaszkeptikusok és a globális felmelegedés bagatellizálói most örömmel csámcsognak a valóban kínos malőrön, egy hiba korántsem jelenti azt, hogy a dokumentum hiteltelen, és innentől kezdve nem kell félnünk a klímaváltozás hatásaitól.

A jelentés már csak alapossága miatt is tiszteletet érdemel. Három munkacsoport összesít és értékel tudományos megfigyeléseket és a kutatási eredményeket (csak tudományosan elfogadott, referált anyagokat vizsgálnak). Az első munkacsoport az éghajlati rendszerrel összefüggő megfigyelési adatokkal, az eddigi változások nyomon követésével, elemzésével és a hosszabb távon várható változások becslésével foglalkozik; a második munkacsoport a globális éghajlatváltozás globális és térségi környezeti hatásaival szembeni érzékenységet, a változások társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait, illetve a hatásokra való felkészülés lehetőségeit vizsgálja; a harmadik munkacsoport a globális változást kiváltó tényezőknek, mérséklésük illetve csökkentésük lehetséges módjainak, eszközeinek szenteli figyelmét.

Amerika olajfinomító kapacitásának ötöde megbénult, 4,5 millió ember maradt áram nélkül amikor az Ike hurrikán 175 kilométeres sebességgel lecsapott
Amerika olajfinomító kapacitásának ötöde megbénult, 4,5 millió ember maradt áram nélkül amikor az Ike hurrikán 175 kilométeres sebességgel lecsapott

A munka évekkel a jelentés kiadása előtt kezdődik – a következő jelentést például 2014-re ígéri az IPCC, de már 2010 elején kihoztak róla egy vázlatot. A három kötetben összesen körülbelül negyven fejezet található, egy fejezetet néhány száz szakértő rak össze, és ritka, hogy egy szakértő két fejezet írásában is részt vesz. A vezető szerzőket az IPCC testülete választja ki, azok további szerzőket hívnak meg – igyekeznek a világ minden tájáról szakértőket hívni, de ezt a törekvést egyre inkább háttérbe szorítja a szakmaiság. Az elkészült anyagok több ellenőrzésen átmennek – a kormányok is kapnak zsűrizésre anyagot –, a végső szakmai kontrollt a világ vezető klímaszakértői végzik. A kész jelentés politikamentes, kerüli, hogy melyik országnak hol van a határa. A 2007-ben elfogadott jelentés a negyedik ilyen dokumentum volt az IPCC fennállása óta.

Mit számít egy évszám?

Hogy ezen a hosszas procedúrán hogyhogy nem akadt fenn az indiaiak által kifogásolt hiba, nem tudni. A 2035-ös dátum először a New Scientist egy 1999-es cikkében került elő, valószínűleg ebben bíztak meg a kelleténél jobban a jelentés kontrollszerkesztői.

„Túl gyorsnak ítélték a gleccserek olvadását, ez kétségtelenül szakmai hiba, és nagyon rossz helyen hibáztak, mert százmilliók vize ered a Himalájából” – mondja Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója, az MTA doktora, aki nem vett részt a jelentés készítésében. „De ez a hiba nem jelenti azt, hogy az ember által okozott klímaváltozás nem létezik. A Himalája gleccsereire is hat a globális felmelegedés, még ha nem is olyan gyorsan, mint azt a jelentés jósolja. Sajnos évről évre mérhetően csökken az a vízmennyiség, ami a hegység folyóiban le tud folyni, és ebből még nagyon nagy problémák lehetnek.”

02
 

Abban is egyetért a tudományos közvélemény, hogy a havas területek gyorsabban reagálnak a klímaváltozásra. Ennek oka az, hogy az elolvadt fehér, nagy fényvisszaverő képességű havat sötétebb talaj váltja fel, ami több energiát tud elnyelni. „A gleccserek olvadása is felgyorsult, az Alpokban személyesen is tapasztaltam” – magyarázza Mika. Az éghajlatkutató szerint egyébként Rajendra Pachauri, az IPCC elnöke jól tette, hogy a botrány ellenére nem mondott le. „A BKV vezérigazgatója sem mond le, ha a vállalat egy sofőrje karambolozik” – fogalmaz a magyar szakértő.

Csak gazdagabbak lettünk?

A Sunday Times támadása már egyszerűbb eset. Az IPCC jelentése nagyon óvatosan fogalmaz a szélsőségek tekintetében, mert a legtöbb ilyen szélsőség tekintetében nem – vagy legalábbis nem mindenhol – kimutathatók trendek, és ez igaz a természeti katasztrófákra vonatkozó megállapításokra is.

„Az biztos, hogy a természeti katasztrófák okozta károk növekedtek az elmúlt években. Hogy ez azért van, mert a szélsőségek erősebbé váltak, vagy azért mert több lett a vagyonunk, és ezért nagyobb károkat tud okozni egy katasztrófa, azt általában ma még nem képes eldönteni a tudomány, és ezt a jelentés le is írja” – magyarázza Mika.

A jelentés viszont hivatkozik egy olyan elemzésre is, ami kiszámolta, hogy a vagyonok emelkedését figyelembe véve is növekednek a károk, és ennek oka a természeti katasztrófák gyakoribbá vagy szélsőségesebbé válása okozhatja. „Ez valóban ott van a szövegben, de ez csak egyetlen anyag leírása, a jelentés megemlíti, hogy ez a tanulmány eddig azt hozta ki, hogy erősebbekké válnak a szélsőségek. Ezt a részletet ragadta ki a Sunday Times, nem túl fair módion. A média egyébként nagyon igyekszik kihozni a kutatókból, hogy a szélsőségek is szaporodnak, és biztosan vannak tudósok, akik kaphatók is erre – hiszen ha nagyobbnak tűnik a baj, több pénzt lehet kapni kutatásra. De az IPCC jelentése tiszta ebből a szempontból.

Úszó jéghegy Ausztrália közelében
Úszó jéghegy Ausztrália közelében

A testület egyébként sem szeret nagyon határozott kijelentéseket tenni, a hurrikánokkal kapcsolatban például az áll a 2007-es jelentésben, hogy a klímaváltozás „valószínűleg” fokozza majd a hurrikánokat a következő száz évben.

Túlóvatoskodták?

A média egyébként azt kevésbé követi figyelemmel, ha az IPCC valamit nem túl negatív, hanem túl kedvező színben fest fel. A 2007-es jelentést ért legkomolyabb kritikák például a tengerszint-emelkedésről szóltak: több, az utóbbi három évben készült tanulmány szerint a testület túlóvatoskodta a kérdést a jelentésben, amikor legfeljebb 59 centiméteres tengerszint-emelkedést jósolt 2100-ig. Több tudós szerint ennél többre számíthatunk.

Összességében véve, bár a 2007-es jelentés sokkal radikálisabb volt, mint a 2001-es – például kijelentette, szinte biztos, hogy az ember is felelős az elmúlt évtizedekben tapasztalt klímaváltozásért –, kevesebb negatív visszhangot kapott. A 2001-es jelentést készítők egyike, John Christy például korábban elismerte, hogy a legpesszimistább, száz év alatt 6 fokos emelkedést jósoló modell néhány kormány nyomására, az utolsó pillanatokban került be a jelentésbe. Ilyen szintű botrány még nem volt a 2007-es jelentés óta.

Amerikai tv-állomás munkatársai New Orleansban, a Gusztáv hurrikán szelében.
Amerikai tv-állomás munkatársai New Orleansban, a Gusztáv hurrikán szelében.

„A klímakutatást több százezren csinálják, egymással versenyben, itt nem nagyon lehet összeesküvéseket szőni” – mondja Mika. „Az utóbbi két évben többen próbálták megdönteni az IPCC állításait, de eddig csak ezt a 2035-ös dátumot sikerült felmutatniuk.”

Az IPCC

Az IPCC-t (magyarul Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) 1988-ban alapította meg a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organisation) és az ENSZ Környezeti Programja (United Nations Environment Programme). A testület hátterében kutatók ezrei dolgoznak, jelentéseiket azonban politikai döntéshozók – kormánydelegációk – fogadják el. Az IPCC azzal a feladattal alakult meg, hogy átfogóan értékelje az emberi tevékenységek hatását a Föld éghajlati rendszerére, tudományosan megalapozott becsléseket adjon az éghajlat további várható globális változására, felmérje a társadalmi-gazdasági és környezeti következményeket, valamint feltárja és elemezze azokat a lehetőségeket, amelyek megfelelő alkalmazásával egyrészt csökkenthetők a földi éghajlatra gyakorolt veszélyes emberi hatások, másrészt mérsékelhetők az éghajlatváltozás kedvezőtlen következményei.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?